Programkereső

Téma: Poirot

Spoiler
Edmond Dantes 2014 jún. 23. - 09:42:37
(282/502)
A regény jó, a Suchet-es feldolgozás átlagos, az 1986-os változatot nem láttam. Ustinov hatszoros szerepeltetése mint Poirot: több mint tévedés. Senki nem álmodhatta bele Poirot-t Ustinovba: valszeg inkább a kétszeres Oscar-díjas, nagy húzó nevet látták Ustinovban. Nekem viszont csak az a pár Poirot-film ugrik be a nevérõl, amik pont nem passzoltak neki. Nagyon jó memóriájú filmrajongók talán még a Spartacusos (mellék)szerepére emlékeznek, de az a film Kirk Douglas menetelése volt.
Martin Shaw egy egy átlagos, öregedõ, középszerû figura...a film szempontjábóltalán jobb is, mint Tony Curtis lehetett sztárként amott a reflektorfényben.
Érdekességként egy régi kép Martin Shawról meg kb. egy olyan, amilyennek a filmben látjuk: "ilyenek voltunk", aztán (m)ilyenek leszünk...
Válasz
LexH 2014 jún. 22. - 16:06:25
(281/502)
A Tragédia három felvonásban 1986-os változatát (Gyilkosság három felvonásban) és a 2010-es angol feldolgozást a véletlen folytán egy napon tûzte mûsorára az RTLII és a Story4, így aztán talán nem egyedül én látom ma mindkettõt. A 86-os változatban Ustinov játssza Poirot-t, akinek játékát alább többen elemezték (magam is). Charles Cartwrightot az amerikai feldolgozásban Tony Curtis alakítja, aki tökéletesen él a nagy szerep adta lehetõséggel, ami Martin Shaw-ról az angol változatban kevéssé mondható el.
Hogy a spoilereket elkerüljem, arra hívnám fel elsõsorban a figyelmet, hogy míg AC a szerelemben fogalmazza meg e tragédia mozgatórugóját, addig a filmek elsõsorban a pszichopatológiában.
Válasz
Béla Kovács 2014 jún. 08. - 18:57:57
(280/502)
http://www.sorozatbarat.org/video/series/405/Agatha_Christie_Poirot_tortenetei_online_sorozat
Válasz
Edmond Dantes 2014 máj. 13. - 12:38:43
(279/502)
Nálunk (Digi) nem volt mûszaki gond. Fölvettem a szombati Rejtélyt is (itt Pesten, nem az Antillákon), arról majd ott és ha megnéztem. Alig hiszem h a klásszikus Hicksonos überelhetõ.
Avagy: http://www.youtube.com/watch?v=-RIEqVfah2Q :o)
Válasz
10/10
Petrapetrus 2014 máj. 13. - 11:51:27 10/10
(278/502)
Igen. Ha jól rémlik, most adták harmadjára. Egész jól sikerült, nekem tetszik. Az operatõri munka kifejezetten jó, meg persze Suchet, aki itt IS olyan szemeket mereszt, hogy már az önmagában csillagos ötös. :) Sajnos a film eleje akadozott, nem tudom, hogy csak nálunk-e, a mi szolgáltatónk vacakolt, vagy másnál is szétcsúszott a kép... Mindenesetre már alig várom a DVD megjelenést, de a FantasyFilm nem nyilatkozik többet annál, hogy "hamarosan". De elõbb érkezik, mint Miss Marple, aminek mondjuk örülök. A Marple-sorozatot nem gyûjtöm, azt csak nézem, ha adja a tévé.

A porton valóban nincs linkje a filmnek, de nem is baj. Személy szerint az eddigi külön linkeket is feleslegesnek találom. Két topik bõven elég lenne (Poirot novellák - Poirot filmek). De ha csak egy lenne, azon sem sértõdnék meg. Kész káosz. Arról nem is beszélve, hogy a fõszereplõ David Suchet filmográfiája is máshogy festene. És talán észbe kapnának a szerkesztõk, hogy mennyire hiányos. Na mindegy. :)
Válasz
Edmond Dantes 2014 máj. 13. - 11:31:00
(277/502)
Vasárnap adták a legfrissebb merítésbõl jövõ Gloriett a hullának-epizódot. Port-on még nincs linkje a filmnek. Öreg barátunk ismét remekel, a feldolgozás jó, a regényt jó régen olvastam, nem tartozik a kedvenceim közé, olyan jó közepeske, közepesen hiteleske. Poirot pedig itt ismét átalakul egyszemélyes végsõ igazságszolgáltatássá mint legutóbb a Függönyben is.
Válasz
LexH 2014 máj. 06. - 14:12:35
(276/502)
:)

