"a buta és aljas, felelõs embereket buta és aljas felelõsöknek nevezzük, az a büntetés egy neme?"

A porbléma az, amikor rámutatunk, hogy buta, aljas, ráadásul õ a felelõs (majd megbüntetjük) - és itt megállunk.

Ezzel ugyanis szinte semennyivel nem jutottunk elõbbre.

Rámutathatunk a buta, aljas pedofil úszóedzõkre, tanárokra és papokra -- de ez nem igazán csökkenti a gyerekeink fenyegetettségét. És nekem mint szülõnek a gyerekeim biztonsága az elsõdleges. Ezért olyan megoldást szeretnék, ami a gyerekeim biztonságát javítja. Az, hogy a spotlight pellengérre állítja a pedofilok egy kis részét (ráadásul csak utólag, évtizedekkel a történtek után), pont semmit javít a gyerekeim biztonságát, hiszen papokkal nem is találkoznak. Viszont járnak uszodába és iskolába, stb. Ezért éreztem a filmet inkább szenzációhajhászásnak és a VALÓDI probléma elkendõzésének, és kifejezetten rossz érzésem volt, hogy a filmesek örömmel díjazták a pedofil papokat kipécézõ filmmet. Mert addig sem a pedofil filmrendezõk állnak a spotlight-ban.

"Büntetés"?
Én ezt a szót le se írtam.
Szerinted, ha a buta és aljas,
felelõs embereket buta és aljas felelõsöknek nevezzük, az a büntetés egy neme?
Nem szeretnél politizálni? Amit leírtál, az tömény politika.
Én nem ellenzem, ne értsd félre, minden politika,
pláne egy ilyen fórumon, nem lehet megkerülni.

"miért ne lehetne (kellene) õket hibáztatni?"

Lehet, csak ez (önmagában biztosan) nem segít. Bármi meglepõ.
A büntetés ugyanis NEM a helyes magatartásra ösztönöz, hanem a büntetés elkerülésére.
Aki büntet, AZT HISZI, hogy ezzel a normakövetõ magatartásra ösztönöz.
Igaz, a büntetés elkerülésének egyik módja a normakvetõ magatartás. De ez a legnehezebb út.
Sokkal egyszerûbb elkerülni a büntetést
- sumákolással (tagadás, mások hibáztatása)
- körültekintéssel (ne lássa senki)
- olyan pozíciók megszerzésével, amelyek garantálják, hogy a normaszegést ne kövesse büntetés.

http://mkkp.hu/gonoszgazdag.jpg

off
Politizálni nem szeretnék, ez nem az a hely, de a keleti blokkon belül (a legtöbb szempontból) NEM nálunk a legsz*rabb a helyzet, csak ugye ez közel van, ezért jobban látjuk a gennyes részeit, mint mondjuk a bolgár vagy román helyzetet.

on
Én most kifejezetten arra az európai szociálpszichológiai felmérésre gondolok, amelynek egyik fázisában a megküzdési stratégiákat próbálták felderíteni. Két fõ stratégiát azonosítottak: az egyik az aktív-cselekvõ: nézzük, mi a helyzet, és mit tehetünk az elõrelépésért. A másik a passzív-szenvedõ-hibáztató: nézzük, ki a felelõs, mutassunk rá, hibáztassuk és várjuk el, hogy javuljon meg. Svédországban a felnõtt népesség 75%-a aktív-cselekvõ, nálunk 11% (és mögöttünk csak Görögország van 8%-kal).

