Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Oliver Stone - Amerika elhallgatott történelme

Spoiler
csabaga 2014 jan. 21. - 17:25:55
(91/291)
Nem tudom,ez a kérdés hogy kerül ide?

Pl. Batista alatt Kubában nagyobb nyomor volt,mint most.Bárcsak Kuba lenne Föld legrosszabb országa...

De nem,máshol van polgárháború,népirtás,menekültek,analfabetizmus,nulla egészségügyi ellátás...

Vagyis majd eldöntöm,ha tényleg ez a két választási lehetõség marad.Ki tudja,mi lesz addig.
Válasz
boom47 2014 jan. 21. - 14:54:49
(90/291)
Valójában ha nincs 2VH, akkor a tudományos fejlõdés SOKKAL lassabb lett volna. Pl. a szervtranszplantáció valószínûleg SOHA nem vált volna lehetségessé.

Nélküle a rasszizmus még mindig nyíltan tombolna az utcán. Az olyan szervezetek mint a KKK teljesen természetesek lennének. 100 évnyi haladást több mint tizedére sikerült redukálni. A rasszizmus mint jelenség valószínûleg örökké ltezni fog, de me ELSZIGETELT, megvetett hozzáállás, nem pedig természetes, elfogadott, követendõ magatartás.

A feminizmus kb annyira lassan fejlõdött mint a színesbõrüek egyenjogúsági mozgalmai, de persze hozzátéve hogy sokkal késõbb indult, és hogy a megkülönböztetett csoportok IS gyakorolták.
KÉTSÉGES mi történt volna vele, szánításba véve Korea példáját, ahol betiltották a folyóírást csak azért, mert nõk találták fel (saját nyelvükrõl szólva).

A szekularizmus NAGYBAN köszönhetõ a Keresztény Hitleri Birodalomnak, a Katolikus Egyház AKTÍV részvételének a háborúban, a judeisták színtiszta vallási alapon való üldöztetésének.
KÉTSÉGES mi történt volna az Ateista Mozgalmakkal, mivel bár kívánatos és logikus lépés, de története sok közös vonást mutat ha engem kérdezel az Anarchista Mozgalmak (kivéve hogy az egy fenttarthatatlan alternatívát kínált).

A túlnépesedés problémája nem kötõdik háborúkhoz. A háborúk elhanyagolható veszteséget jelentenek.


60 millió halott véleményem szerint semmi azokhoz a milliárdokhoz képest, akik a vallási, nemi, faji üldöztetések, vagy technológiai barbarizmus és indokolatlan félelem következménye képpen haltak volna meg, ha nincs 2VH.
Nem azt mondom hogy ha lehetõség LETT volna rá nem kellett volna megelõzni.
Azt mondom, hogy NEM CSINÁLNÁM VISSZA.


Az Öbölháborúról: az eglszet az USA robbantotta ki azzal, hogy mindkét felet a támogatásáról biztosította. Többek között Irakot arról, hogy nem avatkozik be, sõt támogatja a megszálllási terveket (plusz mindkét oldalra szállított fegyvert). A megszállás megtörténte után meg egyszerûen politikai öngyilkosság lett volna egy szóra kivonulni. Egyetlen politikus se tette volna.
Válasz
Broad Bandi 2014 jan. 21. - 10:14:52
(89/291)
Igen, egyetértünk, egyszerre több nagyhatalom is van. Ezért is írtam, hogy: "Jelenleg még észlelhetõ a nagyhatalmi "fékek és ellensúlyok" bizonyos (egyre gyengülõ) rendszere ...".