A titokzatos kék vonatot AC elsõ házasságának válsága idején írta, és alig tudta befejezni. (Közben volt az eltûnése.)
Szerintem nem érzõdik rajta az erõfeszítés. És a film is elég jó.
Válasz
10/10
offtopic
Petrapetrus 2014 máj. 06. - 13:22:45 10/10
(275/502)
Vasárnap megint az egyik kedvenc epizódom volt, 'A titokzatos kék vonat'. :) Tényleg egyre határozottabban úgy érzem, hogy Katherine Grey a kedvenc karakterem. :)

Hoztam egy kis vicces OFF érdekességet, avagy a fiatal 'Miss Marple' és 'Poirot' együtt. :)
[egy másik sorozatban játszottak közösen, úgy 30 évvel korábban :)]
Válasz
LexH 2014 máj. 06. - 07:25:26
(274/502)
AC saját foxiját Peternek hívták, õt örökíti meg a Kutya se látta címû krimijében, a filmhez pedig tökéletesen választották ki alteregóját.
Válasz
LexH 2014 ápr. 04. - 06:35:37
(273/502)
Igen, az említett mûben fontos szerepe van a fülnek, lehet, hogy ebben hangzik el.
Válasz
frenchbullie 2014 ápr. 03. - 18:15:17
(272/502)
OFF Ismét szép napot!:-) Nem akarok megint a korral jönni, mert lassan már lerágott csont lesz:-), de egészen kicsi voltam, mikor a két magyar adó közül az egyiken mentek a Maigret filmek. Így mindössze az a jelenet maradt meg nekem az egyik epizódból, mikor Maigret bemegy valamely lokálba vagy vendéglõbe(?), ahol egy halott nõt találtak. A film fekete-fehér volt, a történet idõpontja este vagy éjjel, ezért a hely sötétbe borult, csak a hullára világított a kamera fénye... A mai napig tisztán emlékszem, hogy iszonyúan féltem... Ennél jobban már csak a Haláltól féltem a Marais-féle Orfeuszban. Ijesztõ volt a fekete hajú, fehérre mázolt arcú színésznõ.

Sajnálatos, hogy Chandler kevés regényt hagyott maga után, mert szeretem a fanyar humorát. Filmekben igazán csak Humphrey Bogart tudta életre kelteni Marlowe figuráját, szerintem. Láttam Elliot Gould, Robert Mitchum, és James Caan által megformált Marlowe-kat is, de õk nem voltak annyira hitelesek számomra, mint Bogart. Valahogy úgy vagyok vele, ahogy Suchet a legjobb Poirot, úgy Bogart a legjobb Marlowe. Pedig James Caan-t is kiváló színésznek tartom, jó volt a Tortúrában, a Keresztapában, bár legjobban a Dogville epizódszereplõjeként tetszett.

És ha már fanyar humor, akkor Ed McBain is ott van a legjobban között. De õt nemcsak a humoráért szeretem, tud õ komoly is lenni, tetszik, mikor pszichológiai mélységekben merül, vagy remek szociográfiai eszmefuttatásokkal kápráztat el.
Igaz, csak egyetlen alkalommal, de rajtakaptam ám Ed McBain-t azon, hogy megismétli a jól bevált receptet, akárcsak Agatha Christie. McBain megírta az igen fordulatosra sikerült Holtomiglan-holtodiglan címû regénykéjét. Aztán - Evan Hunter néven, mivel huncutul több néven is alkotott - megforgatókönyvírta az Ölni már nincs idõ címû Columbo epizódot. A regényt olvasva és a filmet látva vált nyilvánvalóvá a párhuzam számomra.
Egyébként, sajnos bármilyen jók is a Süket szereplésével készült könyvek, a Mr. Süket trükkjei címû filmben nem jön át a regény jóféle feeling-je. Sõt már már unalmasnak mondanám.
A Tábladzsungel címû filmre "vadászom", a tartalmat olvasva egészen más McBain/Hunter történetnek tûnik, mint a megszokottak, de az egyik fõszereplõ Sydney Poitier, akit a Forró éjszakában óta nagyra tartok.