Mivel a keleti blockon belül, bízvást kijelenthetem, nálunk a legszarabb a helyzet,
tán nem is olyan meglepõ, hogy a mi adatunk is a legszarabb.
A „hibáztató módon gondolkodás” értelmesen értelmezve csak azt jelentheti,
hogy valaki a saját szemében tudomásul nem vett gerendával hajlamos vizsgálgatni más szemében a szálkát.
Mi van, ha ebben nem vagyunk rosszabbak senkinél?
Aztán akármiért is, ha vannak társadalmunkban, akik, hibásak(hibákat vétenek, vagy akár bûnöket),
már miért ne lehetne (kellene) õket hibáztatni? Ha ez a „hibáztató módon gondolkodás”, akkor ez a normális (adekvát!)
Hogy mennyire népes a társaságom
(hányan gondolkodnak úgy, mint én)
az részben nem lényeges, részben egy külön téma.

Az se kutya, hogy te meg klerikális játszótérnek tekinted. . .

Nem gondolom, hogy speciálisan dackorszakot élsz vagy ilyesmi.
A magyar felnõtt lakosság 70-90%-a, ha problémával találkozik, "hibáztató" módon gondolkodik.
Ez valószínûleg a kádár-rendszer nyoma, mert ez még a keleti blokkon belül a legszarabb adat.
Mindenesetre érezd magad népes társaságban :-)

Kedves elemes, elsõ blickre meg akartam kérdezni, miért szánod nekem ezt a litániát?
Aztán végigolvasva rájöttem, minden szavaddal, akár, egyetértek.
Megpróbálom kitalálni, mit gondolhatsz.
Valszeg azt hiszed valami féle dac-korszakomat élem,
érzelmileg s indulatilag túl vagyok spannolva, s ebbõl következik szted,
úgymond, keresztény ellenes lázongásom.
Sajnos, rosszul képzeled, azt hiszem...
Minden jót neked is. . .

Ha ateista lennél, azzal foglalkoznál, ami téged érdekel.
De te egyvégtében csak a kereszténységgel foglalkozol :-)

Egyszer mondom el és csak röviden, mert fáradt vagyok már.

Minden jel (és tengersok kisérlet) arra mutat, hogy az agyunkban mûködõ kognitív sémák (kb: alapvetõen "csendben" dolgozó több ezer párhuzamos asszociatív számítógép) egymás közötti kommunikációs protokollja az érzelmeken alapul (bevezetõ irodalom Mérõ László könyvei, Észjárások sorozat, Érzelmek logikája stb). Heves érzelmek (akár belsõ, akár külsõ hatásból származnak) megzavarják a gondolkodást, vagyis érzelmi stabilitásra, biztonságérzetre van szükségünk ahhoz, hogy jól mûködjünk. A biztonságérzet egyik forrása, hogy a körülöttünk levõ világot próbáljuk absztrakciókon keresztül leképezni és hozzá alkalmazkodni, mégpedig a csecsemõkortól kezdve. Az ember személyiségfejlõdésének párhuzamos szálai közül az egyik ennek az absztrakciós modellnek a finomodása.

0. differenciálatlan modell, kb sírás -- > elõbb utóbb megjelenik a puha meleg ismerõs szagú és hangú, és olyant csinál, hogy elmúljanak a kellemetlen érzések (éhség, fájdalom).

1. a tanulással párhuzamosan a modellalkotás egyre finomodik, és egyre látványosabban megjelenik az érthetetlen elemek helyettesítése, kipótlása fantáziával. ovodáskorú gyerekek figyelmes szülei, de legfõképp ovónõk (vagy a vendég a háznál c rádiómûsor archívuma) kincsesbánya.

2. iskoláskor, verbális fejlõdés, komplex gondolatok megértése és megfogalmazása, a kimondott szó hatalmában való hit. konformizmus ("de tegnap még azt mondtad megnézhetem a batmant"). normális esetben a prepubertás (12-14 év) körül ez a kép néhány lépésben összeomlik, a válságot szülõk elég rosszul viselik, de a gyerek is. ilyenkor rengeteg szeretetet vár el a gyerek de szinte semmit nem ad.

