Nekem tetszett. Izgalmas volt a történet, ahogy titkok napvilágot láttak apránként és a választás folyamata, ahogy változtak az esélyek. Nekem a hangulata a Tizenkét dühös ember-t juttatta eszembe.

Rendkívül színvonalasan elkészített woke oktatófilm. A vége annyi gyönyörű szimbólumot sorakoztat föl, hogy egyből El Greco, A transzik felmagasztaltatása című oltárképe jutott eszembe. Az viszont dühít és elkeserít, hogy egyetlen nyamvadt oscart kapott, aminek logikus magyarázata csak az lehet, hogy a testületben fasiszták ülnek!

A Filmbox Premiumon most megy, van felirat azoknál a részeknél.

Nyomorult egy film!

Köszönöm, kábel TV-n néztem, műsoridőben, nem tudom, azzal össze lehet-e hegeszteni. Ez a TV-csatorna dolga lenne.

opensubtitlesen van olyan felirat ami csak azokat a részeket feliratozza

Szeretnék gratulálni a FilmboxExtra csatornának, amely sem a latin, sem az olasz szövegekre nem rakott feliratot. Végül is, csak a film feléről van szó!

Picit nehéz objektíven értékelni, hiszen nem telt el 24 óra aközött, hogy letettem Robert Harris Konklávé (2016) című könyvét, és aközött, hogy utána megnéztem a filmet. Nem tudom mit vártam, hiszen tudom, hogy mindig csalódás az ilyen, de nagyon tetszett a könyv így kíváncsi voltam, hogyan sikerült képernyőre vinni.

Amikor pár hónapja megvettem a könyvet, akkor a leírásból, meg a több helyen megjelenő (a film kapcsán is) "thriller" jelzőből picit valami Angyalok és démonok-hoz hasonló történetre asszociáltam (Dan Brown, 2000), ami szintén egy konklávét jár körbe a háttérben, és feszegeti ugyanezeket az egyház jövője témákat, de közben a hangsúly igazából Robert Langdon (Tom Hanks) akciózásáról szól, "kincskeresős" kalandokkal, és a Hetediket megközelítő thriller/horror szállal. Na ez a Robert Harris féle Konklávé nagyon nem ez... (Itt jelzem is, hogy aki ezt unalmasnak találta, ugorjon neki az Angyalok és démonok-nak, kvázi olyan lesz a kontraszt mintha Michael Bay-nek azt mondták volna, itt van ez a Konklávé, dob fel picit a sztorit és forgasd újra a saját szájad íze szerint.)

De végre rátérve ennek a sztorijára. A könyv azért tetszett, mert bár sztoriban, fordulatokban, stb. nem erős, de borzasztóan érdekes dolgokat lehet belőle megtudni a pápaválasztásról, a pápa, bíborosok életéről, a konklávé szertartásairól, stb-stb. Na ez az aminek ez a film a töredékét se adja vissza. Olyan, mint egy kvázi "vezetői összefoglaló" vagy mint egy ilyen "kötelező olvasmányok lusta diákoknak röviden" kiadvány, ami tíz oldalban leírja a fő cselekményeket. Viszont így pont a lényeg veszik el. Nem ismerjük meg a karaktereket, motivációjukat, miért nem akarják Tremblay-t, miért van Tedesco beállítva kvázi a "főellenségnek", ki honnan származik mi a sztorija, mi a pontos funkciója az egyházban. Semmi nem jön át Jacopo Lomeli (igen így hívják, nem értem hogy lett belőle Lawrence, nem volt elég amerikai a neve?) belső vívódásaiból, a filmben csak az látszik, hogy Fiennes végig meggyötört arccal néz, mint akinek székrekedése van. Bár mutat sok érdekes dolgot magáról a konklávéról, de a töredékét sem tudja visszaadni annak a rengeteg érdekességnek, ami a könyvben helyet kapott a teljes "lockdown"-ról, a rituálékról, a bíborosokról, ki-kicsoda, a szavazások, stb. részleteiről. Persze nyilván nem is lehet 2 órába besűríteni egy könyvet. A történetet, amúgy sikerült 90%-ban valósághűen filmre vinni, ez előnyére válik, csak ugye a rövidítések miatt nincsenek felvezetve igazán az események.



