A TV csatorna műsor szerkesztői teljesen hűjének néznek bennünket nézőket most meg a Paulina lesz ehelyett utána meg Esmeralda, ez valami felháborító egyetlen egy rendes sorozatot nem tesznek be.

Annak a jelenetnek azért volt nagy szerepe az életében, mert akkor és úgy ismerte meg élete szerelmét, ahogy az emlékeiben is megélte... és végülis ez hozta vissza tejesen az emlékeit is...

Magyarul is ugyanaz, itt 1:08:13-tól ....
https://www.youtube.com/watch?v=YIM-cI0Zw5s&list=PLZOuY0jR3afQDD5NtVdQ2h_Dxv3K8VmVG&index=20&t=0s

Ha ez segít, itt a 23:27-nél. A lány a folyóban, amint azt kiabálja Chuspi (a kutya neve, magyarul Pimasz lett), ez az emlékfoszlány megvolt neki, még a hegyekben előjött. Most meghallotta ezt a nevet, ugyanazon a hangon....
https://www.youtube.com/watch?v=AI2X92y-BBw&list=PL9J1Bc44XPQbBfBGht3CCYdWrjMb3IZvr&index=106

Jó, talán rossz jelzőt választottam, de nekem akkor is furcsa, hogy pont egy kutya neve indítja be Gustavo emlékezetét. Miért nem Lucecita arca, alakja, stb, a baba születése, stb. Miért pont egy olyan kutya, amelyet még Lucecita sem látott 6 éve.

Szia!

Bevallom, én sem értem, miért találod alpárinak ezt a megoldást!
Ahogyan bazsok is írta, Gustavo már korábban is hallotta Lucecita hangját - az első találkozásukra kell gondolni, de akkor még képek nem társultak hozzá.
(Persze, ebben Mirtának is oroszlánrésze volt, aki csírájában fojtotta el ezt az emlékfoszlányt, amikor Gustavo az iránt érdeklődött, vajon ki lehetett az a nő, akinek a hangját sikerült felidéznie?)
Ahogyan azzal kapcsolatban is félrevezette, amikor arról beszélt neki, hogy egy szép, fiatal nő képe rémlett fel neki - egy gyermekkel a karjában.
(Természetesen Lucecita volt, de Mirta ekkor sem segített, sőt!)

Tkp. a folyóparton kezdődött a szerelmük, Gustavo először akkor figyelt fel a szép, fiatal lányra!

A készítők szerintem azt is érzékeltetni akarták ezzel a megoldással, hogy az emlékek visszatérése sokszor csak egy-egy nüanszon múlik, akár egy szó, egy ilyen apró momentum is elég hozzá!
(Egyébként ez így igaz!)

Szerintem a kutya volt az ember első állata ha jól tudom és hűséges is nagyon de ezt mindenki maga dönti el valóban így kezdődött a szép szerelmük, az jött elő a tudat alatíból.

Szerintem nem szabadna Lucecitának Mirtával szemben nagylelkűnek lenni! Mirtának bizony börtönben a helye, és nem csak azért amit Lucecitával, Gusztavoval, és a kislánnyal szemben elkövetett, hanem egy régebbi gyilkosság miatt is, melyet ugyan nem ő követett el személyesen, de ő adott rá megbízást. Ez már nem jóság, hanem ostobaság! Jó is, hogy nemsokára vége a sorozatnak.

Köszi, hogy ilyen egyszerűen és egyértelműen megválaszoltad, helyettem is. Teljes egyetértésem.

Remélem, hogy csak neked volt az:)

Szerintem nem volt alpári, a lehető legjobb megoldás volt. Hiszen ez volt Gustavo első emléke Lucecitával kapcsolatban. Előbb hallotta a hangját, mint hogy meglátta őt a folyóban. Ráadásul ez a hang már előbb is felrémlett neki, amikor még a hegyekben voltak, évekkel ezelőtt.

