Programkereső

Téma: Luz Maria

Spoiler
Csalarozsika 2019 aug. 14. - 23:11:41 Előzmény factsmatter
(2654/2794)
Napraforgó finoman gúnyolódott Mirta "kedvességén", hogy már akkor is milyen "segítőkész" volt Gustavoval. :-)
(Magyarán: Szép kis kedvesség és segítőkészség, amivel már akkor is próbálkozott!
Válasz
Csalarozsika 2019 aug. 14. - 23:08:58 Előzmény factsmatter
(2653/2794)
Igen, Gustavonak és Lucecitának is sokat kellett szenvedniük a jóságuk miatt!

A jó és becsületes embereket sokszor bolondnak titulálják!
Mennyiszer hallani: "Milyen bolond, hogy becsületes, bezzeg a másik "ügyeskedik", s mindjárt jobban boldogul"!

Angelinával kapcsolatban már azt gondolhatta, belenyugodott a sorsába!
Én mondjuk a helyében nem mentem volna vele sehová, felőlem hisztériázhat, ahogyan akar!
A szüleinek egyszerűen be kellett volna tenni a kocsiba és magukkal vinni - akár erőszakkal is!

Ahogy mondani szokás: "Lakva ismerszik meg az ember" - Az elszigetelődés alatt lett volna ideje rá, hogy megismerje "Szent Mirtát", a "börtönévek" alatt pedig pláne lett volna ideje gondolkodni.
Kiszabadulván valóban az lett volna a legokosabb, ha rövid úton megszabadul a némbertől.
Annyit fújta neki az "új életet kezdeni szöveget..." - hallgatni kellett volna rá, de nélküle!

Az ő baja, hogy ragaszkodott egy ilyen perszónához, a kislányáért való aggodalommal szerintem bőven megfizetett a végtelen naivitásáért!

Mirtával kapcsolatban nem lehetnek illúzióink: Napraforgó kiválóan jellemezte őkelmét!
Az elejétől irigykedett Angelinára, mert mindene megvolt, ami neki nem: pénze, jóképű, gazdag férje...
Amikor rájött, hogy csupán színleli a bénaságot, azonnal megszimatolta a jó lehetőséget és ahelyett, hogy felfedte volna "úrnője" titkát, azonnal zsarolni kezdte.
Ergo: Mondhatni, a kezdetektől nem járt egyenes úton.

Az idő múlásával aztán egyre rosszabb lett a helyzet, vált egyre mohóbbá, gátlástalanabbá.
A "nagy szerelem" mellett arra is volt gondja, hogy jelentős vagyont halmozzon fel, ám sokra nem megy vele.
Ahová ő kerül, ott nem lesz szüksége effélére!
Sokat akart a szarka...