Perry Mason-rõl csak annyit tudok, hogy õ egy ügyvéd, akinek van egy Della Street nevû titkárnõje, de bevallom, még egyetlen Erle Stanley Gardner regényt sem olvastam végig. Pedig a Fuldokló kacsa esete minden este a szemem elé kerül, mert éppen szemmagasságban van a könyvespolcon, az ágy mellett:-)

Remélem mégsem lett teljesen OFF a hozzászólásom, mert elmés módon Poirot-t is igyekeztem a sorok közé csempészni:-)
Válasz
Edmond Dantes 2014 ápr. 03. - 14:46:16
(271/502)
És akkor még nem beszéltünk a klasszikus nem-angolokról: Maigret, aki szinte már irodalmi értékû hõsnek számít(ott?), bár nekem speciel csak Rupert Davies Maigret-je jött be anno, maga a figura nem annyira. Vagy a nagy amerikai klasszikusok, jóóó komplikált történetekkel: Chandler/Marlowe, Gardner/Perry Mason, a nekem olvasmányosabb Ed McBain Carellája..nem tudom, a saját hazájukban próféták-e még, akár vásznon, akár papíron.
Válasz
frenchbullie 2014 ápr. 03. - 13:53:55
(270/502)
Vagyis téged plagizálva a mondanivalómmal, arra akartam kilyukadni az utolsó bekezdésben, hogy igen, megint ugyanaz fordult meg a fejünkben:-) Csak elolvastam a hozzászólásod, és óhatatlanul ugyanazon kifejezésekkel éltem, bocsi.
Válasz
frenchbullie 2014 ápr. 03. - 13:51:09
(269/502)
Csak vicceltem ám, de úgyis tudod:-)

Off Képzeld el, én egyszer nem mertem végignézni egy Sherlock Holmes epizódot, mert az ember elaludt, és egyedül féltem. Ez nem egy Jeremy Brett-es hanem egy Matt Frewer-es verzió, de nem is ez a lényeg. A Kápolna vámpírja címû részben olyan félelmes magyar hangot találtak adni a vámpírnak, hogy totál frászt kaptam, és inkább lekapcsoltam a tv-t, félvén, hogy álmomban kísért majd az a rémes hang.

Lehet, hogy az írók álmodozó jelleme nem foglalkozik financiális kicsinységekkel. Mert én, átlagos halandóként, kénytelen kelletlen szembenézve az élet valóságával, azt gondolnám, hogyha a figura népszerû, a könyv hoz a konyhára, akkor nem tüntetem el a közönség által szeretett fõhõst. Mert élni kell. A figurának a fikcióban, de az írónak a való világban.
Válasz
10/10
gladiolus 2014 ápr. 03. - 13:30:08 10/10
(268/502)
Ezek az írók megdöbbentõek. Én nem is értem. Ha én létrehoznék egy ilyen jellegzetesen egyedi és fontos szereplõt, aki jó sok zsetont hoz a konyhára, hát meg nem ölném, az is biztos. De nem ez a fõ szempont, hanem az, hogy ezek a hõsök egy írónak olyanok kellene, hogy legyenek, mint a saját gyermekei. Õ lehelt beléjük életet, õ irányítgatta õket kezdeti lépéseikben, vágyaik és személyiségük formálásában.

