Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Jób lázadása

Spoiler
kovek 2009 dec. 02. - 09:18:50 Előzmény kgyuri0
(20/40)
Aki ilyen "kemény" kritikát fogalmaz meg, az elõszõr OLVASSA el azt, amit kritizál.
Ugyanis osa az van irva, hogy "Rózával" és nem Rozzal.
Válasz
10/10
ReignMan 2009 aug. 09. - 19:49:38 10/10 Előzmény kgyuri0
(19/40)
Egyetértek, minden idõk 3 legjobb magyar filmje között a helye, iskolában kötelezõ mozivá tenném. Mintha nem is színészek játszanának benne, hanem dokumentumfilm lenne egy vidéki családról.
Válasz
1/10
alain 2009 aug. 09. - 18:56:33 1/10 Előzmény babalujza
(18/40)
A nagyecsedi Bódi Margó énekel és táncol a vízparton.
Válasz
9/10
kgyuri0 2009 júl. 04. - 21:50:24 9/10
(17/40)
Döbbenetes a bunkóság!

A port munkatársa a film "fölvezetésében":
"A zsidó Jób, feleségével, Rózzal,..."
Hogy lehet ekkora tapló, ainek valahol mégis csak ez lenne a foglalkozása?!
Nyilvánvalóan meg se nézte a filmet!
(Ez egy parádés magyar film, és az az ember tényleg ezért kapja a fizetését!)
Föl se tûnik neki, hogy nem "Róz", hanem "Róza", ezek ugyanis magyarul beszélõ magyar zsidók, vajon az ismertetést író milyen nemzetiségûnek tartja magát?

Mint ha egy angol nyelvû ismertetésbõl nyerte volna az információt!!
Elképesztõ és fölháborító!
Válasz
9/10
kgyuri0 2009 júl. 03. - 21:40:52 9/10
(16/40)
Mostanában láttam a GyöngyössyImre emlékezetére készült remek darabot, fölelevenítette ezt is, amit KabayBarnával ketten rendeztek.
Csak annyit, hogy bár igen régen láttam, arra emlékszem, hogy nagy és megrázó élmény volt, nagy mesterslégbeli tudással.
Válasz
bbohun 2009 febr. 13. - 15:48:28
(15/40)
én is nagyon szeretném már dvd-n a gyûjteményben tudni...
Válasz
babalujza 2008 dec. 27. - 09:00:21
(14/40)
Taníthatnák az iskolában: így kell filmet rendezni!
Semmi kisérletezés, újat mutatni akarás mindenáron...csak a hiteles valóság!
Válasz
perry 2008 dec. 11. - 08:12:56
(13/40)
Ehh, és eljöve az enter nyomásának napja.:)

Akárcsak egy mesében vagy balladában, szeretetüket a felnõtt hõsöknek három próbán keresztül kell bizonyítaniuk. Ezek a próbatételek nemcsak egyre nagyobb horderejûek (elõször csak kisebb, hétköznapi riadalmat okoz Lackó eltûnése, majd a gyerek egészsége komolyan veszélybe kerül, mikor megbetegszik, a harmadik, legvégsõ próbánál pedig valóban az életérõl döntenek), hanem úgy változnak, hogy Jóbnak és Rózának látszólag egyre inkább a szeretet szavának ellentmondva kell viselkednie, ha jót akar az imádott gyermeknek. Felületesen szemlélve a férfinak egyenesen bántania kell Lackót, hogy megmentse a torokgyíktól, és abban az adott pillanatban, a gyermek helyzetébe belehelyezkedve kegyetlenségnek tûnik, amikor elzavarják a háztól („Takarodj! Ne is lássalak!”), majd nem vállalják a zsidókat elhurcoló csendõrök elõtt; pedig a legjobbat teszik vele, amit csak tehetnek.
A filmet át és át szövi a bibliai utalások szálai.
Lackó eltünése a lápban Mózes kitétele a kosárban. A torokgyík Ábrahám és fia története, a lábadozó fiúhoz jövõ három zsidó szomszéd, a háromkirályok Jézus imádása.
Róza Lackót úgy tartja mint sok szakrális festményen Madonna vagy anya gyermekével, a képi kompozíciók pedig Szabó Gábor mesterségbeli tudását dicsérik.

