Találtam egy érdekes szöveget, szintén a gonoszság természetrajza lengyelül, ez itt épp a Hamlet átértelmezése:

KICSODA RYCHCIK HAMLET-JE?
Hamlet, a mi szegény Hamletünk. Feltételezhetõen az apját meggyilkolták és az anyja újra házasodni készül. Hamlet az áldozat. Milyen kényelmes ezt gondolni! Olyan személyiséget kapott, amely csatlakozhat a megbántottak csoportjához. Sebei mélyek, melyek nem akarnak gyógyulni. Valójában Hamlet vágyik a szenvedésre, emlékezni akar a bûntényre. Ez a bûntény teszi õt hõssé. Az áldozatok, az igazságtalanul bántottak, mindent követelhetnek a világtól. A szeszélyei, vágyakozásai, céljai törvényesek lehetnek, hiszen õ az áldozat. Ha õt bántják, õ is bánthat másokat. A gonosz mindentõl független és gyönyörû. Hamlet világa összeomlott. Ennek a pusztításnak ugyanakkor gyönyörûnek kell lennie.

MONDD, TE KIT VÁLASZTANÁL?

Választás csak akkor lehet, ha van ALTERNATÍVA.


Karinthy Frigyes:
Barabbás

A harmadik nap alkonyán pedig kilépett a bolt keskeny kapuján, és csendesen megindult az úton. Két oldalt füstölögtek a romok. Lent a kiszáradt árok fenekén találta az elsõt azok közül, akik Pilátus háza elõtt kiáltozták Barabbás nevét. Elfeketült nyelvvel vonított a vörös felhõk felé.
Megállt elõtte, és így szólt:
- Itt vagyok!
Az pedig felnézett rá, és zokogni kezdett.
- Rabbi, rabbi! - zokogott.
És a mester szelíden folytatta.
- Ne sírj! Állj fel és jöjj velem! Mert visszamegyek Jeruzsálembe, Pilátus háza elé és új törvényt kérek magamra és reátok, akik Barabbást választottátok, s akikkel ezt mívelte Barabbás.
A nyomorult pedig feltápászkodott és az õ öltönyét megragadta.
- Mester! - kiáltott elfulladva és könnyek között - ó mester, jövök! Mondd meg, hogy mentsem meg magam! Mondd meg, mit tegyek! Mondd meg, mit mondjak!
- Semmit, mondta õ szelíden - csak azt, amit három nap elõtt kellett volna mondanod, mikor Pilátus megállt a tornácon és megkérdezett titeket: „Kit engedjek el hát közülük, Barabbást, a gyilkost, vagy a názáretit?”
- Ó, én bolond! - kiáltott a nyomorult fejét öklével verve, - ó, én bolond, aki Barabbást kiáltottam! Barabbást, aki ide juttatott!
- Jól van - folytatta szelíden a mester - most jöjj hát velem Pilátus háza elé, ne törõdj semmivel, ne figyelj semmire, csak rám, és amikor én intek neked, kiáltsd egész szívedbõl és egész tüdõdbõl: „A názáretit!”; mintha azt kiáltanád: „Az életemet!”
Az pedig követte õt.
És találnak útközben egy másik nyavalyást, akinek Barabbás elvette házát, feleségét, gyermekét és szemeit kiszúratta.
És õ homlokon érinté csendesen kezével és így szólt:
- Én vagyok az. Jöjj velem Jeruzsálembe, és amikor én kezemmel érintelek, kiáltsad: „A názáretit!”; mintha azt kiáltanád: „A házamat! A gyermekemet! A szemem világát!”
Az pedig felzokogott és követte õt.
És találtak még másikat is, kinek lábai és kezei kötéllel voltak összekötve és nyakára hurkolva, õt magát pedig arccal lefelé bûzhödt mocsárba nyomta le Barabbás, tetvek és csúszómászók közé.
Odament hozzá, és megoldotta kötelékeit, és így szólt:
- Ismerlek téged. Te költõ voltál, aki a lélek rajongó repülését hirdetted: Jöjj velem, és amikor intek, kiáltsad: „A názáretit!”; mintha ezt kiáltanád: „A szabadságot! A léleknek és a gondolatnak a szabadságát!” Az pedig megcsókolta az õ saruját és csak a szemével könyörgött, mert a szája még tele volt sárral.
És így mentek tovább, és egyre több béna és sánta és nyomorult bélpoklos csatlakozott hozzájuk, akiket Barabbás tönkretett. És mindegyik külön-külön zokogva verte mellét és könyörgött neki, hogy intsen majd, ha kiáltani kell: „A názáretit!”; mintha azt kiáltanák: „Békesség, békesség! Békesség e földön!”
Estére pedig megérkeztek Jeruzsálembe, Pilátus háza elé.
Pilátus a tornácon ült és estebédjét költötte Barabbással, a gyilkossal. Kövéren és fénylõ arccal ültek ott, nehéz borokat ittak, és drága ételeket ettek arany edények fenekérõl: skarlátpiros palástjuk messze világított.
A názáreti pedig, élén a sokaságnak, mely követte õt, a tornác elé járult és felemelvén átszegezett kezeit, szelíden szólni kezdett:
- A pászkák ünnepe nem múlt még el, Pilátus! Törvény és szokás, hogy húsvétkor egyikét az elítélteknek elbocsátod, úgy, ahogy a nép kívánja. A nép Barabbást kívánta, engem megfeszítettek - de vissza kellett térnem halottaimból, mert láttam, hogy a nép nem tudta, mit cselekszik. E sokaság mögöttem megismerte Barabbást és most új törvényt akar. Kérdezd meg õket újból, amint a törvényeinkben meg vagyon írva.
Pilátus pedig gondolkodott, aztán vállat vont, és kiállván a tornác szélére, csodálkozva nézett végig a sokaságon és szólt:
- Hát kit bocsássak el már most, Barabbást, vagy a názáretit?
És akkor õ intett nekik.
És ekkor zúgás támadt, és mint a mennydörgés, zengett fel a sokaság.
És a sokaság ezt kiáltotta: „Barabbást!”
És rémülten néztek egymásra, mert külön-külön mindegyik ezt kiáltotta: „A názáretit!”
A Mester pedig halovány lett és megfordulván végignézett rajtuk. És külön-külön megismeré mindegyiknek az õ arcát, de e sok arcból egyetlen arc lett az esti homályban, óriási fej, mely ostobán és gonoszul és szemtelenül vigyorgott az õ arcába, véres szemei hunyorogtak és szájából büdös lé szivárgott és torkából úgy bömbölt rekedten: „Barabbást!”; mintha azt hörögné: „Halál! Halál! Halál!”
Pilátus pedig zavartan lesütötte az õ szemeit és mondá neki: „Te látod...”
Ó pedig bólintott fejével és csendesen felmenvén a lépcsõn, kinyújtotta kezeit a hóhér felé, hogy kötözze meg.
1917. január