Az elõzõ posztodban írt "Az Öbölháború sajnos szükséges volt." kitétellel sem általánosan, sem a konkrét esetben nem tudok egyetérteni (ugyanis ama bizonyos "ferde fúrás" az Irakkal közös határ menti kiterjedt olajlelõhelybe nem mese volt, mely hasznának megosztásáról Kuvait nem volt hajlandó tárgyalni. Éppen ezért húzódott a beavatkozás is, melynek részletei szintén igen érdekesek voltak).
Válasz
offtopic
jani-wan 2014 jan. 21. - 08:41:11
(88/291)
Te hol élnél, az északi sarkon vagy a Bahamákon?
Válasz
perry 2014 jan. 20. - 22:02:30
(87/291)
Igen lehetséges, és a variációk száma ugyan nem végtelen, bár nem a szívem csücske Az éhezõk viadala, de az is egy lehetséges út a kiválasztottak köre és a széles tömegek viszonya. Minden eszköz rendelkezésre áll egy totális hatalom gyakorlásához, amit szerintem csak az ember ismert ellenállásra való hajlama akadályozhat meg jobb esetben. Bár abban ugyan nem vagyok bizonyos, hogy ha valakinek vagy szûk körnek olyan fegyver fegyverek van, vannak a birtokában ami elfojthat minden lázadást juthat-e valamire az ellenállás?
Másik kedvenc utópiám a Felhõjáték ahol a kollektív lét és az egyéni érvényesülés valamint a hatalom játéka teremti meg az egyensúly látszatát, persze az emberi tudat és tudatlanságban tartásának ideig-óráig elérhetõ "pillanatát" eddigi történelmi tudásom szerint az eszmék forradalmai mindig felül írják. Lehet az jó vagy rossz irány.
Végül pedig,és nem utolsó sorban a Végjáték jövõképe:
Az emberi faj rendelkezik etikával erkölccsel és moralitással. Ezek a tanok vagy mondjuk inkább intelmek meghatározzák cselekedeteinket, vagy ezek szellemében döntünk. Van viszont egy érdekes pillanat mikor az emberiség ezeket az alapszabályokat felfüggeszti, vagyis érvényüket vesztik.
Ebben a pillanatban elõtérbe lép "szabad út" lehetõsége, ergo nincsenek köbe vésett szabályok és a fentiekben felsorolt tilalomfák, elõtérbe lép totális lehetõségek köre amiknek értelmében nem létezik erkölcsi, morális, etikai "sorompók" mondjuk globális fenyegetés esetén .
Az igazán fontos gondolat amit úgy határozott meg az emberiség, hogy "a földet csak kölcsönbe kaptuk", arra enged utalni amit te is írsz, hogy jelenleg mi vagyunk az a faj amely a uralkodik.
Az is tény azóta csak rontunk rajta vagy halvány kísérleteket teszünk arra vonatkozólag,hogy állagát megõrizzük.
Amikor a saját biztonságunk érdekében kiírtunk egy másik fajt akkor a túlélést programozzuk, vagy írjuk felül a
történelmileg belénk ivódott tilalomfáinkat, hogy komputerízalt világunk jelzõivel éljek.

Az igazán érdekes kérdés ezáltal milyen alapunk van példának okáért földjeikrõl elzavart népek kiirtott népcsoportok, elfoglalt országok garmadája után saját fajunk manifesztálására?
Embernek lenni tudatos gondolkodást jelent és döntések sorozata után jutunk el a végsõ konklúzióig..
Abban is igazat adok , hogy minden rendezés alapja a tárgyalás, egymás álláspontjának megértése és a megegyezésre való törekvés, azt ugyan nem tudom, hogy az ember saját egojától miképpen képes elrugaszkodni és magához "engedni" érveket erre a történelem során vajmi kevés sikeres pillanat utal. Ennek ellenére hiszek a megértés lehetõségében.
Válasz
offtopic
Sz Peter 2014 jan. 20. - 19:28:30 Előzmény csabaga
(86/291)
Akkor már csak egy kérdésem van:
Ha választanod kellene(!) hol élnél inkább, Észak- vagy Dél-Koreában?
Válasz
jani-wan 2014 jan. 20. - 18:20:13
(85/291)
"Jelenleg egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy valamelyik (következõ?) nagyhatalom képes legyen a globális kontroll megvalósítására."

Szerintem ezt már nem lehetséges megvalósítani, mert egyszerre több nagyhatalom is van, akik képesek megtenni a szükséges lépéseket, hogy sose kerüljenek annyira hátrányba, hogy az irányítást át tudja venni fölötte bármely más nagyhatalom.
Válasz
jani-wan 2014 jan. 20. - 18:15:02
(84/291)
Minden háborúnak vannak jó következményei, de ezek a jó dolgok eltörpülnek a rossz mellett. Nem kicsit, nagyon.
A második világháborúban a mérleg egyik oldalán borzalmas emberi sorsok, és több mint 60 millió halott van. Még elképzelni is nehéz.
A másik oldalon, ha nincs 2. VH akkor:
A tudományos fejlõdés kicsit lassabb lett volna.
A rasszizmus nem lett felszámolva. És egy jó ideig nem is lesz. Ez egy lassú folyamat lépésrõl lépésre.
A feminista mozgalmak már az elsõ világháború elõtt megjelentek, és elõbb-utóbb elértek volna oda ahol most vagyunk.
A szekularizmus szerintem nem a háborúnak köszönhetõ.
A túlnépesedés problémája hamarabb felmerült volna.
Lényeg a lényeg, akárhogy nézi is az ember, ha a mérleg egyik oldalára több mint 60 millió halottat teszek akkor az ütközésig zuhan, és bármit is teszek a túloldalra, soha többet meg sem moccan.


