Programkereső

Téma: Persepolis

Spoiler
offtopic
Vinogradov 2009 júl. 25. - 21:56:38 Előzmény hecsedli
(35/55)
"A nõk fejkendõt húznak, de így sem lehetnek biztonságban. Fegyveres 'erkölcs-csõszök' állandóan razziáznak, falhoz állítanak gyanúst, gyanútlant. Amikor a nem házas férfi és nõ megfogja egymás kezét az autóban, európai ember el sem tudja képzelni, hogy ezért a tettükért miféle büntetés vár rájuk."

Na most: talán ott kezdeném, hogy Iránban ma már demokrácia van, ezt illenék szem elõtt tartani - a fátyolvita már csak csak alibi: nem járõröznek erkölcscsõszök Teheránban, és sokkal szabadabb ott a légkör. Az az elmebeteg vallási õrült Savonarola-szerû húdeerkölcsös Khomeini-diktatúra, és az azt követõ pár év (a filmben a kilencvenes évek eleje rész is errõl szól) már a hatását is igen kevéssé érezteti.

Arról nem is beszélve - és ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni - hogy Irán nagyon is nyitott szellemû ország - az volt a diktatúra elõtt is (ld. például a nagymama hozzállását a világ dolgaihoz) - mohamedán és zsidó minden ellenkezõ cionista híresztelés ellenére a legnagyobb egyetértésben él ott (mellesleg csak Teheránban 31 zsinagóga van!), e kisebbség jelentõs mértékben képviselteti magát a parlamentben is - az Izrael állam ellen tett nyilatkozataik ebben a tekintetben is jogosak (az országban élõ zsidók nagy része is így gondolkodik), hiszen, ahogy az egyik zsidó képviselõ is fogalmazott: "pontosan tudják mi a különbség júdaizmus és cionizmus között".

Ami a nõk megkülönböztetését illeti, ezen a téren is javult a helyzet: ma már elképzelhetetlen lenne pl. a filmben és a valóságban 1992-ben lejátszódó jelenetek sora - pl: "anatómiaóra", Boticelli Vénusz születése c. képének oktatása kitakart részekkel, erkölcsrendészeti razziák stb.

Ja és még egy gondolat az erkölcsrendészeti razziák témakörhöz: a hetvenes években még nálunk is simán bevittek közös ténykedésen rajtakapott párokat az erkölcsrendészetre, ahol szocialista félóra keretében elmagyarázták nekik, hogy mennyire nem ez a helyes szexuális viselkedés - ld. Bacsó Péter "Kitörés" c. filmjének ominózus nyitószekvenciáját.



"A politika át- és átszövi az emberek hétköznapjait Iránban és szerte a világon.. Nincs menekvés. Európa sem adhat megoldást. Az erkölcsi megtisztulásért meg kell küzdeni minden nap. Ez a film segítséget nyújt ebben is. Érdemes megnézni."

Mellesleg Iránról igen sok jót hallottam egy kinn élõ ismerõsömtõl, szóval nem légbõlkaptam ezeket az infókat: pl. ott elképzelhetetlen, hogy az árus által adott esetben egy-két percre otthagyott pultot, tele áruval, akárcsak jobban szemügyre vehessen valaki - nemhogy lopjon onnan - ha már az erkölcsi megtisztulásnál tartunk... :)
Válasz
8/10
bürgönye 2009 júl. 10. - 20:13:56 8/10
(34/55)
Az a bajom az adaptációkkal, hogy önkéntelenül is az eredetihez hasonlítom õket, és általában csalódást okoznak. Ez a film azonban kivétel: bár elég sok apró részletet kihagytak, ami a képregényben benne volt, de ettõl függetlenül sikerült átmenteni a lényeget, a történet megõrizte az erejét és eredetiségét, valóban megrendítõ (filmen talán méginkább). A karakterek ugyanolyan frissek és hitelesek, mint az eredeti mûben - látszik, hogy az írónõ aktívan közremûködött a film elkészítésében.
Az egyetlen kifogásom, hogy a képregényszerûség néhol a történet rovására megy (rövid, lazán összefüggõ jelenetek, így kissé megbontva a folyamatosságot), a képi megoldások viszont nagyon ötletesek (bábfigurák, színes és fekete-fehér jelenetek váltakozása stb.), sikerült kiaknázni a mozgókép sajátosságait. Ezzel együtt az egyik legjobb adaptáció, amit valaha is láttam.
Válasz
10/10
tündemamusz 2009 júl. 07. - 14:34:56 10/10 Előzmény hecsedli
(33/55)
Ajánlok számodra még több iráni filmet, amelyeken keresztül közelebb kerülhetsz ehhez a kultúrához! Érdemes!
Válasz
10/10
tündemamusz 2009 júl. 07. - 14:29:23 10/10
(32/55)
Ez a film egy görbe tükör a világnak önmagáról, és a diktatúra abszurditásáról.

