Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Õsi idegenek

Spoiler
10/10
Meklód fia 2014 máj. 22. - 08:45:51 10/10
(373/493)
lehet, hogy valamiféle kiválasztottak azok, akiknek megadatik, hogy elrabolják õket. Mondjuk pl. valami különleges képesség birtokában vannak. Pataky beszéli az idegenek nyelvét telepatikus módon, õt valószínûleg azért vihették el.
Válasz
szonya1 2014 máj. 21. - 20:50:21
(372/493)
Én már csak azt nem értem, hogy ha az idegenek annyira ismernek bennünket, hogy már ránézésre meg tudják állapítani, hogy kik az okosok, akkor mi szükség van a további vizsgálatokra, illetve hogy mi szükségük lehet azokra az információkra, amiket a hülyéktõl kaphatnak.
Válasz
napraforgó 2014 máj. 21. - 19:02:07
(371/493)
Ha én lennék az idegenek helyében, én bizony kivételeznék az okosabbak javára. nyilván nem a falu bolondjától várnék értékes információkat...
Ha az Ufo-k találomra vinnének el embereket, akkor akadna köztük okos is, meg buta is. de hogy válogassanak, és többször is elvigyék ugyanazt az ostobát.... Hát, nem is tudom. Nem lehet, hogy jól beszívott az illetõ? És hogy nem is az UFO-k vitték el, hanem valaki szívességbõl hazatalicskázta? És az illetõ ezt teleportálásként élte meg?
Válasz
10/10
Meklód fia 2014 máj. 21. - 13:03:48 10/10 Előzmény napraforgó
(370/493)
akkor meg azzal vádolnák az idegeneket, hogy kivételeznek az okosabbakkal. Jó ez így ahogy van.
Válasz
napraforgó 2014 máj. 20. - 09:24:47
(369/493)
Én az ilyen UFO-s elrablásos ügyeknél azon szoktam csodálkozni, hogy az "idegenek" miért nem a világ nagy tudósait, nagy gondolkodóit próbálják meg elrabolni?
Miért a 6 általánossal rendelkezõ Mari nénit, meg Jani bácsit Bivalymocsoládról? Vajon mennyivel viszi õket elõbbre, ha olyan alulképzett, begyöpösödött személyeket visznek el tanulmányozni?
Válasz
10/10
Meklód fia 2014 máj. 20. - 09:06:03 10/10
(368/493)
én tiszteletben tartom azt, ahogy Pataky a nyilvánosság elé merte tárni az elrablásait. Azt tanácsolom neki, hogy ne foglalkozzon a sok idióta ember reakciójával.
Válasz
1/10
tombenko 2014 máj. 19. - 23:53:18 1/10 Előzmény Meklód fia
(367/493)
Na ja, Patakyt sem az eszéért szeretjük.
Válasz
10/10
offtopic
Meklód fia 2014 máj. 15. - 17:44:32 10/10 Előzmény tombenko
(366/493)
gondolj bele, hogy a magyarokat képviseltetve megszólaltathatnák benne Pataky Attilát. Neki már vannak tapasztalatai ez ügyben. Ha elmondhatná élményeit világszeme elõtt, azzal lehet, hogy sokaknak jönne meg a kedve az önkéntes kísérleti alanyhoz.
Az Ufóknak legalább nem kéne azon agyalni, hogy kit vigyenek el.
Válasz
1/10
tombenko 2014 máj. 14. - 23:19:14 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(365/493)
Bocs, de errõl egy kicsit megfeledkeztem. Ha lesz annyi idõm, ígérem, elmélyedek a témában.
Válasz
1/10
tombenko 2014 máj. 14. - 23:18:23 1/10 Előzmény Meklód fia
(364/493)
Csak olyanokat kellene megszólaltatni, és eredményül megkapnánk a teljesen üres, fekete képernyõt. Sokkal többet is érne úgy a sorozat, legalább nem hazudna.
Válasz
zsiványpecsenye 2014 máj. 02. - 20:40:33 Előzmény Gipsz__Jakab
(363/493)
Sõt, még érdekesebb lenne, ha a szürkéket is megszólaltatnák, akik maguk az elrablók.
Láttátok már?
http://www.youtube.com/watch?v=4KiT96IBTyQ
1 óra 20 perc után jön a lényeg.
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 máj. 01. - 05:02:25 Előzmény Meklód fia
(362/493)
nekem eszembe jutott, hogy az még érdekesebb lenne, ha azokat, akiket eddig még nem raboltak el az idegenek, de majd el fogják rabolni õket, azokat is megszóllaltatnák.
Válasz
10/10
Meklód fia 2014 ápr. 20. - 20:53:14 10/10
(361/493)
azon gondolkodtam, hogy sokkal jobb lehetne a mûsor, ha olyanokat is megszólaltatnának benne, akiket már raboltak el földönkívüliek
Válasz
Apacsek_ 2014 ápr. 05. - 06:43:54 Előzmény Gipsz__Jakab
(360/493)
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_vakond
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 20. - 15:20:04
(359/493)
Tegnap egy kicsit félreérhetõen fogalmaztam.

