Szerintem érdekes forrás-adalék e filmhez is:
"Csekély véleményem szerint, hogy a botbüntetés utóbajok nélkül eltöröltethessék, szükségesnek tartom (egyebek mellett) a pusztai csárdák és más erkölcsrontó intézetek lehető eltörlését."
A pusztai csárdákról:
"Jól tudom, mennyi és mily nehéz okok miatt kellett ez égető kérdés megoldásának hátráltatnia; azonban, ha egy százados, sorvadni kezdő, a mellé ültetett növényeknek ártalmas tölgyet eszélyesebb dolog ideje korán tövestül kiirtani, mintsem hogy az, évről évre korhadván, egyszer egy nem várt zivatarban az alá menekülteket és a mellé ültetett hasznos növényzetet saját terhével agyonnyomja: úgy a regale-beneficiumnak is, mely több lelkes honfiaink által politikai, nemzetgazdasági és közegészségügyi szempontból elkárhoztatott és korát lejárt intézménynek bebizonyíttatott; mely a magyarok földjén betyárnevelő intézetei, a pusztai csárdák és nemesi rendezetlen községekben a nép számához aránytalanul sok korcsmái által a betyárságot megteremtvén, azt a mai napig fenntartja - nos, ennek eltörlése égető kívánság lett. És miután a történelemből ismerem hazánk főurai nagy többségének a hon javáért mindenkor kész áldozatkészségét, reményleni merem, hogy honatyáink a méltányosság határai között, e nagy kérdést mielőbb megoldván, egyúttal intézkedendenek arról is, hogy a szükségtelen pusztai csárdák mielőbb széthányassanak, és hogy az ezentúli italmérés minden községben a nyílt helyeken és a nép számarányához arányított mértékben gyakoroltathassék. Óhajtva várom s várjuk sokan ezen kérdés megoldása nagy napjainak elérkeztét!"

O'sváth Pál Sárrét járási csendbiztos 1869.

Bocs, hogy "beleszólok".
Valóban vannak kidolgozatlan és kellően nem érthető jelenetek (pl. a "lovasroham", már az első nézéskor is fura volt nekem).
Ugyanakkor ezzel a filmmel már szinte be is fejeződött, ami alig kezdődött el, azaz a "betyárfilmek" sora.
Ez lehet, hogy jó így, mert nem lett belőle dömping, ami vállalhatatlan alkotásokat hozott volna.

Ha végignézzük a listát, nem sok film szerepel rajta, némelyik "határeset":
A trombitás
Barbárok (határeset)
Hajdúk (nem éppen "betyárfilm")
Rosszemberek
Rózsa Sándor sorozat
Sobri-filmek (TV, mozi)
Talpuk alatt fütyül a szél

Hirtelen ennyi jutott eszembe.

És ebben a sorban is meg lehet találni a "betyárromantikától" a drámán keresztül a már-már hatásvadász naturalizmusig sokféle irányt.
Ehhez képest - minden esetleges hiányossága ellenére is - a két Szomjas-film járja talán a középutat az említett hitelesség felé.

Évek múltán olvasva a "kedvenc mondatod", az érdekesebb lett ám, mint a filmbéli! ;-) Valójában azonban másként hangzott el. Soromfainé azt mondja a szintén Jóska utónevű férjének, Gelencsér Jóskáról:
" - Vigyázz Jóska, éhes a szeme (mármint a másik a Gelencsér Jóskának!)! Megöl téged, ha nem vigyázol! " ... khm. stb. ;-)

Az, hogy a film rideg naturalizmusa és a nyers erőszak kevesb teret engedett a betyár-romantika idealizáltságának, még jót is tehetett volna a valósághűségének, de egyes részeinek átgondolatlansága, sokat rontott ennek esélyén. (Pl.: Csóvavetéses kifüstölés helyett, hebe-hurgya lovasrohamok a csárda fedezékéből tüzelők ellen?!) Ezenkívül a film kép- és hangminősége sokszor valóban zavaróan gyenge. Mindemellett ez kedvemre való, fontosan jó film, méltóan nagyszerű zenével, hiteles történelmi háttérrel és történésekkel, erős karakterekkel, valamint lenyűgöző hatású jelenetekkel!


A szereplők listáján Dzsoko Roszics, Djoko Rosić, (Hegyessy, Hegyesi?) duplázását indokolt lenne megszüntetni!

