csancsy 2006 okt. 10. - 12:11:56
(623/1443)
tényleg folytatta?tök jó, sajnos nem mentegetem õket, ugyanis az író nagyon lassú, és nekem nincs idõm, sem türelmem lementeni.De ha nem nagy god, akkor majd elkérem tõled az egészet, ha vége lesz a sztorinak, de csak ha nem nagy gond lenne.Amúgy most értem a koleszba, nagyon fáradt vagyok, úgyhogy most kicsit ledõlök aludni, mert fél 3-kor mehetek vissza máris egy számtechórára. holnap megtudom a zárthelyi eredményét. Amúgy holnap csak délután fogok írni,ugyanis este Szegedre megyek, Könyvtárosok éjszakája lesz, és hajnal 2-ig fog tartani, utána meg megyek a buszmegállóba vissza a busszal, szóval egész éjszaka nem fogok aludni.
9/10
tundeey 2006 okt. 09. - 19:02:13 9/10
(622/1443)
oké akkor húzzuk õket még eg ykicsit, ja és Kitty folytatta a Jó reggelt gyönyörûmet, nagyon jó.....bár már nagyjából többet is tudunk és egy kicsit szappanoperás lesz, de akkor is nagyon érdekes lesz....
csancsy 2006 okt. 09. - 18:47:21
(621/1443)
Na, itt vagyok, nagy nehezen, már megint szarakodott az Internet. Látom már válaszoltak a kérdésre, igen ez valóban csak nem részek, hanem a rajongók kitaált történetei, ahol végre összejönnek Jack és Sue.JA, és köszike tundeey, hogy felajánlottad, de inkább csak izguljanak jó sokáig:)))Kicsit gonmosz vagyok, mi?Bocsika, csak poénkodok, most valahogy ilyen hangulatban vagyok (majd nem lesz ilyen ha megkapom szerdán a zárthelyit, ugyanis a tanár közölte, hogy kijavította a dogákat, csak szerdán fogja kiosztani, és addig gondolkozzunk rajta, ugyanis senkinek nem adott ötöst, és 7 embernek egyes, valószínûleg az egyik az enyém).Megígérem, hogy kárpótlásul 2 hét múlva dupla annyi részt fogok feltenni, és valószínûleg mindenap, ugyanis utána otthon leszek 2 hétig valószínûleg, egy kis hosszabított szünetet adok magamnak az õszi szünet mellé:)))Vivi, nagyon szívesen emailezek veled, ha van msn címed, akkor msn-ezhetünk is, de csak hétvégenként, illetve csak 2 hét múlva tudok msn-ezni, de emailezni mindenap tudok majdnem :)
firka- 2006 okt. 09. - 12:43:42
(620/1443)
Nem akarok beleszólni, szóval csak nyugodtan válaszoljatok, de vivi-nek mondom (ha erre gondoltál) h nem a részek tartalmát írják le. Hanem ezek történtek, amiket rajongók írtak. Ha nem erre céloztál, akkor bocs, és bocs, hogyha beleszóltam. Nagyon várom már én is a folytatást! Nekem nem baj, ha csak 2 hét múlva tudjátok folyatatni, annál késõbb van vége! Az izgulást meg kibírom, csak annyira nem akarom, h vége legyen. Most elég nagy hülyeségeket írtam, de mind1.
vivi0107 2006 okt. 09. - 11:30:21
(619/1443)
Szia!!!!!!!!!!!!!!!!! Megtudnád mondani nekem, h mikor volt ez a rész?????? Én is szeretem a sorozatott. Tök jó, h mindig leírod mi volt benne. Lenne kedved freemal-ezni vlem ? Az én címem: vivi0107@freemail.hu
9/10
tundeey 2006 okt. 08. - 20:41:01 9/10
(618/1443)
Csani, ha gondolod akkor én szivesen folytatom addig, míg nem tudod, de ha gondolod akkor húzzhatjuk tovább az idegeiket is hiszen lesz még ennél izgibb is a sztori....
csancsy 2006 okt. 08. - 19:18:54
(617/1443)
Köszike!!!Ez Takira és az író érdeme:)))Van egy rossz hírem, hogy valószínûleg 2 hét múlva folytatom a fant, ugyanis akkor megyek haza, jövõ héten nem megyek. Szóval addig izgulhatok, annyit elárulok, hogy elsz ennél sokkal izgalmasabb majd:)))))Úgyhogy nincs nyugta
csancsy 2006 okt. 08. - 09:43:03
(616/1443)
Elszakítva tõled VII.rész
Jack dühös volt. Nem, mondhatni nagyon dühös volt. Nem tudta elhinni, hogy barátai cserbenhagyták. Annyira zavart volt, hogy majdnem a behajtott a tilos jelzésbe. Öklével ütötte a kormánykereket, káromkodva. Csinálnia kell valamit, kell. Hirtelen támadta egy ötlete….