Röviden ami érdekel:

Van egy bináris sorozat, ami valamilyen adatfolyamot tartalmaz. Ez a bináris adatfolyam, már tömörítve van. A tömörített adatfolyam továbbítására a használt hálózat alkalmaz, de a hálózat végpontján lévõ hardware 3-db 0-ás vagy 2-db 1-es bitnél több egyforma bitet nem tud megkülönböztetni. Emiatt a már tömörített bináris adatfolyamot el kell kódólni, pld Gray Code eljárással, aminél a lényeg az, hogy egy szerre kettõnél több bit nem válltozik a sorozatban és így nem fordul elõ a fent leírt hardware eszköz sajéátossága maitti állapot. Viszont a Gray Code eljárás miatt az adatfolyamban szerepelhetnek ismétlõdõ bit-sorozatok, vagy ismétlõdõ bájtok. A bájt ismétlésre a megoldás, egy a sorozatban nem szereplõ, vagy a legkissebb elõfordulású bájt megfeleltetése Signature bájtnak. A Signature után jön hogy mi ismétlõdik és hányszor, ez tiszta ügy, érhetõ és egyszerû. Amikor nem bájt, hanem bit-sorozat ismétlõdik, akkor meg kell határozni azt a bitmélységet, amiben a tömörítési eljárás ismétlõ bitsorozatokat keres, ez lehet páros vagy páratlan, és nem biztos hogy bájt (8 bit) többszörösének a határáa esik.

Régebben a kisgépes tömöríõ progiknál, pld a C64-re a "Cruel Cruncher" esetében, a tömörítö 2 menetben tömöríetett alapban. Végigolvasta a fájlt, majd megnézte, hogy bit-sorozatok vagy bájt-sorozatok ismétlõdnek benn többször, és ennek megfelelõen, bit vagy bájt tömörítéssel tömörítette. A tömörítési mélységet (az ismétlõdési keresésé mélységét) lehetett állítani a menetek számával 2-tól (ez volt a default) 9-ig, majd a késõbbi verziókban 16-ig (A-tõl F-ig). Ha a maximumra állítva tömörítette vele, akkor az annyi menetbõl állt, a végén a tömörítés vegyes volt, mert volt benne bit-sorozatra és bájt-sorozatra is tömörítés.

