Itt szinte mindent fikáznak meg lehúznak.

IMDB 8,7, az eddig leadott 213ezer szavazat alapján, itt meg naná hogy szét van fikázva. Valószínűsítem, hogy baromi jó lehet, remélem, holnap sikerül végre eljutni rá.

Pontosan ugyanezt éreztem. De én kijöttem…

Ez az (2023) Oppenheimer minden idők legrosszabb filmje. Ez egy megfilmesített jegyzőkönyv. A film Oppenheimer üldöztetéséről szól, lehet, hogy ez a film az Amerikaiak „A tanú” cimű filmje? A színészek párbeszéde olyan gyors, hogy követetlen. A néző fel se fogja az „A” színész mondatát, már jön is a „B” színész válasza.Ha a megszokott párbeszéd ritmus lett volna akkor 6 órás lett volna a film. Aki nem tud angolul az angol nyelvű változatot feliratozva semmit nem értett volna meg a gyorsolvasás miatt. A magyar szinkron megszokott volt, a párbeszédet alig lehetett néha hallani az erős háttér zaj miatt. Nem tudom mi indokolta a 70 mm kópiát. Ezt tyúk bélre kellett volna forgatni. Így hívták a magyar filmesek a 70-es években 16 mm filmre forgatott magyar tv filmeket. Egy induló nagy totál és utána párbeszéd, premier plánba ide-oda. Ez itt 70 mm-ben van megcsinálva. A szerkentyű elkészítése a minden okok oka. A szerkentyű belseje nem titok, mert minden filmben láthattuk. Itt annyira igénytelen makett a szerkentyű, hogy egy kevés pénzből gazdálkodó magyar vidéki színház kellékesét is kirúgták volna ha ezzel áll elő. A fekete fehér és színes váltakozásban nem találtam meg a logikát. Olvastam, hogy az Oppenheimer film 70 mm kópiája 17 km hosszú és 40.000 dollár értéke van. A nézőtér kellemesen hűvös volt, és mivel más dolgom nem volt ezért nem jöttem ki az előadásról. Ennek a Christopher Nolan a tökéletes trükk cimű filmje nagyon tetszett.

véleményem szerint oppenheimer személye jóval összetettebb és mélyebb mint ami ez a film alapján lejön. zsenije már gyerekkorában megmutatkozott több téren is és legalább annyira érdekes (sőt számomra jobban), mint ez az elnyújtott hajcihő, amire ráfűzték az élete némely mozzanatát. de ez szubjektív. és az atombomba sztori kb minden aspektusa is érdekesebb számomra, mint amire a film hangsúlyt helyez, és kétlem, hogy a szélesebb körben pont ez a leghatásosabb módja az embereket erre a veszélyre emlékeztetni.
most még túl friss, de az idő majd eldönti mennyire kivételes és 'bátor' film ez nolan-től (szerintem bátrabb lett volna egy film pl. japán szemszögből is, de mindegy. eastwood ennél korrektebb volt.) 1-2 év múlva talán lecseng nálam ez az első nem túl fényes benyomás és kedvem támad majd visszanézni.. talán meglátom mitől is annyira jó, ami elsőre egyáltalában nem tűnt fel nekem. már tudom mire számítsak, így nem fogok számítani többre.

Szinte az egész film? Konkrétan az utolsó harmadban jön ez a téma elő. De miért olyan meglepő, hogy ezt a gyökeres fordulatot nem hanyagolja el a film? Történetmesélés szempontjából a legizgalmasabb, nem is beszélve arról, hogy milyen áthallásai vannak a mára. Oppenheimer távolról sincs ma született báránynak ábrázolva, sőt. Ettől függetlenül folytattak ellene boszorkányüldözést.

"s a manipuláció azt a célt szolgálja, hogy jobb színben tüntesse fel a címszereplőt?"

pusztán az, hogy szinte az egész film erre az inkvizícióra fókuszál, már önmagában jobb színbe helyezi a néző előtt, hiszen ő az, akit mindenki csak bánt.. tisztára mint nyilas misit, a gonosz felnőttek..

Az üzenetemet leegyszerűsítem: a film címe Oppenheimer, ugyanakkor nem tudunk meg róla sokat a 3 óra alatt és ez nagy baj.