Mikor Bobby, Myles és D megérkeztek Simmons lakásához az ajtó félig nyitva volt. Bobby megvizsgálta a zárat. Erõszakkal nyitották ki. Amint beléptek, feldúlva találták az egész házat. A székek felborogatva, a szekrények és fiókok nyitva és papírok mindenhol.
Myles füttyentett egyet.
„Hûha! Úgy tûnik valaki betört.”
Bobby megrázta a fejét, és amint megértette, a homlokára csapott.
„Nem, nem az, történt itt.”
Myles összezavarodott.
„Nos, akkor mi történt?”
Bobby belerúgott egy felborult papírkosárba és elõkapta a mobilját.
Jack az autópályán száguldott, percenként a térképre pillantott. Meg akarta találni Sue-t. Megcsörrent a telefonja. Leellenõrizte a hívó I.D., Bobby volt. Kikapcsolta a mobilját és a hátsó ülésre dobta. Visszament Simmons házába és átkutatott mindent. Egyetlen dolog, amit talált, egy cím volt. Remélte, hogy a cím Sue-hoz vezeti.
Sue magához tért. Nyögött egyet, és amint felült a fejfájása eszébe jutotta, hogy mi történt.
„Jack” – suttogta.
Fájt a szíve, hogy férfi közelébe legyen. Tudta, hogy a férfi önmagát hibáztatja. Emlékezett a rettegésre és a dühre a szemeiben, amikor igyekezett rábírni Simmons-t, hogy ne bántsa õt. Emlékezett a jelre is, amit mutatott a kocsiban, mielõtt Simmons leütötte. Remélte és imádkozott azért, hogy férfi észrevette…
Simmons. A férfi gondolata visszazökkentette a jelenbe. Erõltette a szemét, hogy belelásson a sötétségbe, nem használt, túl sötét volt, hogy bármit is lásson. Valamilyen pincében kellett, hogy legyen. Hûvös volt, a padló hideg és nedves. Felsikított, amint valamit apró léptekkel átfutott a kezén, felkapta kezét. Lassan felállt, imbolyogva a fejfájástól. Óvatosan elkezdett körbetapogatni, próbálva találni valamit, amire leülhet, vagy bármi mást a padlón. Abban nem bízott, hogy találhat egy villanykapcsolót, így nem is próbálkozott. Amint elõrehaladt, a térde valami keménynek ütközött, majdnem átesett rajta. Leengedte a kezét és meglepetésére, amiben megbotlott úgy tûnt, hogy egy ágy. Leült és megtapogatta, hogy biztos legyen benne nem éri újabb meglepetés. Egy rongyos és vékony takarót talált, magára húzta, lefeküdt és próbált átmelegedni. A könnyei újra eleredtek, amint Jack-re gondolt, és hogy talán soha többé nem látja õt vagy a többieket. Rettegett. Azt kívánta, hogy bárcsak ott lenne vele és tudatná vele, hogy minden rendben lesz. Kétségbeesetten meg akarta érinteni a férfit, látni akarta az arcát és elmondani hogyan érez iránta…..mennyire szereti õt.
„Jack! Kérlek találj meg! Szeretlek Jack!” – zokogta.
Majd magzati pózba gömbölyödött és álomba sírta magát.
csancsy 2006 okt. 08. - 09:42:05
(615/1443)
Elszakítva tõled VI.rész (második fele)
Mindenki elfordult. Lucy szólalt meg elsõnek.
„Jack, azt gondoljuk, hogy haza kellened menni, pihenni. Nagyon nyomasztó nap volt…”
Jack felemelte karját, félbeszakítva a nõt.
„Nem. Nem megyek el.” – összefonta karjait és megfogta az állát.
Lucy a padlóra nézett, majd Myles-ra, bólintott.
„Nos akkor. Sajnálom Jack.”
Myles kisétált az irodából. Jack zavartan állt ott.
„Sajnál, de mit?” – senki nem nézett a szemébe.
Hangja hangosabb lett.
„MIT sajnál?”
Még mindig nem válaszolt senki. Myles néhány perccel késõbb Garret-tel tért vissza. Garret is kerülte tekintetét.