Jézus-analógiánál maradva mindez azt sugallja, hogy a kisfiú – aki egyébként a filmben egész végig Istent keresi – kis túlzással maga a Megváltó az öreg pár számára, akit legvégül a Krisztust megtagadó Péterhez hasonlóan meg kell tagadniuk („Ki ez a kölök? Ismeri? / Nem ismerem.”).
Habár a film végig váltogatja a nézõpontokat, egyik jellemzõje a kisfiúhoz tartozó tekintet. Az õ naivitásán, gyermeki ártatlanságán keresztül kapunk képet az adott korról.
Ezek a képek elkülönülnek sárgásbarna tónusaival a film többi részétõl , ezzel is kiemelve a gyermek világát.
Ennek köszönhetõen a nézõ tudása is sokáig a gyermekével egyenlõ, sok mindenbe nem vagyunk beavatva (ám amikor látjuk a házaspár pakolását, készülõdését, mi sajnos – az ártatlan gyerekkel ellentétben – tudjuk, mirõl van szó, és mi következik elkerülhetetlenül – hiába a csodavárás és a kérõcédula a csodatevõ rabbinál).
A magyar csendõr által történõ elhurcolás pedig túl mutat a bûn és bûnösség kérdéskörén, a film állásfoglalás
minden olyan emberi gonoszság ellen erõszak és terror, embertelenség miatt, melyek bár a zsidó témán keresztül mutatódnak fel, de bármilyen népcsoport és vallási közösség ellen irányult és irányul mélyen elítélendõ.
Válasz
perry 2008 dec. 11. - 07:35:58 Előzmény vitkovits
(12/40)
Azt nem hinném , hogy az Oscar misztifikálva lenne. Egy bizonyos, ez egy díj aminek marketing értéke van, birtokolása hozzá segíthet jó rendezõket filmjeik megvalósításához, a saját ízlésünket meg másokon számon kérni elég rossz omen.
Persze, a két Szabó film közül melyik a jobb megint csak ízlés kérdése. Mindkettõ más történelmi eseményhez kapcsolódik , így aztán kinek melyik kedves.
Természetesen mindenben benne van ezeknek a "filoszemita"
filmkritikusoknak a keze, sokaknak még a lába is.
Sajnálatos , hogy a porton is rengeteg "filoszemita" hozzászóló van, ennek az lesz a következménye, hogy a magyarok élettere ohh irgalom atyja beszûkül. Velük nem is érdemes vitatkozni mert minden témát "filoszemita" oldalról közelítenek meg. :)
Az ószövetségbeli Jób „feddhetetlen, igaz, istenfélõ és bûngyûlölõ vala”, ám az Úr próbára tette, és egy nap alatt mindenét (hét fiát, összes szolgálóját és állatát) elvesztette. Az (eleinte) az õt ért csapásokat zokszó nélkül tûrõ hõs az Isten akaratába való belenyugvás szimbóluma.
Válasz