Fölösleges ezernyi mondatban kifejteni, hiszen a film önmagáért beszél.

szerintem.

számomra.
Válasz
10/10
offtopic
hecsedli 2009 júl. 02. - 14:21:27 10/10
(31/55)
ezek elég nyilvánvaló dolgok, sztem üres kapukat döngetsz.
esetleg leírhattad volna, hogy Neked mirõl szólt a film, no de én már itt sem vagyok...
Válasz
10/10
tündemamusz 2009 júl. 02. - 11:28:22 10/10 Előzmény hecsedli
(30/55)
És igen. A szabadság nem feltétlenül jelent boldogságot, de sokkal inkább megteremti annak feltételét, mint egy diktatúra.
Kis fõhõsnõnk pedig naná hogy nem volt boldog, hiszen távol volt azoktól, akiket szeret. Ennek semmi köze a szabadsághoz.
Válasz
10/10
tündemamusz 2009 júl. 02. - 11:22:50 10/10 Előzmény hecsedli
(29/55)
egyáltalán nem sajnáltam le õket
ezek tények
Válasz
10/10
hecsedli 2009 jún. 29. - 20:57:21 10/10
(28/55)
jajj, már mért ne hasonlítsunk egy népet egy másik néphez? egyik kultúrát egy másikhoz? mi rossz származhat ebbõl egy szabad államban, Európában?! :)
nem hiszem, hogy párhuzamot vontam volna Irán és Európa között, talán a sorok között vettél észre valamit.

a 'szabad Európa' sem feltétlenül nyújt otthont egy menekültnek, a filmbeli Marjane sem lesz egybõl boldog 'nálunk'. az igazság nem azonos a szabadsággal. az európai 'szabadság' akit boldoggá tesz, az lehet, hogy sok mindent nem vesz észre.

örülök, ha Neked is nagyon tetszett a film. a rendezõnõ nem szánalmat kér magának és sokat szenvedõ honfitársainak. a lesajnálást talán ugyanúgy elutasítanák az iráni emberek, mint az amerikai-európai kioktatást. az semmi jóra nem vezet.
Válasz
10/10
tündemamusz 2009 jún. 29. - 15:14:42 10/10
(27/55)
Azért ne hasonlítsuk Iránt Európához. Mi szabadok vagyunk, politika ide vagy oda. Õk nem.
Válasz
10/10
hecsedli 2009 jún. 29. - 11:29:40 10/10
(26/55)
Valóban, ezt a filmet én is szájtátva bámultam elejétõl a végéig. Erre nem számítottam. Érzelmekre elementárisan ható rajzolt képsorok, történelmi lecke az intellektusnak, csodásan ábrázolt magvas gondolatok.

A fõhõs kislány Marji elõször így lelkendezik: 'Szeretem a Shah-ot. Õ az isten kiválasztottja és jóságos'. Nemsokára õ is ezt kiáltja a többiekkel. 'Le a Shah'-hal. Fékezhetetlen szókimondása számos izgalmas drámai helyzetbe sodorja a fõhõst. Egyszerûen lebilincselõ a történet.

Mivel mással lehetne ilyen gondolatokat jobban eljuttatni az intellektushoz, mint fekete-fehér KÉZI rajzokkal: 'Nyolc év háború a semmiért. Egy millió halott a semmiért. Bedõltünk a nyugatiak propagandájának' mondja Marji apja az iraki-iráni háborúról.

A nõk fejkendõt húznak, de így sem lehetnek biztonságban. Fegyveres 'erkölcs-csõszök' állandóan razziáznak, falhoz állítanak gyanúst, gyanútlant. Amikor a nem házas férfi és nõ megfogja egymás kezét az autóban, európai ember el sem tudja képzelni, hogy ezért a tettükért miféle büntetés vár rájuk. Ekkor (is) érezni, milyen zseniális formai nyelv lehet a mûvészi animáció.