Azt gondolta, pénzzel bármit elérhet a világon, többször is ezzel dicsekedett, és szorult helyzetében még Enrique megvesztegetésével is megpróbálkozott.
Mily nagy volt a meglepetése, amikor Enrique öntudatosan visszautasította a kínált pénzösszeget azzal, hogy a becsülete többet ér!
Válasz
10/10
factsmatter 2019 aug. 14. - 23:07:18 10/10 Előzmény Csalarozsika
(2652/2794)
Igen. Azért kérdeztem, hogy mi rosszat írtam, hogy ezen így ironizálni kell.
Válasz
Csalarozsika 2019 aug. 14. - 22:51:06 Előzmény factsmatter
(2651/2794)
Szerintem napraforgó ironizált, arra célzott, mily "kedves" is volt Mirta, hogy "segíteni" próbált "szegény, boldogtalan" Gustavon - a maga módján. :-))
Válasz
10/10
factsmatter 2019 aug. 14. - 22:09:33 10/10 Előzmény napraforgó
(2650/2794)
Igen. Mi rosszat írtam?
Válasz
napraforgó 2019 aug. 14. - 22:03:32 Előzmény factsmatter
(2649/2794)
Ó, de kedves! Látta, hogy Gustavo boldogtalan, hát segíteni próbált rajta - a maga módján.
Válasz
10/10
factsmatter 2019 aug. 14. - 22:01:04 10/10 Előzmény napraforgó
(2648/2794)
Én ezeket mind tudom, elég jól ismerem a cselekményt. Csak annyit mondtam, hogy Gustavo felé voltak érzelmei, már azelőtt is vágyakozott rá, hogy Angelina titkát megtudta volna, és zsarolta volna. Látta, hogy Gustavo boldogtalan, hát próbálkozott. (Ahogy Gustavo is próbálkozott, csak nem nála.)
Válasz
napraforgó 2019 aug. 14. - 21:43:12 Előzmény factsmatter
(2647/2794)
Mirta már a kezdeteknél is egy romlott nő volt. Irígy volt Angelinára, mert az gazdag volt, ő meg nem. Állítólag zárdában nevelkedett(ki tudja, mennyi időt töltött ott, gyanítom, hogy nem sokat), ennek ellenére a kimenőnapjain esténként az utcákon flangált férfira vadászva. nem volt ő egy ártatlanka már akkor sem. Amikor rájött, hogy Angelina tud járni, rögtön meglátta a lehetőséget és zsarolni kezdte. Így kapott tőle egy elegáns ruhát, aztán "kölcsönkérte" az ékszereit és soha nem adta vissza, magára fújkálta Sátánka méregdrága parfümjét. Mivel tudta, hogy a nő nem mozgásképtelen, onnantól ténylegesen nem szolgálta ki, csak olyankor, amikor kifelé mutatni kellett. Alakoskodott, éppúgy, mint az úrnője. Már akkor is megkörnyékezte Gustavot, eleinte csak a folyosón, aztán bement a férfi szobájába és ledobta a köntösét. Egy olyan férfit akart megszerezni, aki nem volt szabad, ráadásul a kenyéradó gazdája férjét.
Az idők során a rossz természete még rosszabbá vált. Nem volt ő jó, soha és a szerelme sem volt soha valóságos. az, hogy sokat emlegette, még nem teszi valódivá.
Válasz
10/10
factsmatter 2019 aug. 14. - 20:54:36 10/10 Előzmény Csalarozsika
(2646/2794)
Angelina és Mirta sorsában sok a hasonlóság, azért is kérdeztem rá.
- Lehet, hogy Angelinát hamarabb kiismerte G., de azért a végzetes kocsikázásra csak elment vele, amibe majdnem belehalt. (G. egy jó ember, és erre L. is biztatta, hogy menjen csak.)
- Mirtát azért sem tudta hamarabb kiismerni, mert nem volt kivel beszélgetnie erről, teljesen elszigetelődve éltek. És ha Mirta az egyetlen kapcsolatod a múltaddal, a valós életeddel, nem olyan könnyű megválni tőle (de ezt már sokszor írtam.)

De nem kezdem el ismételni magam, én Gustavot is meg tudom érteni. Angelina eleve egy perverz angyal volt (a novella címadója), aki nem szeretett senkit, és a családját is be tudta csapni. Mirtában - szerintem - később fejlődött ki ez a tulajdonság, Gustavo felé az elején még voltak érzelmei.
Válasz
Csalarozsika 2019 aug. 14. - 20:27:43 Előzmény factsmatter
(2645/2794)
Ahogyan az előző hozzászólásban is írtam, Angelina és Mirta viselkedése kísértetiesen hasonló!
Mirta jó tanítványnak bizonyult, kiismerte Gustavot, tudta, mivel lehet hatni rá, például azzal, hogy a lelkiismeretére apellál!
Ez a módszer sokáig Angelinának is bevált!
Én például annak idején nem tartottam butának Gustavot amiatt, hogy kötelességtudatból a felesége mellett maradt, de:
Őt legalább szépen lassan kezdte kiismerni, felismerte, hogy nem őszinte, hanem gonosz teremtés!
(Abba nem is mennék bele, hogy szerelem híján házaséletet sem élt vele...)
Mirta esetében viszont sokkal tovább tartott a dolog, holott Mirta még sokkal gonoszabb volt, mint Angelina!
Az a legkevesebb, hogy szinte nem volt egy őszinte megnyilvánulása sem!

Nagy hálálkodás közepette, de a helyében én is rövid úton megszabadultam volna tőle!

Mirta "érzéseire" visszatérve: Gustavot kivéve nemigen tudott senki meggyőzni a "nagy önfeláldozásáról"!
Enrique kíméletlenül szembesítette vele, hogy mindent, amit tett, színtiszta önzésből tette!
S ez bizony így igaz!
Mert: Nem az történt, hogy véletlenül rátalált és megmentette Gustavo életét, hanem ELRABOLTA A KÓRHÁZBÓL, AZ ORVOS HATÁROZOTT VÉLEMÉNYE ELLENÉRE, aki közölte, hogy A BETEG NINCS SZÁLLÍTHATÓ ÁLLAPOTBAN, S AZONNALI MŰTÉTRE VAN SZÜKSÉGE, S AKÁR BELE IS HALHAT AZ UTAZÁSBA!
Ő ennek ellenére mégis kockáztatta a "szeretett férfi" életét, elszakította a feleségétől, s kihasználván, hogy nem emlékszik semmire, összehazudott neki hetet - havat.
Gyilkolni is képes volt, hogy megakadályozza az igazság kiderülését, EGY ANYÁT ELSZAKÍTOTT A GYERMEKÉTŐL, s egyáltalán nem érdekelte annak fájdalma!
Folyamatosan lopott, csalt, hazudott, évekre bezáratta a "szeretett férfit", nehogy elutazhasson Limába...