vitkovits 2008 szept. 28. - 04:22:25
(11/40)
Nem kéne az Oscar-díjat misztifikálni. Láttam én már svájci és iráni, na meg Kuroszava-filmet is jobbnak, mint az éppen aktuális Oscar-díjas profiszenny.
Szabó István Mephistója lényegesen gyengébb, mint Szabó István Redl ezredese, a témaválasztás miatt mégis amaz kapott Oscart. Most már csak azt nem értem, hogy, holott itt a téma "rendben volt" (az izraeli kult. minisztériumban is), Zenthe zseniálisat alakított, miért nem ez kapott Oscart.
Lényeg: ezt a filmet harmadszor is megnéztem, a "vérprofi", de enyhe közepes Mephistóböl ölég volt egyszer másfél óra.
Válasz
4/10
offtopic
Miki1900 2008 aug. 28. - 16:42:09 4/10 Előzmény bluebird
(10/40)
mondtam azért eleget, csak te nem vetted észre. azt a csakot meg nem illik kimondani ilyen filoszemita társaságban.
Válasz
10/10
bluebird 2008 aug. 25. - 19:40:20 10/10 Előzmény Miki1900
(9/40)
Talán, ha azt a "csak"-t kifejted, mondtál is volna valamit. Így sajnos nem sokat....
Válasz
4/10
Miki1900 2008 aug. 24. - 20:16:55 4/10
(8/40)
nem volt rossz film, de van jobb is. nem bántam meg hogy megnéztem, csak...
Válasz
Coleman 2008 aug. 24. - 18:22:42
(7/40)
A Jób lázadása valóban közel remekmû, mélyen megrázó alkotás, amiben minden a helyén van. Egyszerûen, tisztán. Remélem még sokan tudnak azonosulni Lackóval és azzal, ahogy nem képes érteni, hogy miért történnek ezek a rettenetes dolgok. Mert ez a természetes... ez kéne, hogy legyen a természetes. A felismerés pedig katarktikus, de iszonyatosan elszomorító.
Válasz
10/10
KupiD 2008 jún. 22. - 11:19:56 10/10
(6/40)
Igen, hát sajnos a Port.hu-n ahogy észrevettem elég gyakran elõfordul az ilyesmi. Hiányosság, pontatlanság. Gondolom eléggé nagy mennyiségû adatot kell szemmel tartaniuk és ennek köszönhetõek az olyan mulasztások is, mint hogy nem írják oda, hogy a filmet Oscarra jelölték.
Persze nem biztos, hogy így van és még ha így is van a nagy mennyiségû adat kezelése sem menti fel õket, mert ezt más helyen képesek kezelni.
Válasz
10/10
bluebird 2008 jún. 22. - 07:49:54 10/10 Előzmény KupiD
(5/40)
Nagyon örülök, hogy egy 16 éves minden szavával egyet tudok érteni és ÉREZNI a film kapcsán. Én éppen ebben látom a filmmûvészet legfontosabb szerepét! Arról viszont nem vagyok meggyõzõdve, hogy a recenzió írója ugyanazt a filmet látta, mint mi. Nem méltó ehhez a filmhez!