A politika át- és átszövi az emberek hétköznapjait Iránban és szerte a világon.. Nincs menekvés. Európa sem adhat megoldást. Az erkölcsi megtisztulásért meg kell küzdeni minden nap. Ez a film segítséget nyújt ebben is. Érdemes megnézni.
Válasz
10/10
principessa1121 2009 jan. 02. - 15:36:06 10/10 Előzmény Vinogradov
(25/55)
Én nagyon szeretem a L'ecsót is, szerintem az eddigi legjobb és legeredetibb Pixar rajzfilm, számolni sem tudom, hányszor láttam (bár biztos segít, hogy "Párizsfil" vagyok, de akkor is :)). A Persepolis fantasztikus alkotás, megvan DVD-n, elementáris hatást gyakorolt rám, és számomra is 10/10-es. Viszont a kettõt össze sem tudom hasonlítani, és ilyen szempontból tkp. mindegy, ki kapta az Oscart, mert szerintem a maga nemében mindkettõ megérdemelte volna. A Persepolisra valóban nem húzható rá egyetlen skatulya sem, hiszen rajzfilmnek túl film, filmnek pedig túl rajzfilm. :) Talán a külföldi filmek között jelölhették volna, mint idén a GG-n a Libanoni keringõt, de nem tudom, ott mennyivel több esélye lett volna. Viszont úgy gondolom, hogy a Persepolis érdemeit hajszálnyival sem csökkenti, hogy nem kapta meg a kis szobrot, sõt. Nagyon egyedi alkotás lett belõle, és az Akadémia amúgy sem a bátor és formabontó döntéseirõl ismert, tehát inkább csak élvezzük, és örüljünk, hogy valakinek eszébe jutott elkészíteni.
Válasz
10/10
csilisbab16 2008 dec. 24. - 19:34:54 10/10
(24/55)
nagyon-nagyon jó. csak ajánlani tudom, jó kis elgondolkodtató animációs film:) kár, hogy csak keveset csinálnak ilyet. sajnálom h nem ez nyerte meg az oscart:( 10/10
Válasz
norton15 2008 dec. 24. - 11:35:42
(23/55)
Bámulatos, lenyûgözõ film. Különösen jót tett neki, hogy nem élõszereplõs a film, valamiért nekem így nagyon tetszett. Félelmetes volt, hogy a forradalom kitörése, annak gyõzelme, és a köztársaság eljövetelekor semmi sem változott, csak minden még rosszabb lett, mint elõtte, és legfõképpen a nõk helyzete. Az a furcsa az egészben, hogy ez az elnyomó hatalom most is létezik. Mindenkinek csak ajánlani tudom a megtekintését.
Válasz
Vinogradov 2008 júl. 31. - 11:17:29
(22/55)
"Szép is lett volna, ha a 2008-as oscart nem egy gumifilm kapja meg.
Nem mondom tetszik a L'ecsó is, de semmilyen eredeti nincs benne, ugyanolyan mint a többi, mostanság divatos ámítástechnikai futószalagon öntött tömeg"rajz"film...
A persepolist nagyon kevesen láthatták, még mindig csak pesten vetítik. Egyértelmû, egy ilyen alkotásból nem lehetne annyi pénzt kaszálni, az oscar pedig alapvetõen errõl szól."

Hát igen, sajnos ritkán osztogatják az igazán igényes animációs filmeknek az Oscart mostanában - és ezen nem is lehet meglepõdni.
A L'ecsó nagyon bájos rajzfilm - tényleg az - meg én amúgy is jobban kedvelem a Pixar-os látványvilágot (a csúcs nálam a Némó nyomában - most is itt figyel a DVD-k között a duplalemezes kiadás - és a Jégkorszak 1-2), mint a többi mai, kilencven százalékban meglehetõsen gagyi rajzfilmet.

És akkor megérkezik egy igazi remekmû, mind látványvilágát, mind történetét tekintve zseniális ritkaság, és a Cannes-i Zsûri nagydíján (mely a szakmai kritika elismerésének egyik abszolútuma) csak jelöléseket kap - igaz Golden Globe-ra is jelölték az Oscar mellett.
Azért ennél sokkal többet érdemelt volna...

De hát, vox POPULI...
Et panem et circenses...

"A persepolist nagyon kevesen láthatták, még mindig csak pesten vetítik. Egyértelmû, egy ilyen alkotásból nem lehetne annyi pénzt kaszálni, az oscar pedig alapvetõen errõl szól."

A magyar hozzáálláson meg egyáltalán nem csodálkozom. A néhány kivételesen jó mozinkon kívül (ez esetben az Urániáról és az Odeon-Lyoldról van szó), a többség csak a blockbustereket nyomatja.
Persze azok között is akad sok jó, és néha remekmû is, de azért...
Na mindegy, fog ettõl a nyamvadt hozzászólásomtól valami változni?
Válasz
Vinogradov 2008 júl. 19. - 07:32:11
(21/55)
Nos tehát: vágjunk bele...