Többen írják, hogy egyházellenes a film. Én nem éreztem annak, mind a könyv, mind a film szerintem nagyon tisztelettudóan fogalmaz, nincs igazából egyetlen különösebben negatív szituáció sem. Nincsen gyilkos ármány, összeesküvés, stb. Igen, nagyon érdekes, pont úgy működik ez a szervezet is, mint bármilyen másik, amit emberek alkotnak. Az egyházon belül minden tisztviselőnek ugyanúgy van karrierje, ugyanúgy cél magasabbra jutni, magasabb tisztséget betölteni, mint egy katona, egy politikus, de egy teljesen átlag munkavállaló esetében is bármilyen szakmában. Ugyanúgy vannak frakciók, akik kampányolnak világnézeti alapon, valaki a tradíciók fenntartását szeretné, valaki jobban idomulni szeretne a változó világhoz, stb. És vannak persze olyanok is, akik "jobban akarják" a sikert, ezért túllépnek az egyház etikai normáin, ami a bukásukat eredményezi. Bár végig arra gondoltam, hogy nem is tudom mikor láttam olyan vallási témájú könyvet/filmet, ami nem a katolikus egyház kvázi lejáratásáról szól, a végkifejletnél azért elbizonytalanodtam, hogy az egész nem-e azért volt, hogy a végén vigye be az író a KO-val felérő jobb egyenest. Nem tudom eldönteni, hogy csak valami ütős csavar akart lenni, vagy illeszkedve a sorba, egy újabb gúny az egyház irányába. Mindenesetre, ugyanúgy mint Dan Brown esetében (aki nagyobb ellenérzést váltott ki a Vatikánban), ettől még lehetnek ezek szórakoztató fikciók. Számomra az volt.

Ami pedig általánosságban az olvasás után való filmnézést illeti, szerintem reménytelen. Korábban itt is leírtam, hogy a sok remake, folytatás, stb. helyett miért nem mennek be a hollywoodi filmesek egy könyvesboltba és csinálnak filmet a polcon lévő többezer könyv bármelyikéből... Meggondoltam, inkább ne csinálják ezt. Dolgozzanak meg a forgatókönyvírók a pénzükért és írjanak egyedi, képernyőre szánt új sztorikat. A könyveket pedig hagyjuk meg az olvasni tudóknak, mert az adaptáció mindig csalódás.

Nyilván egészet CSAK azért az egy célért forgatták le, hogy a végén az eLMeBeTeQ propagandájukat beletegyék. Csakis azért, nem másért.

Nekem tetszett, bár nem vagyok hívő katolikus már. Különlegesen szép kamera beallasok vannak. Spoiler
A befejezés amikor a teknőst visszateszi, felordit a tömeg ujjongva az megható. Akkor maradhatott pápa az afgán jelölt. Szép volt a vége.Meg is konnyeztem.

Szimpla ótvar propagandafilm. Az egészet csak azért az egy célért forgatták le, hogy a végén az eLMeBeTeQ propagandájukat beletegyék. Én inkább csak röhögtem volna ezen a bárgyúságon, de anyukám aznap ünnepelte a 80. születésnapját, és én hülye nem olvastam el, hogy ez micsoda. Egyébként sosem nézek meg amerikai filmet, mert hülyéknek készítik őket, csak most tettem kivételt. Sajnos. A szovjet partizánfilmek színvonalát hozza ezzel a befejezéssel. Maga a történet jó lenne, de mivel ennyire átlátszó, hogy csak ezt akarták elmondani, ezért azt sem tudom értékelni. Jó hasonlat lenne, ha valaki készítene egy holokausztfilmet, és az lenne a csavar a végén, hogy a táborvezető zs idó. Ha meg akarod alázni a filmed alanyait, akkor jó, különben f*s.