Nekem azért kicsit alpári volt, hogy pont a Pimasz kutya nevének említésére tért vissza Gustavo emlékezete.....

Az esteli rész nagyon szép volt, mikor Gustavo emlékezett hogyan kezdődött a szerelmük.

Nem, nem, az érzelmi nyomor nem mentség volt az elkövetett aljasságokra! Az csak az utcán keresgélésre egy lehetséges kiváltó ok. Meg annak a kiváltó oka lehet, hogy nem szokványos úton szerez be magának egy állandó partnert. DE hogy ez utóbbi megtartásához lelkiismeret nélkül gyilkol, gyereket rabol, nagymamát szenvedtet, arra nem ad felmentést.

Értem, és elhiszem a példáidat, de nekem továbbra is olyan megfoghatatlan az, hogy valaki "hajlik" a rosszra. És ha hajlik, akkor előbb-utóbb el is fogja azt a rosszat követni. Pedig irodalmi és filmes példát is tudnék arra mondani, amikor az anya észreveszi a gyermekében a gonoszt. És kiráz tőle a hideg, hogy egyszer már nem a gyereket látod benne.... egyszerűen felfoghatatlan, hogy mit lehet ilyen helyzetben tenni.

:-) Igen, már eléggé körüljártuk a témát.

Véleményem szerint az "érzelmi nyomor"-ról ő is jócskán tehet!
Érdekes, Lucecita bezzeg tudott kapcsolatot létesíteni!
Ahol csak megfordult, mindenütt barátokra lelt!
(S nem mellesleg, "hódolója" is akadt, még ha ő ezt nem is óhajtotta.)

Az "érzelmi nyomor" pedig nem mentség az általa elkövetett aljasságokra, legfőképp arra, hogy egy ANYÁT ÉVEKRE MEGFOSZTOTT A GYERMEKÉTŐL!

Továbbra is az a véleményem, hogy Angelinának agyára ment a jólét!
Mindenki becézte, kényeztette, minden kívánságát teljesítették, s végül ez lett belőle!
Ami egyébként azért nem lenne törvényszerű, hisz azért van olyan gyermek is, aki hálás a szeretteinek a sok jóért, amit tőlük kapott.

Én azért "summáztam", mert elég sokféle példát láttam a környezetemben, ami ezt mondatta velem.
Azt gondolom, hogy azért, mert valakinek nehéz és megpróbáltatásokkal teli élete volt, még nem feltétlen válik keménnyé, s gonosszá.
Az egyik közeli rokonom az egyik legjobb példa erre.
Gyerekkorától kezdve szinte csak szenvedés és megaláztatás jutott neki osztályrészül, mégis kedves volt és jóságos!
Pedig az előzmények ismeretében nem lehetett volna csodálkozni, ha valóságos hárpiává válik, mégsem így történt.
Vele szemben egy másik, vele egyidős hölgy viszont azzá vált, pedig mindene megvolt:
Gondtalan gyermekkor, szerető férj és család...

Ez csak egy kiragadott példa, s nem egyedi eset!

Nehéz igazságot tenni, való igaz, mindenkinek más a természete!

Köszi, hogy még reagálsz, pedig már én is jócskán túlírtam a témát.

Nem voltam pontos, érzelmi nyomorra gondoltam Mirtánál. Hogy nyilvánvalóan erősen sérült volt érzelmileg, ha nem tudott igazi kapcsolatokat létesíteni, hanem az utcán keresett alkalmi partnereket.

Egyébként én is akartam Angelinát felhozni, csak már túl hosszú volt így is a poszt. Igen, ő pont ellentétes környezetből nőtt ki igazi perverz angyallá. A család végig körbeveszi, és mégis menthetetlenül gonosz ember lesz. Tényleg minden eset, minden ember más. Én nem merek summázni.