Az Öbölháború sajnos szükséges volt. Irak elfoglalt egy szuverén államot. Az egyetlen elfogadható megoldás ha feltétel nélkül kivonulnak. Az USA ultimátumot intézett Szaddamhoz, de nem vonultak ki az Irakiak, szóval szerintem az Öbölháború esetén nem igazán maradt más rendezési lehetõség.
És szerintem 1956-ban mi is örültünk volna ha a szovjeteket elzavarják az amerikaiak.
Megint más kérdés a második Iraki háború, amikor már szó sem volt Iraki agresszióról, csak mondvacsinált indokokról.
Válasz
Broad Bandi 2014 jan. 20. - 17:56:54
(83/291)
A nagyhatalmak nagyhatalmi gondolkodásmódját illetõen (és a "nem tanulás" szindrómában is) teljesen egyetértünk.

Másfelõl a történelemben szerintem az egymást követõ nagyhatalmak a Föld egyre nagyobb részét tekintik birodalmuknak, ami a kommunikáció sebességének növekedésével és az erõszak eszközeinek mozgatási sebességével arányosan nõtt. Jelenleg egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy valamelyik (következõ?) nagyhatalom képes legyen a globális kontroll megvalósítására. Ennek több párhuzamos kísérletét látjuk ma is, és innentõl ez egyre meghatározóbb hatalmi igény lesz. Még egy-két válság generálása és az erõforrások gyakorlatilag egy szûk kör kezében lesznek (Ma még "csak" kb. 60%-nál járunk globálisan). Ideig - óráig még az innováció képes ezt a kört átformálni, fékezni, a javakat és a kontrollt újraosztani, de egyre erõsebb ennek kisajátítása is.
Jelenleg még észlelhetõ a nagyhatalmi "fékek és ellensúlyok" bizonyos (egyre gyengülõ) rendszere és szerintem ezt fenn is kell tartani, éppen saját jól felfogott érdekünkben. Szerintem ennek feltétele és lehetõsége a tények ismerete, elfogadása és az ezeken alapuló kritikus és önkritikus önálló gondolkodás, valamint a tárgyalás képessége, amit éppen ezért kiemelt fontosságúnak tekintek. Lehet, hogy ez is egyfajta utópia?
Válasz
perry 2014 jan. 20. - 14:26:32
(82/291)
Részemrõl csak a nagyhatalmak politikai filozófiájára akartam utalni ennek történelmileg ismétlõdõ mintájára, az emberi fajra jellemzõ : hatalom uralom, eszme hármasra, aminek mentén közlekedve dõl el emberek milliárdjainak sorsa.
A világtörténelemmel kapcsolatos bármilyen válasz esetleges, erõviszonyoknak és érdekeknek függvényében.
Szerintem az õsközösség óta az emberiség és talán még ott is ugyan azokat a döntésmechanizmusokat képezi le amit a II. Világháborút bezárólag cselekszik.
A nagyhatalmak a jól ismert "oszd meg és uralkodj rajtuk" elvet mûködtetik és ebbõl a "mókuskerékbõl" amíg létezünk és léteznek nagyhatalmak addig nincs kilépés, ha csak nem valamelyik utópia valóra nem válik, amire személy szerint sok esélyt nem látok. Az általad Ston nézõpontjával kapcsolatos megállapításoddal messzemenõen egyet értek.
Amennyiben a Fides et Ratio, enciklikája gondoltál , úgy magam sem igazán hiszek a társadalmi igazságok és az egyén igazságának útvesztõjében, ha csak nem az egyén küldetés szerinti igazságában.Bár, erõsen az az érzésem, hogy az egyéni igazság összeadódása cél szerinti manifesztációként példának okáért jelenlegi társadalmi életünkben nem igazán "fenyegetõ" lehetõség.:)
Válasz
boom47 2014 jan. 20. - 14:01:53 Előzmény stenmore-
(81/291)
Az Öbölháború NEM volt jó, de EGYES következményei pozitív eredményt hoztak.
Ami nem jelenti hogy ugyanezt az állapotot ne lehetett volna elérni békés módon, vagy legalábbis vérontás nélkül.