És akkor utálják a személyt? "Margit normális? "

Poirot-ot nem lehet utálni, szerintem. Aki utálja, az maximum külsõségekben akad el. Én mindig szerettem volna egy ilyen rokont, mondjuk egy Poirot típusú nagybácsit, aki alkalomadtán felnyitja a szemem bizonyos dolgokra.
Elmentem volna vele utazgatni, megcsináltam volna a kis kakaóját, és leírogattam volna a gyilkossági ügyeit, amúgy Watson doktor stílusban.
Jól meglettünk volna. Úgy baráti-rokoni alapon. :-)Modern fantasy.
Válasz
10/10
gladiolus 2014 ápr. 03. - 13:22:07 10/10
(267/502)
Akkor korrigálok. :-)
Sajnos az, hogy a társadalom bizonyos dolgokban férfiközpontú, az sajnos nem feminizmus, hanem igazság. Amikor leírtam, magam is megrõkönyödtem picit, de ez az indoklásnak csak az egyik, és utólag visszagondolva a leggyengébb eleme volt, ezt elismerem.
Elsõsorban az motivált ebben, hogy mindketten egyformán zseinálisak, mégsem egyformán népszerûek, miért lehet ez? Nem a szellemi képességük vagy a nemük miatt van az eltérõ népszerûség, hanem személyiségükben rejlik. Mindemellett alapvetõen és megfellebbezhetetlenül Poirot mellett voksoltam, és megindokoltam, hogy milyen vonzerõt látok kifejezésre jutni a személyiségében. :-)

Egyébként az emberek valószínûleg azért nem ismerik eme személyeket, mert nem a most aktuális divatfilmek egyikeként definiálhatóak. Megvan ennek is a célközönsége, de szerintem az utca átlagos embere inkább akciót, horrort, és élõhalottas napi divatfilmeket néz.
Azt gondolom, hogy mindhárom ember kifinomult környezetben, intelligens módszerekkel dolgozik, túl kevés a brutalitás és a vér, kevés a hatásvadász izgalomkeltés mondjuk egy thrillerhez képest, mert A.C. filmes változatoktól senki sem fog rosszat álmodni. Szóval a fiatalság és egyéb más érdeklõdésû emberek ingerküszöbének ez már nem biztos hogy megfelel. Mi a lebilincselõ varázsa, igényessége, humorossága, eredetisége miatt szeretjük ezeket a történeteket és hõsöket, és megelégszünk annyi adrenalin zuhannyal, amennyit ezek a filmek adnak.

Aztán néha megnézünk mi is thrillert, vagy akciót, de lényegesen ritkábban. :-)
Válasz
frenchbullie 2014 ápr. 03. - 12:16:26
(266/502)
Hát, biztos becsapott a memóriám:-(, mert Te sokkal tudósabb vagy nálam ezen témában:-)Köszi az infót!!! Viszont, ha Christie úgy tett, ahogy írod, akkor elég undok volt, igenis:-)
Válasz
10/10
offtopic
Petrapetrus 2014 ápr. 03. - 12:04:03 10/10
(265/502)
Pont, hogy nem. Marple volt AC kedvence, Poirot-ot rendkívüli módon utálta. Hamar el is tette láb alól, aztán mivel népszerû és kedvelt volt a karakter, a Függöny bekerült a fiókba. Nagyjából hasonló volt a helyzet, mint Holmes esetében, akit Doyle szintén hamar eltett láb alól, mert megunta, de mivel a közönség imádta és fel volt háborodva Holmes likvidálásán, "kénytelen volt" feltámasztani. :)
Válasz
10/10
offtopic
Petrapetrus 2014 ápr. 03. - 12:01:56 10/10
(264/502)
Nos igen. Én is csodálkozom ezeken, de hát vannak. Mondjuk szerintem Poirot/Marple/Holmes azért elég kultikus figura, mondhatni "alapmûveltség", még ha nem is ismerik a sztorikat, de hogy kik ezek az alakok (ergo híres krimik nyomozói). Ez lenne a minimum. Szerintem. Az X-faktor és társai meg... Hát, szerintem más tészta. Ezek csak jönnek és mennek, a mûsorok szerepeltetnek egy rakás embert, aztán a legtöbb záros határidõn belül úgyis a süllyesztõben köt ki és/vagy elfelejtik. Nem soknak sikerül köztudatban maradni - legalábbis a munkásságuk által. :)
Válasz
frenchbullie 2014 ápr. 03. - 11:40:21
(263/502)
Jujj, én félek, hogy ezek után, valami harcos feministának fognak tartani minket:-) Te nem tartasz ettõl?:-)
Válasz