3. kritikus életszemlélet, egyre komolyabb (és nem egyszerûen megválaszolható) kérdések. a második szakaszban mindent szó szerint elhitt, a harmadikban mindent bizonyítani kellene. csoporthoz tartozás érzése, szülõk számára elképesztõ csoportnormák erõs követése. normális esetben ez kb a fiatal felnõttkorig tart (ha a szülõk nagyon elutasítják a bandázó kamaszt, akkor persze benne ragadhat, lásd fradi b közép).

4. a csoportnormák meghaladása, ELSZAKADÁS a korábbi csoporttól, az egyén (újbóli) megerõsödése, de ezzel párhuzamosan a reflexió és önreflexió megjelenése. annak felismerése, hogy nem minden ember egyforma, nem mindenki egyformán látja a világot, eltérõ értékrendek egymás mellett élése (ez a hosszú párkapcsolatok fennmaradásának feltétele).

5. saját gyerekeinek kamaszodásával illetve a "midlife crisis"-ben ráébred idõbeli és másféle korlátaira. "flow" a munkában, képes több szempontból is meglátni a világot. fokozatosan lemond arról, hogy jónak és rossznak tarson más embereket.

6. egységben látja a világot: sötétség nélkül nem értékeljük a fényt, fáradság nélkül nem értékeljük a gyümölcsöt, és hasonló, banálisnak ható megállapítások átélése teljes mélységben. türelem, megértés, nyugalom, derû.

kb az 5. fokozatig a változás mindig fájdalmas: az addigi világkép összeomlik és a romokból épül egy új. ezek egyszerû megfigyelések, nem tudom megmondani, miért van így -- csak valószínûsíthetõ, hogy az agyunk érzelmi alapú belsõ kommunikációjában rejlik az oka.

minden jót.

Nem, ateista vagyok(antimuszlim, antijudaista is!)

Te az antikereszténység nevû vallás prófétája vagy :)

Bocsika, elõzõ hozzászólásomba szerkesztési hiba csúszott, remélem, a moderáció helyre teszi, s kitörli, itt a végeges(remélem, már adekvát)szöveg:


1.A Homo sapiens jelenlegi föld-felszíni történetében, az emberi társadalomban a legnegatívabb,
azaz (legember-ellenesebb,azaz legerkölcstelenebb),legkártékonyabb,azaz legvisszataszítóbb)civilizatórikus intézmények a vallásokhoz kötõdõek, ezeken belül is az egyházak.
Leszögezem, nem teszek ebben különbséget a keresztény, a rabbinikus és a muszlim monoteizmus között,
ezt különösen rasszizmusukat ideokádó, obligát fasiszta fórumozóink figyelmébe ajánlom.
Ebbõl az alapállásból öröm nézni ezt a filmet, amely a ráció, a szabadság és az emberi mérték nagy diadala elõtt tiszteleg, az embertelen hazudozás,a lelketlen megfélemlítés, a zsarolás, az erõszak, a dölyf gonosz erõi fölött. Hol másutt, mint az emberi szabadság, a fölvilágosodottság és a demokrácia hazájában, az USA-ban!

2.Nem lehet véletlen, hogy az erkölcsökre furt hivatkozó( ezért is gyanús) erkölcsi intézményben,
mint a katolikus klérus, dívik az erkölcstelenség
(ennyire nem tartatnak be a saját lefektetett erkölcsi alapok).
Ennek az az alapvetõ strukturális oka, hogy mindhárom vallási ideológia félre érti az erkölcs fogalmát, azt képzelik, az arról szól, hogy a házastársak megcsalják-e egymást,hogy Mancika, meg esetleg Lali!) kivel, mikor hol, és hogyan kefél, pedig az erkölcs ennél sokkal fontosabb, alapvetõbb dolog(az emberi faj harmonikus sikeres fönnmaradásának szabályrendszere(a szexuális szokások ennek csak egy pici töredéke)

"- Na, drága Mari néni, hát hol is az a híres közszeméremsértés, ami miatt ki tetszett hívni minket?
- Jöjjenek csak, aranyoskám ide a konyhába, ha az ablak alá tolják a konyhaasztalt, tetejére teszik a hokedlit, arra meg a háromfokos kislétrát, na ha arra föláll, aranyoskám, a szembeni ház harmadik emeletének bal szélsõ ablakában benézhet a sötétítõ függöny fölött, s láthatja a szégyenteleneket!"