Mindenki szíves figyelmébe ajánlom, milyenek azok az emberek, akik nem tudnak megbocsátani, akik nem tudnak felejteni, akik képtelenek másra, mint a gyûlöletre, akik figyelmébõl minden más kiesik, és csak a bosszúra koncentrálnak.... õk nem adnak hozzá a világhoz semmit, viszont mindent elvesznek, amit csak lehet. Azért veszik el, hogy elpusztítsák; õket magukat nem táplálja a világ, de ne tápláljon mást se... õk nem boldogok, de ne legyen boldog más se; õk nem élnek, de ne éljen más se....

MOndjuk ez is igaz..

Ezek a cikkek szerintem jókat kérdeznek. Túl sok az ellentmondás, itt valami nem tiszta.
http://barikad.hu/ellentmondasok_a_gyilkossagi_uegyben-20120716
http://barikad.hu/bandy_uegy_szaporodnak_a_megvalaszolatlan_kerdesek-20120718
http://barikad.hu/ujabb_ellentmondasos_hirek_a_bandy_gyilkossagrol-20120719

Hogy meg fogsz te lepõdni, mikor a köv. választast is megnyeri a fidesz...

Tudnak ezek a lengyelek. Ilyen jó animációs filmet rég nem láttam. Érdemes lenne topic-ot nyitni neki.

Ugyan már, Orbán nem vesztes. És nem a Gyurcsány elleni bosszúvágy vezeti.
Tanulj meg egy szót: hübrisz. Olvasd el, mit jelent: http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BCbrisz

A nem éppen ijedõsbe sok minden belefér.
Pl. nem éppen ijedõs, sõt bevállalós, ha a karrierjérõl van szó.
És nem éppen ijedõs, sõt bevállalós, ha valakivel vitatkozni kell.