„Sajnálom Jack, de meg kell, parancsoljam, hogy add le az ügyet.”
Jack-nek leesett az álla.
„Miért?! Nem tehetted ezt. Én akarom….Én AKAROM ezt az ügyet! – ordította.
Garret a fejét rázta.
„Sajnálom Jack.” – Garret hangja kemény volt és határozott.
Jack a többiekre nézett. Megfordult, hogy távozzon. Lucy felugrott, mikor a férfi hátralökte a székét és felkapta róla a kabátját. Bobby figyelte, amint legjobb barátja kiviharzik. Bûnösnek érezte magát.
„Ez nem jó így.” – állapította meg egyszerûen.
„Ez a legjobb. Tiszta fejre van szükségünk és Jack-nek nyilvánvalóan nem tiszta a feje. Szükségem van mindannyitokra az ügynél 24 órában. Keressétek meg Sue-t, amilyen gyorsan csak lehet. Tájékoztassok.”
Garret megfordult és kiment az irodából. Mindenki csendben maradt. Bobby felállt és járkálni kezdett.
„Meg kell, tudunk Simmons hol, tarthatja Sue-t. Tara, valami újdonság a keresõ rendszerben?” Tara megrázta a fejét.
„Semmi se a rendszeren, se forródróton. A helyiek a várost kutatják át és az F.B.I. az államhatárt vigyázza, amennyiben megpróbálná elhagyni.”
Bobby megrázta a fejét, és sóhajtott.
„Rendben. Tara és Lucy itt maradtok és várjátok a hívásokat. Értesítsetek bennünket.”
Tara bólintott.
„Myles, D. átkutatjuk Simmons házát. Gyerünk.”
csancsy 2006 okt. 08. - 09:41:22
(614/1443)
Elszakítva tõled VI.rész (elsõ fele)
Myles a kocsiban maradt, mert Bobby nem akarta, hogy szemtanúja legyen Jack kiborulásának. De, amint Jack beszállt a hátsó ülésre, azt mondta neki:
„Hé Jack?” – Myles nem nézett rá.
„Ja?” – Jack hangja már nyugodtabb volt.
„Megtaláljuk” – fejezte be Myles.
Jack némileg meglepetten nézett rá.
Bólintott.
„Jobb lenne, ha.”
Egy percre elhallgattak mindannyian, amint Bobby elindult a kórház felé, hogy megnézzék Jack kezét.
Myles szólalt meg újra. „Ó és Jack?”
„Igen?”
Myles habozott mielõtt válaszolt.
„A téglafal megütése nagy fájdalmat okoz.”
Bobby gyilkos pillantást vetett rá, de Jack egy kicsit elmosolyodott.
„Kösz, Myles.”
Miután végeztek a kórházban, Jack visszautasította, hogy a munka helyett máshova menjen. Bobby hiába próbálta meggyõzni, nem sikerült. Végül feladta Bobby és a munkahelyre, vitte Jack-et. Mikor Jack belépett az irodába, minden szem felé fordult. Lucy csendesen oda lépett hozzá és átölelte. Jack behunyta szemét, a nõ szorosan ölelte.
„Annyira sajnálom Luce. Nagyon sajnálom, hogy, amit történt!” – a férfi hangja kezdet újra rekedté válni.
Lucy elhúzódott és férfi szemébe nézett.
„Jack, ez nem a te hibád. Ne gondolj is erre. Ez nem segít gyorsan megtalálni Sue-t” – a nõ hangja határozott volt, de megenyhült, mikor a férfi elfordult. – „Meg fogjuk találni Jack. Tudod miért? Mert TE keresed. Mert én keresem. Mert Bobby keresi. Mindenki õt keresi! NEM vallunk kudarcot. Meg fogjuk találni õt.”
Jack sóhajtott. Bólintott és hálát adott Lucy-nak. Be kellett vallania, hogy ettõl egy kicsit jobban érezte magát, de nem annyira, hogy bárkivel is beszéljen. Az asztalához ment, megállva Sue asztalánál. Ránézett a nõ üres székére, remélve, hogy feltûnik, és azt mondja, hogy jól van. De ez nem történt meg. Odament az asztalához és leült, próbálta visszanyerni a kontrollt az érzelmei felett. Levi ment oda hozzá és mancsát Jack-re tette. Átnézett Sue asztalára és nyüszített. Jack lehajolt, hogy megvakarja a füle tövét.
„Rendben van fiú. Megtaláljuk, esküszöm.”