Már bocsánat, de ez nem feltevés. Mármint az, hogy miképpen közelíti meg a sztorit a film, mert az tényszerűen adott: a színes részek szubjektívek, eleve egyes szám első személyben íródtak, a fekete-fehér részek kvázi objektívek, egy külső szemlélő szemszögéből hivatottak ábrázolni az eseményeket. Ezek után az utóbbi hiányát leverni az egész filmen felesleges.

Tegyük fel, hogy úgy van ahogy írod. Az a problémája sejtésem szerint sok embernek, hogy ennek a filmnek a címe az, hogy OPPENHEIMER. Ez alapján jogosan számít arra az ember, hogy egy életrajzi filmet kap, amiből megtudja, hogy MILYEN ember volt Oppie.

DE ez nem történt meg, nem tudjuk meg igazán MILYEN volt és az életéről se tudunk meg sokat (oké kivéve a komcsis tárgyalást az életéből, azt jó alaposan körbejárják). Cserébe legalább az atombomba kifejlesztésének a menete és felmerülő morális kérdései alaposan és izgalmasan be lehetne mutatva, de ebbe csak bele-belekap a film (ellentétben az "A nap"-pal, na az alapos film).

Felmerülhet a kérdés benned, hogy miért ha más címet adnak a filmnek, akkor nem is lenne gond vele?
Hát mindenesetre jobb lenne a helyzet, pl. mert nem nézem meg, ha egy valósághű címet adnak neki: "Strauss vs Oppenheimer - a nagy komcsi boszorkányüldözés sok politikával. Mellékszerepben a Manhattan-terv."

Hogy kizúzzam a fejemből ezt a filmet és a közben felmerült sok kérdésre választ kapjak, megnéztem a filmet, amit itt a fórumon említett valaki, hogy milyen jó. Egy 1989-es, szintén 3 órás TV-film(!) "A nap".

Igaza volt, nagyon izgalmasan, követhetően, információ gazdagon mutatja be a Manhattan-terv lefolyását, a morális dilemmákat, hogy mennyire nagy széthúzás volt a tudósok, de a katonák között is a bevetés kérdésében (és másban is). Szilárd Leó nagy szerepet kap a filmben, teljesen jogosan, hisz a mi fiúnk volt a motorja az egésznek (kezdetben).

Nem életrajzi film, tehát amúgy ebből sem tudjuk meg, Oppie milyen ember volt. Eredeti felvételeket is bevágnak, így még erősebb a hatása (pl. Trinity, Enolda Gay, Hiroshmia)!

És a manipuláció azt a célt szolgálja, hogy jobb színben tüntesse fel a címszereplőt?
A figura háttere a gyerekkori elszigeteltsége, társaságkerülő különc volt, csúfolták is rendesen. Ennek fejtegetése amellett, hogy vagy négy órára duzzasztotta volna a játékidőt valójában felesleges lett volna, mert a karakter ellentmondásossága a bemutatott jelenetekből is lejön. Kap egy misztikusabb élt, ami révén jobban egybefonódik a film által taglalt erkölcsi és filozófiai kérdésekkel. Ha hagyományos, évszámokkal illusztrált, felolvasós életrajzot csinálnak az talán a thriller kárára vált volna. Oppenheimert körülölelő sejtelmesség fontos része a filmes koncepciónak, persze lehet hatásvadászatnak tekinteni, más kérdés, hogy még a figura múltját illetően a tényekben jóval kimerítőbb és szárazabb könyv is él a rejtélyesség eszközével a fickó személyisége kapcsán.

A második hozzászólásodra reagálok:

"Az amirol irsz, ez az egesznek a lenyege. " - igen, pont ezzel van a baj(unk), hogy erről szól a film
(primitív politikai vizsgálódást boncolgatja és drámává duzzasztva belefolytja a címkarakterét.) és nem a jóval izgalmasabb dolgokról (KI volt Oppie? HOGYAN fejlesztették ki a bombát? MIÉRT dobták le civilekre?).