Így fungál a monoteista vallási ideológiák erkölcsisége...

1. A Homo sapiens jelenlegi föld-felszíni történetében, az emberi társadalomban a legnegatívabb
(azaz (legember-ellenesebb,azaz legerkölcstelenebb), legkártékonyabb, azaz legvisszataszítóbb)
civilizatórikus intézmények a vallásokhoz kötõdõek, ezeken belül is az egyházak.
Leszögezem, nem teszek ebben különbséget a keresztény, a rabbinikus és a muszlim monoteizmus között,
ezt különösen rasszizmusukat ideokádó obligát fasiszta fórumozóink figyelmébe ajánlom.
Ebbõl az alapállásból öröm nézni ezt a filmet, amely a ráció,
a szabadság és az emberi mérték nagy diadala elõtt tiszteleg,
az embertelen hazudozás,a lelketlen megfélemlítés, a zsarolás, az erõszak, a dölyf gonosz erõi fölött.
Hol másutt, mint az emberi szabadság, a fölvilágosodottság és a demokrácia hazájában, az USA-ban!

2.Nem lehet véletlen, hogy az erkölcsökre furt hivatkozó( ezért is gyanús) erkölcsi intézményben,
mint a katolikus klérus, dívik az erkölcstelenség
(ennyire nem tartatnak be a saját lefektetett erkölcsi alapok).
Ennek az az alapvetõ strukturális oka, hogy mindhárom vallási ideológia félre érti az erkölcs fogalmát,
azt képzelik, az arról szól, hogy a házastársak megcsalják-e egymást,hogy Mancika meg esetleg Lali!)
kivel,mikor,hol,és hogyan kefél,
pedig az erkölcs ennél sokkal fontosabb, alapvetõbb dolog(az emberi faj harmonikus, sikeres fönnmaradásának szabályrendszere(a szexuális szokások ennek csak egy pici töredéke).

»- Na, drága Mari néni, hát hol is az a híres közszeméremsértés, ami miatt ki tetszett hívni minket?
- Jöjjenek csak, aranyoskám ide a konyhába, ha az ablak alá tolják a konyhasztalt, tetejére teszik a hokedlit, arra meg a háromfokos kislétrát, na ha arra föláll, aranyoskám, a szembeni ház harmadik emeletének bal szélsõ ablakában benézhet a sötétítõ függöny fölött, s láthatja a szégyenteleneket!«
Így fungál a monoteista vallási ideológiák erkölcsisége. .


Leszögezem, nem teszek ebben különbséget a keresztény, a rabbinikus és a muszlim monoteizmus között, ezt különösen rasszizmusukat ideokádó obligát fasiszta fórumozóink figyelmébe ajánlom.
Ebbõl az alapállásból öröm nézni ezt a filmet, amely a ráció, a szabadság és az emberi mérték nagy diadala elõtt tiszteleg, az embertelen hazudozás, a lelketlen a megfélemlítés, a zsarolás, az erõszak, a dölyf gonosz erõi fölött. Hol másutt, mint az emberi szabadság, a fölvilágosodottság és a demokrácia hazájában, az USA-ban!
2.Nem lehet véletlen, hogy az erkölcsökre furt hivatkozó( ezért is gyanús) erkölcsi intézményben, mint a katolikus klérus, dívik az erkölcstelenség(ennyire nem tartatnak be a saját lefektetett erkölcsi alapok).
Ennek az az alapvetõ strukturális oka, hogy mindhárom vallási ideológia félre érti az erkölcs fogalmát, azt képzelik, az arról szól, hogy a házastársak megcsalják-e egymást, hogy Mancika meg esetleg Lali!) kivel, mikor hol, és hogyan kefél, pedig az erkölcs ennél sokkal fontosabb, alapvetõbb dolog(az emberi faj harmonikus sikeres fönnmaradásának szabályrendszere(a szexuális szokások ennek csak egy pici töredéke)