Miguel közismerten nagy szoknyavadász volt, s ebben az sem akadályozta meg, hogy nős volt,
a gyermeket inkább ne feszegessük!
Azt valóban nem tudni, hogyan szédítette el Rosát, valamit biztosan ígért neki, mindenesetre elcsábította és elhagyta.
Nem hiszem, hogy Rosa büszke lett volna erre, hisz Lucecitának sem mondta el a származása történetét, úgyhogy szégyellnie kellett, s a lányát is keresztény szellemben nevelte.
Akkoriban is beszélgettünk róla, hogy jobban be kellett volna mutatni az "előtörténetet", de ez sajnos elmaradt.

Gustavo és Lucecita szerelmének kibontakozását viszont valóban szépen nyomon követhettük - a kezdetektől fogva! :-)

Mirta...Már ne is haragudj, de nem törvényszerű, hogy valaki az utcán lődörögjön, s ott "keressen kapcsolatot"!
"Nyomorúságos helyzet"? - Ezt tette akkor is, amikor már a Mendoza - házban dolgozott, s elvileg semmi nem kényszerítette erre, nem volt szó nyomorúságos helyzetről, sőt!
Nagyon is kényelmes élete volt ott, pláne azután, hogy rájött Angelina titkára.
Ezután kedvére zsarolta, kiszolgálni sem volt hajlandó, csak a lábát lógatta, s még inkább törte magát Gustavo után!
Lehet számára mentségeket keresni, csak éppen nem érdemes!

Egyébként én is hajlamos vagyok arra, hogy mentegessem mások rossz cselekedeteit, de lassan rájövök arra, hogy jobb lesz, ha felhagyok ezzel!

Azokra a szörnyű tettekre, amit Mirta művelt, nincs az a trauma vagy más egyéb, ami mentségül szolgálna! (Legfeljebb egyet s mást megmagyarázna, de felmentést nem nyújt az elkövetett bűnök alól!)

Lucecita is nyomorúságos körülmények között nőtt fel, fázott, éhezett, mégsem vált törtetővé!
Nem az a cél lebegett a szeme előtt, hogy ráakaszkodjon egy gazdag férfira!

Mirtának "nem kellett kimenni az utcára"!
KI AKART MENNI AZ UTCÁRA, s ez nagy különbség!!!
Jól néznénk ki, ha mindenki az utcán keresné a "hiányzó emberi kapcsolatot"!

Megvolt a tisztes foglalkozása, mint ápolónő, de ő rühellé a kórházi munkát, mint Jónás a prófétaságot!
Ekkor mi a megoldás? Elrabolni egy magatehetetlen embert, akinek MELLESLEG FELESÉGE van, utána összehazudni neki mindenfélét.
Ezután jöhet a gyilkosság, a lopás, a zsarolás, s minden egyéb, amivel megakadályozhatja az igazság kiderülését!
Amikor az "emberi kapcsolata" próbálna elutazni, akkor évekre bezáratni...
A Limába történő visszatérés után jöhet a "második felvonás", amikor mindenáron el akarja üldözni a TÖRVÉNYES FELESÉGET!
Látod, most én ironizálok!
Nem és nem! Erre egyszerűen nincs mentség!!!

Mirta "előéletéről" nem sokat tudunk, de akkor mi a helyzet Angelinával?
Őt miféle trauma érte, hogy legalább olyan szörnyeteggé vált, mint Mirta?
"Tejben - vajban fürösztötték, hasábfával kenegették..."
Mindig mindene megvolt, minden szeszélyét teljesítették, kényeztették, becézgették...
Nála valószínűleg pont ez volt a baj!
"A kutya is jó dolgában vész meg" tipikus esete!

Summa summarum: Az a véleményem, hogy aki "hajlik" a rosszra, az előbb - utóbb el is követi azt!
Aki pedig kedves és jó, amilyen Lucecita, az a nehéz élet és a megpróbáltatások hatására sem tér le a jó útról!