Ralph Fiennes miért nem 5 X-ös Oscar díjas????...ja, mert az Oscar egy szarhalom .
8/10.

Na már értem, hogy miért csesződtek fel páran, katkó szempontból kényes a befejezés. A film klassz.

Egyrészt: így van, megkövetlek. Az állásfoglalás a filmről szól(t) - a film, rendezés, sztori oldaláról, a szimpátia-antipátia pedig a saját szubjektív véleményem.
Másrészt: nyilván dramaturgia, ez egyértelmű, ebben nincs is kérdés, nem is volt. ;)
Harmadrészt: a kompromisszummal kapcsolatban én úgy gondolkodom, hogy mikor érzem jobban magam? Ha az én elképzelésem, vágyam, stb. érvényesül (tisztán), vagy ha valamit le kell adnom belőle, mert pl. valaki más is részt vesz a helyzetben, akinek más elképzelései, vágyai, stb. vannak, de valamiben mégis együtt kell működnünk? (Vagy mert "kapok" valamit, de nem pont azt, amire számítottam.) És így megközelítve a kompromisszum csak (áthidaló) megoldás lehet, de nem feltétlenül jó. ;´)
Végül: a csalódással kapcsolatban pedig én nem értek egyet veled, mert csak akkor tudsz csalódni, ha valamit vársz, vagy elvársz, és nem azt kapod. Ha csak a kíváncsiság hajt, abban nem lehet csalódás-faktor.
Egyébként én ennyit nem akartam filozofálni erről a filmről (másikról sem nagyon), kicsit túl van agyalva (szép magyartalansággal), ami már értelmetlen. Sokkal egyszerűbben lépek át egyikről a másikra :) De köszönöm az interakciót, mindenképpen élmény volt! :)

A Konklávé film hasonlít egy igazi konklávéra - bíboros a pápáról, a pápaválasztásról

Német László, a belgrádi római katolikus főegyházmegye érseke
https://www.youtube.com/watch?v=32JJHM86nBk

Ugye azt írtam rád reagálva, hogy "Az egyébként objektíven megítélhető állásfoglalás-dolog pedig ezek szerint valójában nem is az, hanem pont hogy teljesen szubjektív megítélés kérdése... Oké."
Rosszul fogalmazhattam, vagy lehet, te értetted félre, mindegy is. Amit ezzel mondani akartam, hogy amit először felhoztál, a film állásfoglalásának kérdését, míg az tényszerűen (!) egy objektíven megítélhető, eldönthető dolog , addig az, amit utána felhoztál, a "szimpátia-antipátia" kérdése már teljesen szubjektív (amúgy szintén tényszerűen). Tehát rögzítettem magamban, hogy ejnye, helyettesíted az egyiket a másikkal (tőled idézve: "Inkább azt mondanám, hogy..."), és ennek nincs értelme. Mert hogy tényleg nincs, már bocsánat.
Mindegy.

Ami a két szélsőség (szerinted túlságosan) markáns megjelenítését illeti, ennek szerintem pusztán dramaturgiai oka van. (Erről amúgy írtam is lentebb a hosszú hsz-emben.)
Amit a kompromisszum kapcsán írsz, azzal inkább nem értek egyet, mint igen (ez is mindegy, hosszú lenne), a hit és a vallás pedig nagyon más dolog, én így fogalmaznék a kettő viszonyában.

És hogy mire gondoltam az "abszurd jövőképet előrevetít" kapcsán? Semmire. Mert pont ez a lényeg, hogy fogalmam sem volt, mégis mire utalhatsz, mire gondolhatsz, elképzelni sem tudtam. Ezért kérdeztem rá. És mivel elképzelni sem tudtam, talán ezért számítottam valami izgalmas, újszerű gondolatra, szempontra, megközelítésre, bármire.
Persze az égvilágon semmi baj nincs, soha ne kelljen ennél nagyobbat csalódnom. :)