Jack újult elhatározással állt fel.
„Rendben srácok, mink van Simmons-ról?”
firka- 2006 okt. 08. - 08:26:18
(613/1443)
Jaj ez a fanfic is egyszerûen szuper! Tényleg jó! Csak néha elvesztem a fonalat :( mikor pár napja olvastam belõle az elõzõ részt. Olyan messze van az a szombat, és ráadásul én pont nem is leszek itthon:( De majd megoldom valahogy a videót! A petíción sajnos elég kevés az aláírás, nem tudom, mit kéne csinálni:(
csancsy 2006 okt. 07. - 19:45:32
(612/1443)
Elszakítva tõled V.rész (második fele)
„Megígértem neki” – ismételten csendesen. A szíve annyira fájt.
Bobby zavartan nézett.
„Mit ígértél neki?”
Jack elfordult tõle, törött kezét tartva.
„Én…én korábban megígértem neki, hogy minden rendben lesz. Azt mondta, hogy akkor jön velem kikérdezni a Simmons-t, ha megígérem, hogy vigyázok rá.” – a könnyek ismét végig folytak az arcán. „Hagytam, hogy elvigye. Nem vigyáztam rá.”
„Szikra, nem tehettél semmit! Lelõtte volna õt! – rázta meg õt. – „Nem vádolhatod magad ezért, haver. Tudod, hogy mit mondana, ha itt lenne? Azt mondaná, hogy bocsáss meg magadnak és emeld fel a segged és találd meg! Nos, lehet, hogy pontosan így mondaná, de valami hasonlót!”
Ez megfogta Jack figyelmét. Elmosolyodott Sue mondanivalójára gondolva. Majd arca újra elkomolyodott. „Igazad van Bobby. Gyerünk.”
csancsy 2006 okt. 07. - 19:44:34
(611/1443)
Szívesen, nekem ez a kedvencem, meg a végzet karjaiban, amit elõzõleg raktam be, meg a valentin lett volna, ha befejezték volna, dajnos, csak elején elkezdték, ma rakok be mégegyet:)
Elszakítva tõled V.rész (elsõ fele)
Mikor Jack végre visszanyerte lélekjelenlétét, elõvette a telefonját és hívta Bobby-t.
„Manning” – jött a másik oldalról. Jack hangja rekedt és bizonytalan volt.
„Bobby. Szedj össze mindenkit azonnal. Sue Simmons-nál van.” – könnyek csorogtak végig az arcán.
„Micsoda?!?” – az egész csapat felkapta a fejét. – „Hogy?” – Bobby elhallgatott egy percre. – „Jack próbálj megnyugodni. Myles és én azonnal ott vagyunk.” – Bobby letette, Lucy felállt.
„Bobby, mit történt? Minden rendben? Sue jól van?” – Levi felkapta a fejét Sue nevének említésére.
„Ho-ho, lassíts kislány.” – Bobby habozott.
„Simmons elrabolta Sue-t.”
Lucy levegõért kapkodott. „Micsoda? Hogyan? Hova vitte?”
Bobby leintette.
„Sue a teraszon volt, Jack hátrament, hogy szétnézzen. Egy sikítást hallott és mikor visszaért, Simmons már egy fegyvert tartott Sue fejéhez. Elvitte Sue-t, Jack kocsiját és fegyverét. Fel kell vennünk Jack-et.”
Lucy tátott szájjal nézett Bobby-ra. Lassan visszasüllyedt a székébe és kezébe temette a fejét.
„oh istenem.”
Tara odalépett és kezét a nõ vállára tette.
„Minden rendben lesz Luce, megtaláljuk.” – Levi Lucy térdére tette a fejét és nyöszörgött.
”Tudom fiú. Tudom.” – Lucy megsimogatta a kutya fejét mialatt a szemei könnyel teltek meg.
10 perccel késõbb Bobby és Myles megállt Simmons háza elõtt. Jack a teraszon ült, fejét karjaira hajtva. Amint Bobby közelített felé, felnézett. Szemei vörösek és puffadtak voltak, arca könnyfoltos. Bobby óvatosan megverette a vállát és leült mellé.
„Rendben van Szikra?” – kérdezte csendesen.
Jack nem válaszolt azonnal. Mereven bámult arra amerre Simmons elhajtott.
„Az én hibám Bobby. Nem kellett volna ott hagynom. Nem kellett volna hátra hagynom. Nem kellett volna ott hagynom! Az én hibám!” – szinte ordított, mire befejezte.