Hasnoló kérdés, mint hogy "jó" volt-e a Második Világháború.
Nyilván senki nem örül a sok-sok millió halottnak, DE következménye lett az óriási tudományos fejlõdés, a rasszizmus felszámolása, a nõk egyenjogúsítása, a szekularizmus stb.
Válasz
Broad Bandi 2014 jan. 20. - 10:10:13
(80/291)
Én úgy gondolom, hogy ha a "kit és mit illik vagy kell gyûlölni?" kérdésre keresünk választ az nem valószínû, hogy érdemben elõre visz bármilyen megoldás felé.
Számomra amit Stone filmjébõl (és még számos egyéb forrásból) a tényanyagon kívül érdemes levonni, az a nagyhatalmi logika és politika belsõ mûködése, értékrendje és egyben (néhol nekem idealista) kritikája. Ez pedig az egyedi jelek és módszerek sokaságán túl erõs párhuzamokat is mutat a fáraók kora óta, mely korántsem ért véget a II.világháborúval.
E logikára, alkalmazott módszereire és következményeire mutat rá többek közt Stone, beleértve a közben felmerült, felvetett alternatívákat is, valamint a "hivatalos" magyarázatok ellentmondásosságát.
Ha ezt nem értjük meg és nem leszünk képesek meghaladni, azaz más értékrendi prioritásokkal, más mûködési módszerekkel és következetes logikával felépíteni és fenntartani, akkor továbbra is csak a birodalmak felemelkedését, tündöklését és bukását szemlélhetjük újabb és újabb felvonásokban, folyamatos tömeggyilkosságok sorozatain keresztül. Ez utóbbi elkerülésének pedig jelenleg általam ismert legjobb eszköze a párbeszéd, ezért is tartom kiemelten fontosnak az erre való képességet.
És ugye sokaknak mily fájó lesz ez mihelyst változnak a szerepek és a bot (hogy mást ne mondjak) rosszabbik végére kerülnek (például Kína elõretörésével).

Az önellentmondó "hazug igazság" folyamáról pedig az jut eszembe, hogy "Nagyon szeretjük azokat, akik az igazságot keresik, de erõsen kételkedünk azokban, akik azt állítják, hogy megtalálták."

A "kollektív bûnösség" szerintem sem létezik, ahogy ugyanezen logika mentén a "kollektív kiválasztottság" sem.
Válasz
perry 2014 jan. 20. - 01:58:31
(79/291)
Felvetõdik az, az egyszerû kérdés kit és mit illik vagy kell gyûlölni?
Nagyhatalmat aki privilégiumot formál saját igazságának elõtérbe helyezésére, vagy fõni abban a keserû lében amit a kis országok szoktak érezni akkor, mikor semmi beleszólásuk nem lehet a nagyhatalmi politikába. Király és csatlósa ez a történelem nagy kirakós játéka, igaz a kérdés mi jobb, annak lenni aki kirakja vagy egy kis puzzle darabkának lenni ami az egész képbe illik.
Botor dolog azt képzelni , hogy valami is ok és okozati összefüggés nélkül történik. Bûntelennek képzelni bármelyik nemzetet abban a hitben , hogy az egyetemes és osztatlan igazság birtokában vagyunk az az illúzió ami már az önhittség határát súrolja.
A háború felül ír etikát, erkölcsöt és még a morált is. Bizonyára nem létezik kollektív bûnösség és nem letehet egyetlen nagy kinyilatkoztatása sem. A történelmi kultúra egymásra rétegezõdõ akaratok beteljesítésének halmaza. A nagy kaland a hitelesség kérdése, milliókkal elhitetni az eszme fontosságát, ezen a ponton pedig már tömegpszichózisról vagy vezetõrõl és karizmáról vélt vagy valós estileg hazug igazságok folyamáról van szó.
Oliver Stone - Amerika elhallgatott történelmében sem tesz mást mint saját kétségeit osztja meg velünk, persze néha az az érzésem , hogy itt is inkább a vak hit mint a gondolat fegyvere a fontos.
Válasz
Broad Bandi 2014 jan. 19. - 23:24:33 Előzmény stenmore-
(78/291)
Írod:"Leköteleznél,ha a hozzászólásomban,amelyre reagáltál megmutatnád hogy hol van ..."
OK, csak egy-egy példát mutatok abban a sorrendben, ahogy írtam, a 41.számú hozzászólásodból, amire válaszoltam:

minõsítés: "... a munkásságáról lerí a feltûnési viszketegség és az anyagi érdekeltség mint fõ szempont."

kinyilatkoztatás: "... szapulják saját hazájuk politikáját szakmányban mint Stone."

személyeskedés: "Te talán ismered személyesen Stonet?"

gyûlölködés: "Különben is ennek az önkritika eröltetésnek van egy stichje, a komcsi rendszerben mást sem csináltak az et ak mint önkritikát gyakoroltak."

terelés: "A legönkritikusabbak ilyen alapon az amerikai állampolgárságú szovjet kémek voltak ,nemdebár?"