Már többször láttam és még mindig tetszik.
A 10-es skálán 9 pont (ts:9).

Valahogy nekem a „Talpuk alatt...” jobban bejött.
Mindenképpn az ennek a párdarabja.
De ez valahogy nekem utánérzés volt,
kicsit zavaros dramaturgiával,
egyébként sok technikai hibával(hang és kép)

Jaja. ;)

Van olyan régi magyar film, ahol meg Koltai János (aki itt a hang) van leszinkronizálva mádi Szabó Gáborral. Érdekes rendezõi felfogás/munkamódszer volt.

20pontos a film,mese nincs:)

Mûsorújság szerint '78-as a film.

Nekem személy szerint tetszett, az meg nem igazán érdekel, hogy a kritikák lehúzták. Úgy kell nekik. ;D

Szerintem tök jó próbálkozások, kár, hogy mások még ennyire sem voltak képesek, csak a sok szarságot ontották, ontják magukból, mint például ilyen Superboys-szerû rémgagyi f*sz-filmek. Szomjas legalább mert kreatív lenni, és kísérletet tett egy mûfaj itthoni verziójának kialakítására. Szerintem lett volna potenciál a magyar westernben is, hiszen létezik szovjet, kelet-német és olasz verziója is a mûfajnak. Csak hát nálunk a "mûfajfilm" a mai napig szitokszó, úgyhogy nem csoda, ha csak ez a pár alkotás maradt meg, mint "eastern".
Úgyhogy én ezt értékeltem benne, s nem a hibáit kerestem. (Bizonyára lehetne találni sokat - pl. ez az újraszinkronizálás is megmosolyogtató, illetve az akciórendezés is hagy kívánnivalókat maga után.)

Odáig rendben, hogy Djoko Rosicnak kellett magyar szinkron, de Benedek Miklósnak miért is??

Kedvenc mondatom - Kati (Kiss Mari):


Spolyler:



- Éhes a szemed, Jóska!!!!
Puff, reccs, töf-töf-töf-töf.... :)

Azért nem kéne agyondicsérni. Kidolgozásán lehetett volna finomítani még sokat. Mindenesetre a Talpuk alattól szerintem jobb film, de a Trombitástól gyengébb.

Én ma néztem meg. A Talpuk alatt fütyül a szélhez hasonlóan kiváló hangulatú és jól összerakott filmalkotás. Jó látni egy szintén nagyon jó, de túl teatrális Egri csillagok után egy ilyen sokkal inkább filmszerû kalandfilmes próbálkozást. Azért próbálkozás, mert bár a westernelemek benne vannak, és érezhetõ, hogy maga Szomjas György is otthonosan mozog a mûfajban, de mégsem sikerül úgy kikerekítenie, hogy valóban mûfajteremtõ alkotás legyen. Vagy inkább "követõ", mert az elõzõ, már említett filmmel kezdõdött ez igazán. (Illetve van korábbi elõzmény is: Hajdúk, illetve a Hortobágyon játszódók '40-es években készült film is ilyen.)

A történet nagyon jól felépített, meglepõ fordulatokkal operál. Abszolút jól követi le a westernsémákat: van itt civilizáció vs. természet, törvény vs. szabadosság szembenállás, melyre meglepõen jól simul rá a Szabadságharc utáni modernizálódó és Kiegyezés felé tartó Magyarország atmoszférája. Így már az idõszak is rímel az amerikai westernekre, hiszen ott is a Polgárháború után indult meg a maradék területek "modernizálása", és a banditizmussal való leszámolás (na, meg a szerencsétlen indiánok kiirtása). Ezért is nagyon kár, hogy sokan ezt egyszerûen vagy nem vették észre, vagy nem voltak hajlandók észrevenni, és csesztek rá a magyar filmesek közül. Pedig a "betyárfilm" szerintem igen is lehetne olyan nagy mûfaj itthon, mint az USA-ban a western. Csak hát itthon a sok sznob és (Király Jenõ után szabadon) ízlészsandár itthon mindig is lenézte a mûfajiságot - nem hiába szegényes ilyen téren a magyar film. (Manapság is mik készülnek? Vagy mûfaji elemekkel próbálkozó, de azokat beteljesíteni nem tudó filmek ala A nyomozó /amit nagyon szerettem/, vagy idióta vígjátékok a mainstreamben, vagy egy szûk kör számára értékelhetõ és érthetõ mûvészfilmek. ) Szomjas György mindenestre kiváló munkát végzett. Kár, hogy azért annyira õ sem merte "elengedni a lasszót", mivel érezhetõk a hibák (már, ha mûfaji szempontból vizsgáljuk) : nincs egy igazán erõs fõhõs, illetve egyáltalán egy szereplõ, akivel lehetne azonosulni. Kissé eldöntetlen volt, hogy itt egy tényfeltáró westernköntösbe bújtatott realista filmet látunk, vagy a betyárvilág mítoszát feldolgozó darabot. Mítosznak túl nyers és elidegenítõ, tényfeltáró analitikus filmnek meg túlságosan is "kalandos", úgymond.