„hé, hé, haver. Ne légy szigorú magadhoz. Nem tudhattad, hogy mit fog történni.”
Jack csak rázta a fejét.
„Ennek ellenére nem kellett volna magára hagynom. Hülye vagyok. És most….” – hangja elcsukott. – „és most eltûnt. Meg kell találnom õt Bobby, kell!” – mondta összeszorított fogakkal.
Bobby bólintott.
„Ne aggódj, haver. Megfogjuk. Ígérem.”
Jack szíve összeszorult.
„Istenem” – talpra állt és mérgében a beleboxolt a téglafalba. Felkiáltott a fájdalomtól, biztos, hogy eltört a keze, de nem érdekelte.
„hé-hé! Miért tetted ezt?” – Bobby megragadta Jack-et a vállánál, így nem tudott mozdulni.
„Megígértem ne
csancsy 2006 okt. 07. - 07:32:38
(610/1443)
Hát, igen, valóban az elején kis nyuszika volt Sue, de Jack kezelésbe vette:))))))
Ani, köszönöm a biztatást, ezért rakok még be ennek örömére, de nem akarok sokat, mert akkor hamar vége lenne:)))
Elszakítva tõled 4.rész
„Tedd el, vagy a barátnõd meghal! – morogta Simmons. A nõ arcához nyomta a fegyverét. – „Gyönyörû, ugye?” – Száját végig húzta a nõ arcán. Jack megborzongott a dühtõl és a gyûlölettõl.
„Enged el te beteg állat!” – és néhány lépést tett feléjük. Sue reszketett és könnyek, csorogta szemeibõl.
„Ne gyere közelebb!” – Simmons egyre erõsebben nyomta a fegyvercsövét a nõ arcába. Jack megállt.
„Kérem,” – a férfi hangja megbicsaklott. – „engedje el õt! Kérjen bármit tõlem, lõjön le engem. Bánom is én! Csak kérem, ne bántsa õt!” – Sue zokogni kezdett és a fejét rázta.
„Nem! Magammal viszem.” – Simmons gonoszul felnevetett. „hé! A szöszi még csinosabb is, mint te! Ide a kulcsaidat, most!” – Jack hezitált – „Ide a kulcsokat!” – ordította.
Jack meghátrált és elé dobta a kulcsokat. Simmons felkapta azokat, aztán Jack fegyvere felé intett.
„Tedd a fegyvered a földre.” – utasította a férfi – „lassan.”
Jack kivette a fegyverét a pisztolytáskából, és földre fektette. Aztán hátralépett. Simmons odavonszolta Sue-t és felkapta a fegyvert, és bedugta a kopott nadrágja övébe. Elindult a kocsi irányába, aztán megállt és gúnyorosan Jack-re nézett.
„viszlát késõbb pajtás!” – nevetett és belökte Sue-t a hátsó ülésre.
Õ maga bemászott a kormány mögé. Amint indított Sue felült és Jack láthatta õt a hátsóablakon keresztül. Éppen az elõtt, hogy Simmons megfordult és leütötte a nõt, Jack látta, amint az egy jelet mutat, amely összetörte a szívét. Jack leült az útra és elsírta magát.
’Sue, meg foglak találni, az életemre esküszöm.’
somvirág 2006 okt. 06. - 20:09:33
(609/1443)
Hi
Én is már úúúúúúúúúgy várom a jövõ hetet, egy örökkévalóságnak tûnik:)
Hú, az 1. részt múltkor töltöttem le az rtls fórumról, és-hát tisztára meglepõdtem, h a sue ilyen kis tapasztalatlan nyuszika vot:) a rész teljesen más volt, mint amilyenek általában szoktak lenni az epizódok, ez tök furi sztem
firka- 2006 okt. 06. - 18:04:59
(608/1443)
ajj az elsõ részt én is annyira megnézném! ha újrakezdhetném ezt a nyarat, már rögtön nézném asorit, de sajnos én nem ismertem, és olyan sok jó részt kihagytam belõle! annyira kááááááár. de jó, hogy megint lesz, ugyan csak 5 rész, de ez is vmi!
9/10
tundeey 2006 okt. 06. - 14:34:40 9/10
(607/1443)
pl. itt egy jelenet belõle...
