Programkereső

Téma: Róma, nyílt város

Spoiler
ondok 2008 nov. 19. - 19:42:55
(7/27)
Én a XX.század közepét írtam ,amibe nemcsak az 50-es hanem pl a hatvanas évek is beletartozik,és ugyebár azon nemigen lehet vitatkozni ,hogy minden idõk legnagyobb zenekara a Beatles ,akirõl mûfaj lett elnevezve ,nomeg a Rolling Stones volt. Ha meg tekintetbe veszem az összes akkori termést és összehasonlítom mondjuk a maival ,vagy aközelmúlttal ,akkor mirõl beszélsz? Úgyhogy gyere csak ha tanulni akarsz,de azért nem ártana megmondanod ,hogy szerinted melyik volt az aranykor ,mert így konkrétum nélkül okoskodni,elég bárgyú dolog.Lám afilm terén egy hozzáértõ hozzászólás miatt már vissza is vonultál.
Válasz
10/10
Mianserin 2008 nov. 19. - 14:05:42 10/10 Előzmény perry
(6/27)
Köszi a választ, most már mindenképpen megpróbálok fennmaradni és újra megnézem.
Válasz
Charles Foster Kane 2008 nov. 19. - 12:33:02
(5/27)
Hogy a többivel mi van azt nem tudom, de tény, hogy a film aranykorának sokan a modernizmust és a neorealizmust tekintik. Én inkább csak elõbbit. Ezek meg ugye utána lehet járni mikor voltak.
Válasz
ondok 2008 nov. 19. - 11:25:16
(4/27)
Miért van az ,hogy a filmnek is a popzenének is talán még a focinak is a XX század közepe táján volt az aranykora? Vagy csak én lettem vén fasz?
Válasz
Charles Foster Kane 2008 nov. 19. - 09:58:18
(3/27)
A dokumentarizmus és az avantgard azoknak a primitivistáknak az eszköze, akik még mindig nem tértek magukhoz a filmtechnika fölött érzett csodálatukból.
Ezt meg Umberto Barbaro mondta. És milyen igaza volt.
Válasz
perry 2008 nov. 19. - 09:46:47 Előzmény Mianserin
(2/27)
A mozi Anna Magnani csodálatás játékára épül, de ennek a csodának részese Aldo Fabrizi is.
Valamint emberek Roma polgárai egy vészterhes idõszak drámájában.
„Rosselliniben az zseniális, hogy semmi fantáziája nincs” – mondta a legenda szerint Eric Rohmer. Többszörösen is igaz megállapítás. Roberto Rossellini, a neorealista valóságtükrözõ film atyja, és Viscontival együtt legnagyobb alakja, a Róma nyílt város, a Paisà és a Németország nulla év iskola- és világteremtõ mestere... ímhol címke rajta, be van már rég skatulyázva, közönség és kritika kívánalmai szerint e filmek után szinte kötelezõ neki a külsõ valóság objektív fényképigazságát újból és újból megelevenítenie.
A Róma nyílt város moziját látva egy ismeretlen
svéd színésznõtõl kap levelet aki szeretne játszani filmjében annyira közel érezve magához a rendezõ hitvallását, ez a színésznõ :
Igrid Bergman aki a késõbbiekében társa és filmjei szereplõje is lesz. Sromboli, Itáliai utazás, vagy a Félelem jelzi közös munkáikat.
A neorealizmust kétségtelenül meghaladta a kor,új és újabb filmes nyelvek, képíró módok jöttek létre, ennek ellenére az egyetemes filmmûvészet szerves és korszakos része.
A film heroizmusa fekete - fehér képi világa
A pap figurájának hõsiessége, Gina szeretet éhsége és vívódása és annak ábrázolása a mai tudásunk tükrében vitára ingerlõ, hiszen egy lezárt filmes korszak moziját látjuk.
Persze, kinek - kinek vérmérséklete szerint és
a rá gyakorolt érzelmi hatások tükrében - ahogy tetszik -megfejtheti, hogy ezt valóságnak, semmitmondásnak, vagy egy adott kor valós megjelenítésének képzeli.
Egy bizonyos, nagyszerû színészi játékok, emberi drámák , és egy kor realista ábrázolása , ez a Róma, nyílt város.
Felrémlik elõttem egy több évvel késõbbi Fellini film a Fellini-Róma mozi ahol megszólaltatja mint Róma része a rendezõ Anna Magnanit, egy belvárosi ház ódon kapuja elõtt áll az 50s évei közepén járó színésznõ, visszanéz, arcán az a jellegzetes fanyar , kesernyés Magnani mosoly, majd azt mondja eredj haza Fellini, és eltûnik a bejárat sötétjében. Talán így tûnik el majd a neorealizmus, rendezõk, Róma és a világ dicsõsége is.
Válasz
10/10
Mianserin 2008 nov. 16. - 20:48:39 10/10
(1/27)
Valamikor régen láttam, akkor tetszett. Ha fenn tudok maradni, megnézem újra.
Válasz