A lényeg ami kérdés, hogy mikor melyik a hetékonyabb, mert a C64-nél a 64 Knájt memóriánál ez még elment, de a PC-nél pld egy 100 megás fájlnél vagy egy nagyobb videónál már nem mindegy, hogy 30 perc alatt, vagy 3 hét altt tömöríti össze.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 19. - 23:16:50 1/10
(358/493)
Erõs a sejtésem, hogy elõször az ismétlõdõ bájtsorozat tömörítése majd kódolása lesz hatékonyabb. Ugyanis a bájtok az adott feltételek esetén sokkal kisebb variabilitást mutatnak, mint a bitsorozatok, úgyhogy lényegesen nagyobb tömörítés érhetõ el. Ezt viszont a bitek kódolása lényegében nem változtatja. De majd megpróbálok utánagondolni.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 19. - 23:12:00 1/10
(357/493)
2; Vegyél fel a koordinátarendszerben egy pontot. A koordinátái (x,y). ezután vegél fel egy másik, az elõzõvel azonos origójú koordinátarendszert. Ebben a pont koordinátái (x',y'). És most vedd észre, hogy bár x!=x' és y!=y', de x^2+y^2=x'^2+y'^2. Azaz a pont tényleges helye nem változott. Ellenben simán lehetséges, hogy az elsõ koordináta csökkent, a második meg növekedett.
3; A 0^0 nem értelmezhetõ.
5; Ennek örülök. De jobb lenne, ha közzétennéd, egy beficcenõ Nobel-díj szerintem nem egy kihagyandó élmény.
7; Próbáld meg az ecetet.
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 19. - 22:55:19
(356/493)
Van egy kérdésem, mert te jobban értessz a matekhoz mint én.

A kérdés a tömörítés elmélethez kapcsolódik, az ismétlõdõ sorozatok tömörítéséhez.

Több féle kódólás létezik, pár példa:
- GCR (Group Code Recording)
- Gray Code

Ezek lényege az, hogy van pld egy bináris sorozat, vagyis 0-ák és 1-esek sorozata. Bizonyos esetekben, szükség van ezekre a kódólásokra, mert az adott hardware nem tud különbséget tenni 3-db 0-ás és 2-db 1-es bitnél több bit között. Vagyis 3-db 0-ás, illetve 2-db 1-es bitnél több nem lehet a sorozatban mert a hardware nem tudja õklet megkülönböztetni. Az elkódólás után a Gray Code estében a bitek száma nem nõvekszik, a GCR kódólásnál 4 bájból 5 bájt lesz.

A kódólás után kapott bit-sorozat tömörítésénél, melyik módszer a hatékonyab?

Az elkódólt bitsorozat, ismétlõdõ bitsorozatra való tömörítése, és utánna az ismétlõdõ bájt sorozatra való tömörítése, vagy fordítva?
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 19. - 22:36:33
(355/493)
1. Rendben.

2. Nem kételkedem benne, de valami érhetõbb példa kellenne.

3. Ezt nem tudom, te ebben vagy otthon, én programozni tudok. Nem visszakérdezek, de ha minden szám nulladik hatványa 1, akkor 0^0 > 0^1 , ezt mivel magyarázod akkor? Mert ez is ugyaolyan mint a végtelen dolog.

4. Akkor azt elírtam, tévedhetek én is.

5. Nem baj, engem nem zavar. Azt azért megjegyezném, hogy váltakozó áramú hálózatok esetében a feszültség és az áram nincs szikronban, attól függõen, hogy az áramkör induktív, vagy kapacitív. Itt van olyan esetm amikor a feszültség 0 és az áramerõség meg pld 1, vagy fordítva.

6.

7. Jó rendeben van, létezett. Az a baj, hogy nem bosszanthatom fel magam, nem emelhetek. tavaly óta a történtek miatt, a jobb szememre sem látok rendesen, nem akarok errõl vitatkozni. Régebben engem is zavart a fûdõszoba falám lerakodó vízkõ, de amióta a szillitbenget kipróbáltam, úgy döntöttem, ro had jon meg avízkõ ott ahol van.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 19. - 21:34:13 1/10
(354/493)
1; Nem baj, majd kijavítunk.
2; Geometriai okai vannak. Ugyanúgy, mint amikor két koordinátarendszert elforgatsz egymáshoz képest, akkor az egyes koordináták együttesen változnak. A tényleges távolsága két pontnak nem változik, csak a koordinátáik.
3; Akkor mi a helyzet azzal, hogy két egyenlõ nevezõjû tört közül az a nagyobb, amelyiknek nagyobb a számlálója?
4; Ez így van. Csakhogy te ezt a gravitációs hullámok létére vonatkozólag fejtetted ki.
5; Ebben kételkedem.
6;
7; De létezett. Például én is ezt tanultam meg. Egyébként pedig: http://www.googlefight.com/index.php?lang=en_GB&word1=Vakond&word2=Vakondok
Válasz