Az pedig, hogy Gustavo "rabsága" nyomán magát is "büntette"... :-))))
Ezen jót hahotáztam!
Angelina képes volt arra, hogy bénának tettesse magát, Mirta "büntetése" ehhez képest smafu!

Ez volna a SZERELEM?!!!
Folytathatnám reggelig, de nincs sok értelme...

NEM, EZ NEM AZ!!!

Persze, a szerelemben van egy bizonyos fokú birtoklási vágy, s itt arra gondolok, hogy a szerelmes nő féltékeny, ha a szeretett férfi más nőre nézeget, s ez elfogadható EGY BIZONYOS PONTIG!!!

De: Mirta esetében színtiszta birtoklási vággyal állunk szemben, ahogyan Angelinánál is!
Egy mákszemnyi őszinte és tiszta érzelem nincs benne!

Nem szeretem leegyszerűsíteni a dolgokat, hisz a világon nem minden fekete vagy fehér, de jelen esetben MIRTA: FEKETE, MINT A KOROM!!!
A történet a "hibás" emiatt, mert a történetben egyszerűsítik le ennyire a jellemét: VELEJÉIG ROMLOTT!
Ahogyan Angelina is az "utolsó leheletéig" gonoszkodik, azt teszi Mirta is!
Válasz
Csalarozsika 2019 aug. 14. - 20:01:20 Előzmény napraforgó
(2644/2794)
Örülök, hogy egyetértünk! :-)

Mirta viselkedése kísértetiesen emlékeztet Angelináéra, ő ugyanezt a "tempót" követte, ugyanez ment, az állandó "szerelmem" nyávogás sem maradt ki.
Mirta esetében ugyanolyan idegesítő volt ez, mint korábban Sátánkánál, de talán egy fokkal még irritálóbb!
Az is adott, hogy állandóan arra emlékezteti, hogy Gustavo hálával tartozik neki, Sátánka pedig lépten nyomon a balesetére hivatkozott, s azzal akarta magához láncolni Gustavot.
Mindketten azt akarták és azt akarják!

Ez bizony színtiszta birtoklási vágy és semmi köze a szerelemhez!
Sátánka el is ismerte, hogy nem szereti Gustavot!
Mirta sem az olthatatlan szerelemről beszél állandóan, többek között Lucecitának, vagy bárki másnak, amikor szóba kerül a dolog, hanem arról, hogy "nem engedi, hogy elvesszen az, amit eddig elért".
Az, hogy Gustavonak mit negédeskedik, ilyen szempontból irreleváns!