"Ha nem erted a politikat, nem erted a moralis kerdeseket, akkor az atombombat sem erted. "
Összekeversz/mosol több dolgot. Ha valaki nem szereti a politikát, abból nem következik, hogy nem is érti (pl. itt vagyok élő példának én). Ha nem érti valaki a politikát, attól még a morális kérdéseket simán értheti, a kettő között nincs ennyire direkt összefüggés.
/Ha valaki nem érti a politikát és a morális kérdéseket se, nos akkor valóban az nem valószínű, hogy érti, hogy miért kellett a bombát kifejleszteni, miért döntöttek a bevetése mellett./

"2023-ban meg mindig annyit gondolunk az atombombarol, hogy nagy legyen a fustje, amikor felrobban egy filmben?"
A hozzászólásokat olvasva nem láttam olyat, hogy valaki ilyet gondolna. Többünknek viszont az a problémája, hogy a világtörténelem addigi leggyilkosabb fegyverének kipróbálást a történelmi jelentőségéhez képest egyszerűen gagyin mutatták be, nem volt olyan grandiózus, mint pl. az eredeti felvételen.

"Semmit nem tanul az emberiseg..." egy kommentelő hozzászólását alaposan félreérteni, majd ebből ezt a következtetést levonni... ez annyira helyes, mint volt ledobni az atombombát (Hirohito császár június végén(!) -Okinava elvesztése után- összehívta a vezérkart, és közölte, hogy el kell kezdeni a béketárgyalásokat. Júliusban már az amcsik tudták, hogy Japán meg akarja adni magát).

Az amirol irsz, ez az egesznek a lenyege. Ha nem erted a politikat, nem erted a moralis kerdeseket, akkor az atombombat sem erted. 2023-ban meg mindig annyit gondolunk az atombombarol, hogy nagy legyen a fustje, amikor felrobban egy filmben?

Semmit nem tanul az emberiseg...

Egeszen meglepnek a kommentek. Nem azert, mert tokeletes film lenne, hanem azert mert nem az a baj vele, amit irtok. Nemelyik kommentnel felmerul bennem, hogy egyaltalan ugyanazt a filmet neztuk?
1. Ez a film kevesbe szol technikailag az atombomba feltalalasarol, mint elsore gondoltak sokan, az atombomba csak egy eszkoz a tortenethez, nem maga a tortenet.
2. A film az atombombat, a masodik vilaghaborut es a hideghaborut jellemzo osszes moralis dilemmarol szol, amely minden oldalrol bemutatasra kerul. Bemutatodik, hogy bar nem akarja Oppenheimer kifejleszteni, de zsidokent milyen hamar kenyszerpalyara kerul, mert ahogy el is mondja, inkabb nekik legyen elobb, mint kesobb a naciknak. Bemutatodik az a moralis dilemma is, hogy mi legyen akkor, ha az ellenfel, aki ellen kifejlesztettek a csodafegyvert megszunt kozben letezni. Bemutatodik az a moralis dilemma, hogy be kell-e vetni bosszubol, vagy eleg csak az ellenfel tudtara hozni, hogy nekik van ilyen, errol szol a potsdami talalkozo es Oppenheimer otlete, hogy Truman mondja el Sztalinnak, hogy van ilyen eszkozuk, hatha ezzel megelozheto a japan bevetes. Bemutatodik a moralis dilemma, hogy utana kell-e tovabbfejleszteni es ezzel egy orult fegyverkezesi versenyt kezdeni az uj gonosz ellen es hogy itt is nagyon hamar elvalasztodik a moralisan helyes es a szukseges, ahogy a naci kerdesnel is: ha mi leallunk, az ellenfel nem fog es halalos elonybe kerulhet.
3. Az egesz film ezeknek a moralis dilemmaknak a bemutatasa, mikozben letezik a politika, letezik egy haboru, letezik az emberi gyarlosag es bosszuvagy es egyebkent a tudosok egeszen fura kozege, ahol mindenki tisztel mindenkit, de irigysegbol vagy epp ki nem fejtett okokbol hamar hatbaszurjak egymast a felek.
4. A komcsi-nem komcsi szal is fontos, hiszen bemutatja egyfelol azt, hogy mar ekkor mennyire pragmatikusan allt az USA a sajat aktualis szovetsegeseihez es mennyire nem bizott senkiben, igazi paranoia, ami megagyazott a hideghaborunak.
5. Egyertelmuen erezheto az Enigma feltoresekor felmerulo dilemma feleledese itt is: ha tudjuk a "tutit", akkor biztosan az a legcelravezetobb, ha hasznaljuk azt? Ott is ezrek, tizezrek haltak meg, mert az Enigma feltoreset eszkozkent hasznaltak, ha az elso celpontot elmozditjak, akkor a nacik egybol megtudjak, hogy az Enigmat feltortek es csinalnak egy uj titkos kodot, ezert evek munkaja megy a levesbe. Neha az a legkifizetodobb hosszutavon, ha nem hasznalod, vagy nem a legegyszerubbnek tuno modon hasznalod a kezedben levo eszkozoket, ennek a moralis dilemmaja ebben a filmben is meghuzodik.

