5/10
jetset 2018 ápr. 22. - 19:58:41 5/10 Előzmény Grecsó Krisztián
(5/5)
Inkább kellemetlen. Nagyon gyenge lett. Aki nem olvasta a könyvet, annak egy semmi, amit még követni is nehéz.
offtopic
Edmond Dantes 2014 szept. 30. - 18:28:25
(4/5)
Kedves Grecsó Krisztián, ún. privát üzenetet fogok küldeni. Belépés után bal felsõ sarokban "privát üzenetek" rovat, klikk. Üdv. ED
Grecsó Krisztián 2014 szept. 30. - 11:13:45
(3/5)
Akár dicsõség, akár kellemetlen, a darabot én magam írtam át színpadra, nyírtam meg, bár Gecsényi Györgyi valóban remek dramaturg volt, ahogy szerintem Léner András is mindent megtett, hogy belakja az elõadással a Rózsavölgyi terét. GK
Edmond Dantes 2014 szept. 28. - 17:44:57
(2/5)
A darab Grecsó olvasmányos önéletrajzi (ihletésû?) mûvének hézagos és nehezen követhetõ kivonata, illusztrációja, talán kedvcsináló az elolvasáshoz. Egy komplett generáció gyakorlatilag kimarad. Az egyes jeleneteket idõpont és szereplõk feliratozásával próbálják érthetõbbé tenni, nem meggyõzõ eredménnyel. Egy családregényt lehetetlen 2x50 percbe sûrítve (zanzásítva) színpadra átültetni. A regény nagyon jó, ez az adaptáció pedig közepesen v gyengén közepes. Ráadásul a helyszín "fizikai" adottságai rosszak: zsúfolt, szûk, levegõtlen és a legtöbb helyrõl rossz a rálátás. Ma már számos alternatív játszóhely is ennél sokkal jobb adottságokkal rendelkezik.
7/10
FElepHánt 2014 szept. 28. - 14:25:39 7/10
(1/5)
MELLETTEM ELFÉRSZ---Léner András---Rózsavölgyi Szalon

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu
Nem irigyeljük Gecsényi Györgyi-t, Grecsó Krisztián lebegõ szépségû könyvének felérõl kellett lemondani egy játszható, színpadra állítható változat érdekében. A családfa nagyrésze kimarad, nem halljuk Róza lucskos ölû biciklizõ sikongatásait, homályba vesznek a dédöregek, nem ismerjük meg a beregszászi Irina megduplázott párkeresését.
A jelenbeli Én emlékezik múltjára, párhuzamba állítva azt Domos Tata történetével, hála az égnek, viszont megmarad a félpap nagybácsi faluvégi homo-románca. Õze Áron kissé súlytalan a fõszerepben, a nagypapa kalapja köti össze kettõs alakítását.
Az idõs Zách Éva elbeszélése nyomán világosodik meg a másik õs, Márton párválasztása, a szerelem kockázata helyett a biztonsági megoldást választja. Pogány Judit kávéházi mesélõjének fiatalkori énjét Sztarenki Dóra játssza, az Ávó-besúgó võlegény szerepében elõször lép színre a darabban a páratlan tehetségû Sütõ András, aki cinikus karrieristaként
színészi habitusának eddig ismeretlen szegmenseit elementáris erõvel mutatja meg.
Léner András kiválóan alkalmazza az általában külsõséges videó-vetítést, igazi filmjelenetekkel realizálja a múltbeli eseményeket, a játszók könnyedén sasszéznak oda-vissza a vászon és a színpad között. Randevú a "park mellett", elhagyott gyárkerítés, útszéli akácos, a szamárvasút bandukoló árnyai: a külsõ helyszínek képei érzékletesen tagolják a cselek-
ményt.
A nagyszerû Gubik Ági-nak néhány epizód jut, de õ másodpercek alatt képes ütõs karaktereket formálni, Ozsgyáni Mihály plasztikus passzivitással hozza a papi hivatás kudarcából hazamenekülõ Benedek nagybácsit.
Mindkét alaptörténetet Pogány Judit vezeti elõ, a másik tanú Jusztika nagymama, hitelessége, simogató orgánuma, az abszolút azonosulás sugárzása teszi élménnyé játékát. A reveláció Sütõ András Sadi-ja, félszeg fiú a textilbolt pultja mögött, kifinomult érzékenységû, vonzalmait minden nehézség ellenére vállaló ember. A sráckori szerelmes barátság
emlékét dédelgetve, tizenhárom évig kitartóan vár, annyira gyõzhetetlen ez a kapcsolat, hogy még a falu népe sem szól egy rossz szót sem. Alternatív remeklései és a világra szóló filmsiker után végre a polgári közönség is megismerheti.
Ahogy Grecsó Krisztián mûvébe is belekóstolhat egy igen tisztes produkció révén, remélhetõleg sokan veszik ezután kézbe a könyvet. Elsõ dolgunk volt, azonnal az elõadás után, szenvedélyes gyönyörûséggel újraolvasni...