Teljesen véletlenül találtam rá erre a rajzfilmre, ahogy egyébként a képregényre is. Egyik haverom egy méteres DVD-halom közepérõl kaparta elõ nekem és azt mondta, hogy ezt okvetlenül látnom kell.
Kérdésemre, hogy mi ez, mindössze annyit felelt, hogy egy fekete-fehér francia rajzfilm irániakról.
Amikor elképedve kérdeztem, hogy akkor most hogy is van ez, azt válaszolta, hogy nézzem meg, és majd aztán úgy is lesz mirõl beszélnünk, addig meg úgy sem érdemes...

Mivel nagyon érdekelt, hogy mi az a definiálhatatlan kategória, hogy francia rajzfilm irániakról, rákerestem egy kicsit a neten, mielõtt belevágtam volna. Mikor kiderült, hogy egy iráni nõ saját emlékein alapuló képregényciklusának adaptációjával van dolgom, már nem volt kérdés, hogy mi lesz az esti program...

Nem könnyed kikapcsolódás az biztos...
De hogy egyszerûen lebilincselõ élmény, az is: az elsõtõl az utolsó pillanatig szájtátva néztem, megszakítások nélkül...
Jó dolog ugyanis autentikus élményeket látni, de ilyen élvezetes interpretációban egyenesen fantasztikus - ugyanis engem rohadtul nem érdekelt volna egy francia rendezõ ködképes víziója Iránról, de ez a tehetséges francia animátorok és az iráni mûvésznõ (ezt a szót most a lehetõ legpozitívabb és legpatetikusabb értelmében használom) munkája nyomán született meghatározhatatlan, de fantasztikus másfél órás valami minden idegszálamat és pórusomat a képernyõ felé irányította...

Ami így utólag a leginkább tetszik, hogy, bár a képregény, mint késõbb számomra kiderült, nagyon jó, a rajzfilm sokkalta kiemelkedõbb vizuális téren, mert jobban visszaadja az iráni kultúra sokrétûségét és mélységét (vagy nem tudom, nevezzük egyszerûen csak perzsa kultúrának? - sajnos, szégyenszemre bajban vagyok a fogalmakkal, mert, bár a térség történelmét valamelyest ismerem, nem sok egyebet tudok róla). Csodálatos élmény például, mikor maga Bécs is a perzsa miniatúrák fáin keresztül tûnik a szemembe, akárcsak a nagypapa meséinek vizuális megvalósítása...

És még hosszan, nagyon hosszan sorolhatnám a rajzfilm erényeit.
Az meg, hogy Bruce Lee, Iron Maiden, japán Godzilla és igenIgenIGEN DERRRICK!!! már csak hab a tortán...

Végezetül, hogy ne csak mindig pozitívat mondjak, részlet Marjane Satrapi egyik nyilatkozatából: "Art Spiegelman Maus-a hihetetlen nagy hatást gyakorolt rám. Egyszeriben rádöbbentem, micsoda lehetõségek vannak ebben a médiumban." - igaz az, hogy hatalmas lehetõségek nyílnak a képregény nyomán, de, hogy éppen ez a Maus, ez a kis dekadens és beteg képregény...
Na mindegy, nem lehet minden tökéletes, ez az élet rendje...

Szóval, zárásképpen ismét a mûvésznõt, még pedig egy nagyon szép, és szerintem nem éppen közhelyes nyilatkozatát idézném: „Az én életem éppolyan, mint bárki másé. Nem kell az együttérzés, a szánakozás, semmi ilyesmire nincs szükségem. Csak arra vágyom, hogy az emberek megértsék, ami velem történt. Számomra a legnagyobb sikert az jelenti, ha látom azokat az embereket olvasni a Persepolist, akik nem élték át mindezt, és a könyvem révén képesek azonosulni azokkal, akikkel ezek a dolgok megtörténtek, és felfogják ennek a borzalomnak a mértékét. Megértik anélkül, hogy nekik át kéne élni. Ez szerintem fantasztikus dolog.”
Válasz
Vinogradov 2008 júl. 19. - 06:56:18
(20/55)
Ja, és azt persze kihagytam, hogy természetesen ez is a Persepolis alkotójának munkáját dícséri...
Válasz
Vinogradov 2008 júl. 19. - 06:55:25
(19/55)
És legeslegvégül...
Egy különösen is érdekes rajz, amelyet az interneten való komolyabb böngészgetés után találtam: ez a kép a New York Timesban is megjelent valamikor 2005-ben és hát...
Szerintem beszéljenek a képek és a szöveg...
Válasz
Vinogradov 2008 júl. 19. - 06:45:48
(18/55)
És legvégül: a filmben az egyik kedvenc jelenetem, ami a képregényben, ha lehet, még viccesebb:
Válasz
Vinogradov 2008 júl. 19. - 06:43:58
(17/55)
És végezetül...
Válasz
Vinogradov 2008 júl. 19. - 06:41:41
(16/55)
...
Válasz