9/10
tundeey 2006 okt. 06. - 14:33:28 9/10
(606/1443)
a legess legelsõ részt néztem meg és olyan jókat nevettem, hogy mennyit változtak meg ilyenek....
csancsy 2006 okt. 06. - 14:07:47
(605/1443)
Elszakítva tõled 3.rész folytatása (bocsi, az elõbb elszámoltam nem a negyedik, hanem a harmadik rész)
Úgy tûnt, hogy a nõ igazán aggódik. Talán nem kellett volna ott hagynia….A férfi megborzongott. Elérte a ház sarkát és lassan befordult a sarkon, megvizsgálta a hátsó részt. Semmi. Sóhajtott egy nagyot, hogy megnyugodjon. Hirtelen egy sikítást hallott. Sue!! Megfordult és elindult vissza, hirtelen megállt. Az elülsõ teraszon, egy férfi állt, aki úgy tûnt, hogy Simmons, egy fegyvert tartott Sue fejéhez. Sue szemben állt Jack-kel, így a férfi látta a rémületet a nõ arcán. Jack! Formálta ajkaival a férfi nevét. A férfinek a kezében volt a fegyvere.
csancsy 2006 okt. 06. - 14:06:10
(604/1443)
Elszakítva tõled 4.rész
A nõ nem állt készen, hogy még megmondja érzelmeit Jack-nek
„Mi az?” – kérdezte Lucy, amint Tara asztala köré gyûltek.
„Meg van a rajz alapján a söpredék, a neve Jason Simmons. A folytatás is lenyûgözõ. Gyorshajtás, betöréses lopás, és a szülei távoltartó végzést kértek ellene.”
Ezután folytatta a bûnlajstroma felolvasását. Bobby halkan füttyentett egyet, amikor a nõ befejezte.
„Hû! Hogyan találjuk meg?” – kérdezte a képernyõt tanulmányozva.
„Nos, átnéztem néhány régebbi fegyveres rablást, és felbukkant az arca. 5 hónapja letartóztatták kábítószer birtoklásért. Óvadékkal szabadult.” – Bobby bólintott.
„Szép munka. Telefonálok és tájékoztatom Jack-et a hírekrõl.”
Tárcsázta is a számát. Tara és Lucy várta, hogy befejezze a beszélgetést. Myles még mindig az asztalánál füstölgött. Lucy rányújtotta a nyelvét, Tara kuncogott. Bobby végzett Jack-kel és lerakta a kagylót.
„Elmondtam, hogy mit találtunk, azt mondta, hogy éppen azon a környéken vannak, így utána néznek. Az áldozatok családjaival nem volt szerencséjük.”
Jack és Sue Simmons háza elõtt állt meg. Jack megérintette Sue karját, hogy ráfigyeljen.
„Jól vagy?” – érdeklõdött.
A nõ igazán aggasztotta az ügy.
„Jack nem kellene erõsítést hívnunk?” – nézett a nõ kicsit idegesen.
„Nem letartóztatni akarjuk, csak kikérdezni. Még nem biztos, hogy õ a mi emberünk. A kocsiban akarsz maradni?” – A nõ megrázta a fejét.
„Nem, jól vagyok. Amíg megígéred, hogy vigyázol rám.” – vigyorgott a nõ a férfira. A férfi felnevetett és megszorította a nõ vállát.
„Igérem.” – mosolygott Jack és fordult, hogy kiszálljon a kocsiból. Mikor elérték az ajtót, Jack becsengetett. Vártak, de nem jött válasz.
„Hello? Itt az F.B.I. Szeretnénk néhány kérdést feltenni! – kiáltotta Jack az ajtón keresztül, és hangosan kopott.
„Azt hiszem hallottam valamit bent.” – Jack erõsen hallgatózott az ajtón keresztül.
„Egy kisállat lehetett.” – tûnõdött Sue.
A férfi bólintott.
„Igen, lehet.” – A férfi bebámult az egyik elülsõ ablakon.
„Jack, menjünk.” – Sue-nak baljós érzése támadt, idegesen nézett szét.
„Várj. Szétnézek hátul, azt hiszem, hogy hátul lesz. Maradj itt.” – suttogta.
Sue bólintott.
„Siess!” – mutatta határozottan.
Elkapta a férfi karját, amint indulni készül.
„És legyél óvatos.” – suttogta.
Jack rámosolygott, a percig habozott, majd elment. Sue figyelte, amint a férfi megkerüli a házat, halkan imádkozott érte. A nõ körbenézett és megborzongott. Igazán utálta ezt. Jack olyan csendesen osont, ahogy csak tudott, fegyvere a kezében volt. A gondolatai visszaszálltak Sue-hoz, és a tekintethez az arcán, amikor azt mondta neki, hogy legyen óvatos. Úgy tûnt, hogy a nõ igazán agg