Gustavot én is hibáztatom amiatt, hogy olyan sokáig homokba dugta a fejét, s nem vette, jobban mondva NEM AKARTA észrevenni azt, ami az orra előtt volt!
A kislánya súlyos állapota és Mirta egyértelmű lebukása kellett ahhoz, hogy végre feleszméljen!
Válasz
napraforgó 2019 aug. 14. - 19:33:14 Előzmény miértis
(2643/2794)
Ez a jó a fórumban, néha érdekesebb, mint maga a film.
Válasz
napraforgó 2019 aug. 14. - 19:31:23 Előzmény factsmatter
(2642/2794)
Igazad van, de mi eddig ezt a konkrét helyzetet elemeztük, erről a pár konkrét emberről formáltunk véleményt, inkább ne menjünk el az általánosítás irányába.
Válasz
miértis 2019 aug. 14. - 19:29:42 Előzmény napraforgó
(2641/2794)
Amiket leírtál, tökéletesen mutatja, hogy miért is írtam én mindig, hogy a film logikátlan. Adva van egy férfi, akiből a végére egy tehetetlen bábot csinálnak, és csak tényleg a legvégső pillanatban kap észhez, akkor is nehezen. Aztán adva van egy nő, aki igazából mindig tudta, hogy ennek a férfinak soha nem fog kelleni, de úgy csinál, mintha mindez nem lenne, és azértis magáénak akarja. (Ahogy mondta, "szerelmem"....)))) Ezt az egész sztorit meg lehetett volna csinálni sokkal de sokkal színvonalasabban, érdekesebben... És a 3 év bezárást is azért említettem, mert logika nincs benne, viszont ahhoz, hogy a gyereket fel tudják használni a sztorinál, mindenképpen kellett a kora. Mostmár csak az a kérdés, hogy ha vége lesz a sorozatnak, miről fogunk beszélgetni ???
Válasz
10/10
factsmatter 2019 aug. 14. - 19:19:25 10/10 Előzmény napraforgó
(2640/2794)
Oké, én csak azt mondom, hogy a világ sokszínűbb, mint ahogy most mi azt leírjuk. Ha a szerelem mindig kölcsönös lenne, és nem lenne benne birtoklási vágy, nagyon sok irodalmi és egyéb művészeti alkotás nem született volna meg.
Válasz
10/10
factsmatter 2019 aug. 14. - 19:09:29 10/10 Előzmény napraforgó
(2639/2794)
Oké, nem fogjuk egymást meggyőzni, de azért egy kérdés. Akkor is buta volt Gustavo, amikor Angelina mellett akarta feláldozni magát? Amikor tudta, hogy nem lehet boldog vele, de kötelességtudatból mellette maradt volna? A házasság szentsége ezt megmagyarázza?
Válasz
napraforgó 2019 aug. 14. - 19:07:14 Előzmény factsmatter
(2638/2794)
A szerelemnek kölcsönösnek kell lennie. A megszerzés és birtoklás szerintem nem elemei a szerelemnek. Talán a hódításnak, de azt sem lehet a másik fél akarata, szándéka ellenére.

teli van a sajtó a sok zaklatási üggyel. Hát ez is az volt. Mirta állandóan zaklatta Gustavot, az "élete megmentése" ürügyén, és a hálát kikövetelve zsarolta a férfit, és végül is megszerezte, befektette az ágyába. Igazából az sem érdekelte, hogy a férfi nem szereti, csak maga mellett akarta tartani.
Válasz
10/10
factsmatter 2019 aug. 14. - 18:58:50 10/10 Előzmény Csalarozsika
(2637/2794)
És a szerelemben nincs benne a megszerzés és a birtoklás vágya? Az csak egy távoli epekedés?
Válasz
napraforgó 2019 aug. 14. - 18:55:14 Előzmény Csalarozsika
(2636/2794)
Pontosan! Ebben és a többi hozzászólásaidban is teljesen igazad van. Én is így gondolom. Mirta nem szerette Gustavot, csak AKARTA!. Jóképű férfi, ráadásul gazdag is, hát persze, hogy akarta! (Főleg, ha a családja valamikor tehetős volt és aztán elszegényedett és Mirta kénytelen volt megbarátkozni a szegénységgel, meg a munkával).
Az, amit a nő érzett Gustavo iránt, azt én sem nevezném a "maga módján" szerelemnek, semmilyen szerelemnek, de még csak szeretetnek sem, az csak a beteges birtoklási vágy! Úgy utáltam, hogy ahányszor meglátta Gustavot, már csimpaszkodott is a nyakába és negédesen búgta, hogy "szerelmem". Undorító volt. Csodáltam Gustavot, hogy nem söpörte le a karjait magáról. fegyelmezte magát, mert hát hálásnak kellett lennie, ezt a nő nem mulasztotta el naponta felemlegetni.
És igen, Gustavonak észre kellett volna vennie ezt, és főleg a bezárás után AZONNAL megválni a nőtől. kemény szívvel felajánlani neki valami végkielégítést, azzal leróhatta volna a háláját, aztán hagy menjen.
És ezért tartom butának a férfit, mert minden ösztönös ellenérzése ellenére megtűrte, elviselte ezt a perszónát, csak a rosszul értelmezett hálából. Na de hálából nem szentelheti neki az életét a saját boldogsága ellenére. És mikor ismerte fel ezt? Amikor már a szájába rágták és kiütötte a szemét. Amikor Mirta hibázott és rajtakapták.
Válasz
Csalarozsika 2019 aug. 14. - 18:55:01 Előzmény factsmatter
(2635/2794)
Na jó, erre inkább nem mondok semmit!!!

Azt viszont igen, hogy a történet kezdetén Gustavo a helyén tudta kezelni ezt a perszónát:
Még "arra" sem kellett neki, "arra" sem tartotta érdemesnek, hogy...

Szerintem nincs értelme ezen napestig vitázni, mert úgysem tudjuk meggyőzni egymást! :-)
Válasz