Helyette valami ilyesmit tudnék elképzelni:

"A zsidó Jób és felesége egy Tisza menti faluban él. Hét gyermeküket temették el, "a másodikat és az ötödiket a torokgyík vitte el". Az öregedõ pár utód nélkül néz farkasszemet a közelgõ, és már egyre harsányabban dörömbölõ deportálásokkal. Jób, az övéi nem kis ellenállása leküzdésével elhatározza, hogy egy keresztény fiúcskát fogad örökbe, s a közeli városka árvaházából ki is választja a kis vadóc, de csupa szív-lélek Lackót. Még utoljára ki akarja próbálni milyen is embert nevelni és szeretni, akire - mint minden normális családban- hagyhatja majd a "vagyont", amit hitben és emberségben, a helybéliek tiszteletét és szeretetét is kivívva, egész életükön át gyûjtöttek...."

Hát ezt az összetett világot adták vissza a lehetõ legnagyobb hitelességgel a tudvalevõleg nem "zsidó", hanem "palóc" Zenthe Ferenc és a "sváb" Temessy Hédi. Az õ, és a falu lakói mindennapi emberségének finom („nem tolakodó, nem lihegõ, nem szenzációhajhász”) eszközökkel történõ érzékeltetése a tragikum igazi forrása. Ettõl örökérvényû és keserûen aktuális is ez a film, amely így a magyar filmtörténet egyik szív- és torokszorító mérföldköve lett.
Válasz
10/10
KupiD 2008 jún. 21. - 22:41:17 10/10
(4/40)
A fia mellett õ is újra gyerek és kis idõre még boldog tudott lenni. Majd mikor kellett méltósággal vállalta a sorsát.
A film remekül tárja elénk folyamatosan az apróbb információkat, mondatokat, történéseket, amelyek már a maguk idejében is érthetõek, nagyszerûek, de teljes egésszé csak a film legvégén állnak össze, minden akkor nyeri el valódi, teljes értelmét, és alkotnak együttesen katartikus élményt.
Remek volt egy ilyen remek magyar filmet látni, hiszen mostanában nem gyakran van rá lehetõségünk...
A film nagyságát még talán azzal érzékeltethetném, hogy egy idõben adták a Holland-Orosz Eb negyeddöntõvel, de egész végig meg se fordult a fejemben, hogy átkapcsoljak. De még az sem, hogy valamelyik családtagomat az eredményrõl kérdezzem közben. Pedig én aztán szeretem a focit is...:)
Válasz
10/10
KupiD 2008 jún. 21. - 22:27:34 10/10
(3/40)
Néhány hete vagy tán hónapja, Jíri Menzel, Szigorúan ellenõrzött vonatok címû filmje kapcsán nézegettem az Oscar-ra jelölt idegen nyelvû filmek listáját az interneten. Örömmel láttam, hogy a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején igen sok magyar filmet jelöltek a díjra ( igaz köztük csak Szabó István, Mephistója nyerte el ) és köztük felfedeztem a Jób lázadását is. Rémlett valami, mintha már hallottam volna róla, a címét mindenképp, de fiatal koromat tekintve:) még nem volt szerencsém látni.
Hát ma este láttam!
Úgy ültem le nézni a filmet, hogy nem tudtam mirõl szól, éppen csak a szereplõknek, a rendezõnek és az operatõrnek nézetm utána.
A film nyugodtan mondhatom, egészen elképesztõ volt.
Borzasztó hûen tárja elénk a falusi élet egyszerû, letisztult, gyönyörû világát, ami még abban az idõben és azok között a körülmények között is nyugodtan nevezhetõ annak. Remek kettõsség, ha úgy tetszik ellentét árad a filmbõl egész végig. A fiatalság-öregség, élet-halál, értelem-értelmetlenség, jóságosság-gonoszság ellentétei. Csakúgy, mint a filmben folyamatosan kialakuló rossz végzet érzete. Noha egészen addig nem tudjuk, hogy a halál vagy éppen a film végén megtörtént deportálás lesz e az.
A szereplõk remek alakítást nyújtanak, de ha szabad mondanom Zenthe Ferenc játékát látva néha a hideg kirázott. Csodálatosan festi le nekünk az öreg zsidó családfõt, aki nem vágyik már másra, mint egy utódra. És mikor ezt megkapja, nincs nála boldogabb ember a világon.
Válasz
10/10
bluebird 2008 jún. 21. - 21:50:48 10/10 Előzmény bluebird
(2/40)
Jaj, istenem de gyönyörû volt!!!
Minden pillanata a filmnek hiteles és mégis szívbemarkoló. 25 év sem fogott rajta! Ha megtehetném, az évforduló apropóján díjat alapítanék: mindenkinek, aki részt vett a film létrehozásában, de fõleg posztumusz Zenthe Ferenc tiszteletére...
Válasz
10/10
bluebird 2008 jún. 06. - 08:37:42 10/10
(1/40)
Látod, érdemes: odaírták!!!!!! Már csak az a kérdés, hogy az akkori gyõztes Ingmar Bergman Fanny és Alexander-je valóban jobb film e. Én kétlem....
Ez a film tényleg remekmû(masterpiece), s boldog vagyok, hogy újra mûsorra tûzték.
Válasz