De mindettõl függetlenül tényleg kiváló film. Mint említettem, itt tényleg nem érzõdik, hogy az akciójelentek sterilek lennének, mint az Egri csillagokban pl. Itt frappáns akciójeleneteket láthatunk, olykor már-már naturalisztikus erõszakkal. Szomjasék nem sajnálták a ketchupot, illetve a rendkívül erõs hatással bíró akciót. S itt nemcsak arra gondolok, amikor elõkerülnek a pisztolyok. Pl. a táncjelenet is rendkívül jól lett fényképezve. De persze a legjobb az tényleg az utolsó jelenetek egyike, mely bennem Jesse James-filmeket idézett fel, illetve a Vad Bandát Peckinpahtól.

Apropó: szerintem a sztori egy elég erõs Jesse James-utalás. SPOILER: Hiszen Gelencsér Jóska és Soromfai kapcsolata erõsen Jesse James és Robert Ford-szagú. Illetve Soromfai inkább Cole Younger lenne, hiszen nem egy zöldfülû, hanem alvezér, de az árulás miatt mégis inkább Bob Fordot idézi. S az egész cselekmény utolsó drámai jelenete is erre fut ki, amire már páran kifuttatták az eredeti James-storyt: az áruló utolsó perceiben valahogy mégis megbánta tettét, a betyárbecsület megtörésekor rájött, hogy ez volt az egyetlen dolog számára, ami miatt volt valaki. Innentõl pedig leköpheti magát, nem ember többé. SPOILER

A színészi játékot leginkább a "realisztikus"-sal tudnám jellemezni. Visszafogott, s csak az igazán drámai helyzetekben mutatják meg a színészek "vadabb" arcukat. Pl. mikor Gelencsér elordítja magát a végén. Nekem nagyon tetszett. A spagetti westerneket idézte, melyekhez inkább közel áll a Rosszemberek, mintsem az amerikaiakhoz. Olyan Clint Eastwoodos hideg és kemény volt minden - amilyen az akkori kor hangulata lehetett valójából. Itt nem örömmel mulatott senki. Itt azért mulattak, mert tudták, hogy nem élvezhetik már soká az életet - tehát "úgyis mindegy". A halál ott keringett a levegõben végig. A modernizáció és a bekebelezõ államhatalom útjába nem állhat már senki - a régi világnak, az IGAZ magyarnak leáldozott. A spicliké a kitüntetés és a hatalom is.

Tehát a Rosszemberek számomra maradandó élmény volt. Talán még a Talpuk alatt...-nál is jobban élveztem. Volt pár hibája, melyeket fent is említettem, de ezek eltörpülnek. Nagyon sajnálom, hogy nem talált Szomjas György törekvése követõkre, s igazi kemény magyar easternek helyett ilyen lagymatag f*szságokat kap csak a magyar ember, mint a """"Magyar"""" vándor. (Illetõleg a Honfoglalás sem volt egy nagy durranás szerintem, nagyköltségvetés ide vagy oda.)

Ja, és ez nagyon nem fekete-fehér film. Nem tudom, mit látott vagy mit nem az adatlap kitöltõje, de biztos nem ezt a filmet. :D Igen, fekete-fehér az elején és a végén, formailag keretet alkotva így. De akkor ilyen alapon a Butch Cassidy és a Sundance Kölyök is "fekete-fehér", mert hitelesítõ képsorokkal indít... Szóval a lényeg, hogy ez nagyon is színes, csupán mûvészi okokból használt fekete-fehér nyersanyagot a film elején és végén.

nagyon jó film!

Nemtod hol tudom ezt beszerezni/letölteni?

Ez egy baromi jó film, ajánlom mindenkinek.