»- Na, drága Mari néni, hát hol is az a híres közszeméremsértés, ami miatt ki tetszett hívni minket?
- Jöjjenek csak, aranyoskám ide a konyhába, ha az ablak alá tolják a konyhaasztalt, tetejére teszik a hokedlit, arra meg a háromfokos kislétrát, na ha arra föláll, aranyoskám, a szembeni ház harmadik emeletének bal szélsõ ablakában benézhet a sötétítõ függöny fölött, s láthatja a szégyenteleneket!«
Így fungál a monoteista vallási ideológiák erkölcsisége.

http://index.hu/belfold/2016/03/29/ujabb_szexualis_zaklatasi_ugy_pannonhalman/

Az egyház az egyházi szabályok szerint eljárt a szerzetessel szemben. Annak ellenére, hogy büntetõjogilag már elévült, a 2010-ben hozott egyházi szabályok szerint a zaklatási ügyek soha nem évülnek el. Szóval a spotlight filmet akkor merték elkészíteni, amikor az egyház már saját maga elkezdte a takarítást. A filmakadémia pedofil ügyeirõl mikor készül film? Amikor már minden érintett meghalt és díszes sírban nyugszik?

Egyrészt, nem, Camino címmel egy csomó film van, néhány spanyol is, és nem találtam köztük olyant, amely témájában akárcsak közvetve is kapcsolódhatna ehhez a filmhez. tovább kerestem, amerikai filmek között találtam egyet (kolumbiai misszionáriusok viselt dolgai), és kb ezt feltételeztem akkor, amikor az epével vastagon csorgatott, de költõinek szánt kérdésemet megfogalmaztam.

szintén oknyomozó újságírók mindennapi munkáját bemutató film...?

Elég száraz anyag, de végig lehet ülni, mert tényleg fontos és feszült témát boncolgat a film. Nagyon jó színészi alakítások és profi minõség, ami hirtelen eszembe jut errõl a jó filmrõl, 8/10, csak ugye az Oscar árnyékában kicsit más íze van a dolognak, amikor a Szoba 10/10, vagy A visszatérõ 10/10 igazi filmes események mellett ez a fontos film sajnos középszerûvé válik.

"nem volt olyan régen a katolikus egyházbeli pedofilbotrány"

20-30 éve történt eseteket nyomozott a Boston Globe 15 évvel ezelõtt.

1. Egyáltalán nem vagyok szakértõ. Kicsit sem.

2. A filmkészítõk bátorságát kiemelõ véleményekre reagálva mondtam, hogy gyávák. Az újságírókról még elmondhatjuk, hogy ügyesek és bátrak voltak, mert õk akkor jártak utána ezeknek a történetenek, amikor a katolikus egyházban még sok fõpap "összezárt" és a szõnyeg alá akarták söpörni, és az áldozatok számára még szégyen volt errõl beszélni.

3. A pedofilia létezõ probléma a katolikus egyházon kívül is (a dark web forgalmának jelentõs részét teszi ki a gyerekpornó), és ezeknek a pedofil szolgáltatások felhasználói már nem a befolyásuk maradékát is elvesztett papok, hanem politikusok, milliárdosok és nem utolsósorban a filmvilág exponált szereplõi, akik viszont elég eredményesen ússzák meg, illetve intézik a szextúráikat délkeletázsiában. RÓLUK filmet csináni bátor dolog lenne. foglalkozik vele valaki? Neeeem, holló a hollónak nem vájja ki. Díjazunk egy önmagában középszerû filmet, ami a katolikus egyház pedofil problémáiról szól. Fügefalevél.

Tehát: leginkább bosszús vagyok.