Szalai is épp elég gátlástalan, "bevállalós", nem kell félteni. Törtetõ karrierista, akinek semmi sem szent.
Persze õt nem elvont elméleti problémák izgatják.

Az említett "hivatás" viszont senkinek sem való, kár ezen rágódni.

Mindenki szíves figyelmébe ajánlom, milyenek azok az emberek, akik nem tudnak megbocsátani, akik nem tudnak felejteni, akik képtelenek másra, mint a gyûlöletre, akik figyelmébõl minden más kiesik, és csak a bosszúra koncentrálnak.... õk nem adnak hozzá a világhoz semmit, viszont mindent elvesznek, amit csak lehet. Azért veszik el, hogy elpusztítsák; õket magukat nem táplálja a világ, de ne tápláljon mást se... õk nem boldogok, de ne legyen boldog más se; õk nem élnek, de ne éljen más se.... Érdemes megnézni, tanulságos kis alkotás.
http://auto.indavideo.hu/video/A_pusztito_1

"De ami azt illeti, tényleg elég sokszor bebizonyította, hogy nem épp ijedõs..."

tehát belevalónõ? Akkor neki való az említett hivatás és jár érte az ÖSZTÖNdíj is.

Amikor fiatal volt, még simán leápolta Lukács Györgyöt. Ez volt az ára a státuszának. (Akitõl ezt hallottam, szimpatizál Hellerrel, ettõl függetlenül lehet, hogy ez csak legenda).
De ami azt illeti, tényleg elég sokszor bebizonyította, hogy nem épp ijedõs...

Jah, csak Heller Ágnes 83 éves, szalai meg 51, és gyanítom többet keres itthon ülve, mint Heller a világot járva. :P

Az emberöléssel nem értek egyet.
Persze nekem is megfordult már a fejemben, amikor két alföldi, homokos cigány férfi portáján a kemencében emberi csontokat találtak (pl. egy 17 éves fiú maradványait), meg a földben elásva, lebetonozva más emberek maradványait; (egy fiatal lánynak, akit megkínoztak, sikerült elrágnia a köteleit és elmenekült), a nyomozók azt mondták, nem beszélnek a részletekrõl, annyira iszonyatosak; no és persze rengeteg pénzt is találtak náluk stb... (érdekes módon ebbõl valahogy nem lett botrány) - szóval akkor eszembe jutott, hogy ezek eljátszották az élethez való jogukat.
De máskor még nem; és egyetlen kirívó eset miatt nem fogok egyetérteni sem a háborúval, sem a terrorizmussal, sem a halálbüntetéssel.
Mert ezek soha nem azt találják el, nem azt semmisítik meg, aki/ami a problémák igazi oka. Arra csak Isten képes; Õ meg eléggé ráér, nem sieti el. Én azt vettem észre, hogy valójában akkor tudok legyõzni egy problémát, amikor már nem ingerel. Akkor megszûnik a számomra. Amíg dühít, addig kötõdöm hozzá, addig nem tudok elszabadulni tõle - minél jobban dühít, annál jobban magához köt; és ez azt jelenti, hogy dolgom van vele, de a dolgom az, hogy magamban gyõzzem le, magamban változzak meg. A külvilágot nem tudom megváltoztatni, csak magamat. Persze ez nem valami látványos változás vagy szörnyû erõfeszítés - csak egyszer azt veszem észre, hogy könnyebb elviselni valamit, már nem fáj annyira. És akkor sokszor el is tûnik az életembõl az a probléma. Persze jön helyette más...
Énszerintem a legkitûnõbb és leginkább megható példa erre a belsõ változásra a Sorstalanság. Ahol Köves Gyuri azt tanulta meg, hogy még a KZ-lágerban is boldog legyen - és ezzel megtanulta azt is, hogy felelõs a saját életéért, nem mások a hibásak, ne másokkal foglalkozzon, és önmagát ne tartsa áldozatnak.

Nos, ha már nem emlékszel rá, íme az elõzmény:

"De a lényeg az, hogy Viktor a Vezér, aki, ugye köpönyegforgatással mindent elér, hatalmon legyen!:P"

Ajánlok neked egy másik vezért, sokkal jobbat Viktornál:
http://www.youtube.com/watch?v=wEKb_P1mPyQ
Itt a szövege, ha nehezen értenéd: http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/31493/egyhazi-zenek/fel-baratim-zeneszoveg.html

És köszönöm a jókívánságot, meglesz :)

IKREK:

egy fenét oda, nyugdíjba.