és még a saját állításod más szájába adását, majd ez alapján történõ kritikáját is írhattam volna, pl:"... aMI VAN ,AZ SOSEM JÓ NEKI, ÉS HA ANNAK AZ ELLENKEZÕJE LENNE, AKKOR MEG AZT KRITIZÁLNÁ."

A párbeszéd készségének jelenlétét biztatónak tartó véleményem nem terelés, hisz a filmek alapján Stone (és írótársai) láthatóan az igazolható tények talaján, azokat felhasználva, csoportosítva és értelmezve alkottak véleményt, vontak le következtetést sokszor kérdés vagy kétkedés formájában, amirõl igenis van értelme beszélni, amirõl igenis lehet vitatkozni, sõt a véleményükkel szemben lehet érvelni is. Azaz párbeszéd képesek, szemben azzal amit te állítasz. Ahogy a 42. számú hozzászólásomban is írtam: "Stone szemléletét nem kell "objektívnek" feltüntetni, mert ilyen szemlélet nem létezik. De alternatívnak igen." És te is csak ilyen módon lehetsz párbeszéd kész.

Írod:"Ráadásul én Stone párbeszédre való képességérõl beszéltem ,ami egyenlõ a nullával egy ekkora propagandát folytató ember esetében mint õ, nincs mirõl beszélgetni." A fentiek alapján úgy gondolom egyelõre te még nem vagy párbeszédre kész.
Válasz
Broad Bandi 2014 jan. 19. - 21:14:20 Előzmény stenmore-
(77/291)
A JFK idekeverése mindenképpen OFF, hiszen egy másik filmrõl beszélünk. Ennek valóságtartalmát vontad kétségbe, ami pedig teljesen független Stone bármilyen stílusától és egyéb tevékenységétõl. A filmben szereplõ tényekkel nem vitatkoztál, egyetlen tényállítást sem cáfoltál, semmilyen bizonyítékra nem hivatkoztál. Sõt az én véleményemmé nyilvánítasz általam nem írt dolgokat, majd ezen keresztül próbálod bizonyítani, hogy NEKEM miért nincs igazam. Ugyanezt csinálod Stone-nal, nem az általa elmondottakat, hanem ÕT akarod elvitatni. Ez terméketlen és logikailag hibás. Az érzelmi párhuzamra építéssel való érvelés amitõl például "szárazanyag mentes" a véleményed.
Válasz
Broad Bandi 2014 jan. 19. - 20:56:25 Előzmény stenmore-
(76/291)
Írod: "Valóban nem hiszed, hogy az USA sak úgy belekeveredett a vietnami háborúba, ..." De akkor miért írtad?
A saját jól felfogott érdeke például az amivel Stone vitatkozik, amikor megmutatja, hogy
a.) lett volna más út is (például Wallace álláspontja és ez Koreára is vonatkozik.)
b.) nem volt megelõzõ "komcsi terjeszkedés", és ezzel tisztában is voltak (a feloldott titkos anyagok alapján)
c.) állításoddal ellentétben Vietnam nem támadta meg az USA-t (lásd pl: a tonkini incidenst és a hozzá kapcsolódó McNamara - Johnson dokumentált hazugságot) még a saját felségvizein sem, ami pedig nyilvánvaló provokáció (gondold végig a fordított helyzetet).
d,) Valaki a saját felségvizein engedély nélkül tartózkodó hadihajóval szemben nem lehet agresszor! Ezt talán logikailag és nemzetközi jogilag is meg kellene értened. Ezt követõen talán még a véleményed is változik és nem ezek lesznek számodra sem a "tények".
Válasz
Broad Bandi 2014 jan. 19. - 20:27:47 Előzmény stenmore-
(75/291)
Írod: "Milyen tényeket közöl Stone?" Az állításait a résztvevõ magas szintû döntéshozók és szervezetek által készített és/vagy hitelesített eredeti dokumentumokra és nyilatkozatokra alapozza, melyekbõl következtetéseket von le. Az, hogy Sztálin mennyire volt "békés" az vélemény kérdése, de az, hogy a Churchill által bemutatott (és a hagyatékában meglévõ, bemutatott) befolyási igényeket betartotta, az már tény. Az is, ahogy Roosevelt dokumentált (jaltai) kérésének és Sztálin ígéretének megfelelõen az ígért határidõn belül megindította a Japán elleni hadjáratot Mandzsúriában. Ahogy ennek a Japán kapitulációra való döntõ hatása is jól dokumentáltan követhetõ. ... Na ilyenek a tények. Feltételeztem, hogy 450 perc anyagban néhányat magadtól is megtalálsz. Tévedtem.