Szaz szo egy, aki ebben a filmben az atombomba technikai, fegyverzeti oldalara kivancsi, be se uljon, meg se nezze, mert az atombomba itt csak egy szemlelteteshez hasznos eszkoz, ez a film a politika-hadaszat-tudos elet osszefonodasarol es szazezreket, milliokat erinto moralis dilemmakrol szol.

Viszont nem tokeletes, mert nagyon sokszor rohan, a 180 perc ellenere is az utolso fel oraban, amikor mar faradnal ha nem figyelsz minden egyes parbeszedre, akkor hamar elveszted a fonalat, foleg a sok szereplo es sok kapcsolodas miatt. Ez mindenkeppen negativum, hogy 180 perc ellenere sincs komolyabb uresjarat, kicsit olyan erzesem volt mintha egy elhadart szovegkonyvet neznenk. A szineszek jok, de ezt is varjuk ezektol a nevektol, nekem oszinten szolva extrat nem adtak hozza, tudjuk, hogy ezt tudjak. Nekem a motivaciok nem tokeletes kifejtese is hianyzott, ahogy Oppenheimer karakterenek sotet oldalat sem pontosan ertettem mar a film elejen, miert allitjak be egy p*csnek mar a 10. percben? Mi volt a szemelyisegevel az igazi baj? Vannak felvalaszok, de nem tuntek nekem elegsegesnek, hogy azok az emberek, akik ugranak neki dolgozni, kozben emberileg miert is utaljak annyira.

Lezarva, jo film, de akit az atombomba erdekel, a politika viszont nem, annak nem ajanlom. Nolantol lattunk mar jobbat, de rosszabbat is.

A bomba teszteléséig (első két óra) nagyon élveztem a filmet. A zene szuper, a hanghatások is, a feszültség adagolása. A rémtettel való enyhe szembenézés is hátborzongató. (a látomások, miközben ünnepel a csapat) De maga a robbanás csalódás. Túl sok atomrobbantást láttunk ahhoz, hogy ezt megússza Nolan egy tűzgömbbel. Az atomnál a fölfelé elinduló por alakja a hátborzongató, és ebből semmit nem kapunk. (remélem egyszer csinálnak egy CGI-vel felturbózott verziót) Szóval az első két óránál 9 pontot is megadtam volna, de aztán leül a sztori. Még egy óra nyomozás (meghurcolás) a komcsivadász McCarthy időszak stílusban, ahol túl sok a név, elvesztettem a fonalat, hogy ki-kivel van, hogy kit játszottak ki a másik ellen.. és egyszercsak elérkezünk a megnyugtató lezárásig. (ez a szakasz nálam 6 pont.. A film végi egy órából 20 percet lazán kivágnék) Összességében ez a doku-jellegű film sokkal jobban sikerült, mint mondjuk a Dunkirk. Jah, és a színészi játék.. csillagos ötös mindenkinek!

Nolan legbátrabb filmje: https://youtu.be/XPMoTSsRypQ

mindig is túlhájpolt rendezőnek tartottam nolant.. azt hiszem ez a témáról készült legunalmasabb film amit eddig láttam.. életrajzi filmre számítottam, de ez nem az. és kb. olyan mintha Giordano Brunot az inkvizíciós perirat alapján kellene megismernünk. a rendező abba hibába esett. hogy azt hitte azzal lesz komoly, hiteles és mélyenszántó a filmje ha ezt primitív politikai vizsgálódást boncolgatja és drámává duzzasztva belefolyta a címkarakterét. miközben nevetségesen hatásvadász bevillanásokkal, fogásokkal (lemeztelenédés, hülye hang és zenei hatások. stb) próbálja feldobni művét. de egyébként az ominózus robbanás is rémgagyira sikerült.. Einstein fizimiskája meg kifejezetten röhejes..