Lassan minden a helyére kerül. :-))
Gustavo emlékei visszatértek, Mirta pedig méltó helyére került - a hűvösre!
Lucecita viszont majdnem ráfizetett a nagylelkűségére!
Nem gondolhatta komolyan, hogy Mirta belenyugszik a vereségbe!

Szerencsére Gustavo végre felhagyott a hála emlegetésével, a teljes igazság megismerése folytán már nem habozott börtönbe küldeni Mirtát!

Jajj, Lucecita 2 ujjal fogja a pisztolyt, nem csoda, hogy Mirta el akarta venni tőle. Most már épp ideje, hogy végetérjen, mert kezd megint átmenni ostobába. Ahogy Lucecita közli, hog ő nem kívánja megbüntetni Mirtát (miért is akarná, hisz majdnem megölte a lányát, ez nem elég ok), csak menjen minél messzebb.
Írtam korábban Dr. Gutiérez "találmányáról", a toxikus méreganyagokról, amelyek a méregben voltak - de kitörölték....

Na, csak helyükre kerülnek a mozaikdarabok!

Rosa sorsáról valóban megtudtunk többet is, de engem most csak addig a pontig érdekelt, amíg beleszédült Miguel karjába. Mert az volt a napraforgóval folytatott eszmecserénk lényege, hogy egy kapcsolatba hogyan, mikor avatkozhat bele egy harmadik fél. És ebből a szempontból a Miguel által sugallt "könnyű hódítás" volt az irányadó. Attól persze lehetett az is, hogy hónapokig járt a lány után, vagy álruhába öltözött, és helyi parasztlegénynek adta ki magát, hogy elcsábítsa, vagy (horribile dictu!) leitatta kukoricapálinkával. Nem tudom, mert nem foglalkozott vele a megfilmesített történet. Nem tudom, hogy Rosa is bűnként élte-e meg ezt a viszonyt/szerelmet. Feltételezem, hogy igen, mert a családja kitagadta, tehát előzőleg arra nevelhették, hogy ilyet ne tegyen. Meg a saját lánya egy generációval később is bűnnek tartotta még a gondolatot is, hogy egy nős emberbe szeressen bele. De biztosat erről nem tudhatunk. Ezért lehet egy külső szemlélőnek úgy summázni, ahogy én tettem.

Ellenben a mi szerelmespárunk előtörténetét nagyon szépen bemutatták. Még szép, hogy ezt tették, mert különben a 176 részt nem lehetett volna összehozni, ha nem szurkolunk a két nagyon szimpatikus és szenvedő főhősnek.

És most megint veszekedhetsz velem, de előhozom Mirtát. És nem hasonlítom össze senkivel, csak azt jegyzem meg, hogy az ő előtörténetét sem ismerjük. Legalábbis azt, hogy miért jutott olyan nyomorúságos helyzetbe, hogy az utcákon keresett kapcsolatokat. Tudjuk róla, hogy árva volt, a szülei nem is kerülnek elő a történetben, csak az egyéb rokonai. Tudjuk róla, hogy zárdában nevelkedett, ott tanult ápolónőnek. De azt nem tudjuk, hogy bárkivel volt-e olyan megerősítő érzelmi kapcsolata (itt egy anyahelyettesítőre gondolok), amely segített volna a későbbi kapcsolatait is normálisan kialakítani. Még az is lehetett, hogy súlyos traumák érték gyermekkorában. Valaki zaklathatta? Szóval hogyan jut el valaki odáig, hogy rabol magának egy kapcsolatot. Ezen is vitatkozhatunk, de én még mindig úgy gondolom, hogy Mirta számára Gustavo elsősorban a hiányzó emberi kapcsolat volt (amihez persze bónuszként jól jött a pénz). Az a kapcsolat, amiért már nem kellett többé lemenni az utcára.

Közben persze egy szörnyeteg lett, de valamikor ő is egy aranyos kisgyereknek indult. Én mindig erre gondolok, ha valakit meg kell ítélnem.