Az általad hivatkozott ellentmondó "valódi tényeknek" meg valahogy nyomát sem látni a hozzászólásaidban.
Válasz
s-man 2014 jan. 19. - 18:35:03
(74/291)
Érdmes lenne újra megnézni minden vitatkozónak a legelsõ rész elejét ahol bevezetésképp kifejti, hogy ami következik, az ismétlõdõ mintázatok keresése az egymást követõ kormányok és amerikai elnökök politikájában és hogy a történelem Napóleon szerinti definíciójával (keressétek meg azt is, mi volt :) ) szemben olyasmi, amiben vannak összefüggések (nem csak esetleges döntések, melyeket nem lehet utólag "az illetõnek épp rossz éve volt" módon magyarázni).
Különösen érdekes volt Kun Miklós mostanában futó sorozatával http://port.hu/a_rejtelyes_xx._szazad/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=114379&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_topic_id=0 együtt nézni.
Az mindenesetre kétségtelen, hogy Stone az elnökök közül elismerõen csak Rooseveltrõl és Kennedyrõl szólt, a zárõ részben pedig azt mondta, hiszi, hogy még nem késõ, hogy a XX. század szinte összes amerikai kormányánál tapasztalható rossz tendenciákat megfordítsák.
Az is nagyon jól átjött, hogy az amerikai felfogás szerint vannak õk, meg a valami világ a határaikon kívül, amit jó esetben úgy tudnak manipulálni-irányítani, hogy érdekeiket, céljaikat szolgálja (pl. Görögországot akarták kioktatni abból, mi a demokrácia), de egyébként egyáltalán nem fontos mi történik ott :)
Ha már elõjöttek az oroszok, számomra az volt meglepõ, milyen pozitívan beszélt róluk és Kruscsovról, pl. Lengyelország orosz lerhonása (és a hozzájuk került lengyel tisztek kiirtása Katyinban) szóba sem került eygszerüen annyi volt, hogy miután Németország elfoglalta egyik felét, az oroszok megtámadták és elfoglalták a másik felét.
Ami zavart, hogy ilyeneket mondott a magyar narrátor az elsõ részben: 30 ezer angol csapatot vetettek be Afrikában aminek valószínûleg "30000 troops" lehetett az eredetije, ami (nem szószerinti fordításban) nem csapatokat, hanem harmincezer katonát jelent, a másik, mikor a Midway szigeteki csatát emlegetve lefordították a szigetek nevét így a csata Félúton történt :)
Nekem tetszett, mert sok olyasmi volt benne, amirõl sose hallottam és nem is tanították nálunk sem és sokszor eredetinek hangzón megszólaló elnökök szövegével.
Válasz
jani-wan 2014 jan. 19. - 17:11:43
(73/291)
Azon érdemes elgondolkozni hogy miért pont az USA-t utálják annyi helyen.
Illetve azon hogy itt Magyarországon és a volt keleti blokk országaiban, vagy SZU által bekebelezett országokban miért is utálta rengeteg ember az oroszokat.
Talán van hasonlóság.
Válasz
csabaga 2014 jan. 19. - 16:24:33 Előzmény Sz Peter
(72/291)
Igen,sokáig nem törõdtek vele.

Éppen elég volt nekik a korábbi francia,japán,amerikai népirtás az országukban.

Az USA észrevehetné végre,ahová bemegy,ott USA ellenesség alakul ki.A kommunista Kubát is voltaképpen hozták létre az idióta politikájukkal.És tartják fenn még ma is.
Persze ha egy ország Amerika barát,akkor nem számítanak az emberi jogok,a korábbi Chile,Kuba,Szaúd Arábia stb...
Válasz