Ahhoz képest hogy idõsebb a film mint én, szerintem zseniális, de ettõl elvonatkoztatva viszont enyhén bugyuta. :-)
Nem értem például hogy mért kell "emberibbet az embernél" jeligére építeni olyan replikánsokat akik csak felderítésre, meg harcra vannak megalkotva. Ez így meglehetõsen öngól volt az emberiség részérõl, és egyáltalán nem nevezhetõ véletlennek az hogy végül ebbõl lázadás lett. Nem csak hogy pénzkidobás munkagépeket emberi érzésekkel tuningolni, de mint ahogyan a példa jól mutatja egy jó nagy öngól is.
SPOILER
Rachael pedig számomra érthetetlen mód nem tudott arról hogy õ csak egy replikáns. Mindegyikük szemében ott volt valami különös fény ami árulkodó, ha a tükörbe néz.

Nagyon régen láttam a filmet moziban, és akkor nagyon tetszett. Talán vicces, de éppen a Prometeus-ról jöttem ki, amikor megláttam a Saturnban a "Final Cut" változatot árulni, Saturn gazdaságos kiadásban 999 ft-ért. Megvettem és még aznap este meg is néztem.
Most is nagyon tetszett, ez még ma is egy kiváló film. Van a diszken egy rövid Scott interjú, hogy felújították a filmet stb stb, és hogy ez R. Scott szerint a legjobb változata. Bár a régen látott változatra már nem emlékszem minden részletében, de én nem vettem észre hogy ez hosszabb lett volna, illetve hogy bõvitették volna. A filmnek ott van vége, hogy Deckart és Rachel együtt beszáll a liftbe és elmennek. Úgy tudom hogy létezik egy olyan változat is, ahol még kb 40-60 másodperc van ez után a jelenet után, és a két fõhõs együtt autózik egy zöld tájon. (ahol nem esik az esõ) Lehet hogy ezt a romantikus véget az amerikai nézõk igényelték volna?
Fordon kívül nagyon tetszett Rutger Hauer játéka. A végén, a háztetõn teljesén emberré tudott válni.
Emlékeim szerint az eredeti verzióban, az említett háztetõs jelenet végén, még elhangzott egy valami hasonló mondat (gondolat) Ford szájából: "mielött elérte volna a halál, hírtelen minden élet fontossá vált a számára. Még az enyém is." Érdekes ez ebbõl a változatból teljesen hiányzik, majd megnézem az angol verziót.
Ezt a filmet a sci-fi klasszkusaival egy szinten tartom, mint például a Solaris, a 451 fok Fahrenheit és még pár. És húsz év múlva ugyanilyen kultuszfilm lesz mint ma, vagy 20 évvel ezelött.
10/10

A prometheus forgatókönyve rosszul lett megírva, ezt a hibát pedig nem kell védelmezni.

Értem, szóval én vagyok az értetlenkedõ, aki gondolkodás nélkül értetlenkedik. Ezen még elmolyolok, de azt nem tudom megoldani, hogy megnézés nélkül ítéljem meg, hogy tetszik-e vagy sem. Sajnos, az utánam szólóval egyetértek...

Semmi gond a Prometheussal. Egyszerûen van az értetlenkedõ tábor és van a gondolkodó. Akinek nem tetszik, ne nézze, ilyen egyszerû.

Ez a rendezõ az a rendezõ. :)

Ez minden idõk egyik legjobb scifije, ellentétben a Prometheussal, érdekes módon névazonosság van a rendezõnél. Nem hiszem el, hogy a két film ugyanattól van. A Szárnyas fejvadász sok évvel ezelõtt készült, technikája akkor zseniális, díszletei pont megfelelnek a filmtörténetnek és a lehetõ legszebb történet boncolja, meddig és miért él az ember. Csak azért 10 csillag, mert több nincs.

A létre hozni valamit gondolat, valamint ha már a létrehozott fejünkre nõ ítélkezni felette bibliai gondolatát hordozza a film. /helyesen/

nemár hogy replikáns ez így számomra sokat vesztene értékébõl =/ de replikáns nem érez fájdalmat nem? szóval csávó is beledugta folyékony hidrogénbe az újját semmise történt.

Mielõtt tudós nõként lefekáliázol regényt és filmet, mások számára némi háttéranyagot engedj meg mindkettõrõl.
Létezik Philip K. Dick aki az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? címû mûvet követte el és Ridley Scott
Blade Runner-e.
Scott, Dick regényét nyersanyagként használta ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem és létre hozott egy szuverén filmes alkotást belõle.
Míg a regényben az elsõdleges irány a társadalom hanyatlása és az androidok valamint az emberek igen csak kérdéses viszonya a központi téma, addig a Szárnyas fejvadászban a rövid replikáns élet és a hús-vér emberek konfliktusa bontakozik ki.
Scott az ember mint teremtõ gondolatot járja körbe és a teremtõ viszonyát a teremtettel.
Erre láthatunk kísérletet több rendezõnél példának okáért Lang Metropolisában ahol az ember akarja az Isten szerepét játszani vagy Kubrick Ûrodüszeia filmjében ahol a komputer teszi ezt az emberrel.
A létre hozni valamit (valakit?) gondoltat majd ha számunkra nem tetszõ cselekedetet tesz a létrehozott ítélkezni,
bibliai gondolatát hordozza a film.
Gondolkodhatunk azon is mit akarnak a gépek és mit az emberek?
Kialakíthatunk szimpátiát és ellenérzést mindkettõvel szemben, mert ez a Szárnyas fejvadász igazi érdeme, elõször vizuális tért mutat számunkra a jövõrõl, majd gondolatok sorát a cselekedetekrõl mindkét irányban.
Vajon tényleg vajon tényleg eljön a pillanat, hogy az androidok az emberi gondolkozás olykor kicsinyes döntésein felül emelkednek és "jobbak" lesznek mint az emberek?
Az "ÚJ Világban" a gépek erõsebbek szebben táncolnak, zenélnek megkockáztatom olykor emberibbek is mint a valóságosak.
Egyetlen hibájuk van nagyon rövid a "lejáratuk" és ez az amit kérnének, hosszabb életet nem egy fogyasztási cikk létét ami ha elromlik el kell dobni, a paradoxon az , hogy ez a termék érez és gondolkodik, értelme van.
A nagy bravúr az üldözési jelenet a film utolsó harmadában amikor Ford meg sem szólal mindent Hauer gondolataiból érzékelünk félelmetesen igaz mondatok hangzanak el az emberiségrõl azok cselekedeteirõl.
Lehet azt mondani , hogy ezek nem izgalmas gondolatok arról nem is beszélve miszerint jelenteheti számodra "egy-egy mondatban összefoglalható ötlet kibontása tízezer oldalon), hogy a nyomozó is replikáns." ennyi lenne az egész mondanivaló.
Magam nem hinném, hogy csak ennyi hiszen a fenn említett kérdések élõ, meglevõ problémák.
Számomra Hauer utolsó mondatai azok melyek meghatározzák az emberiség jövõjének dilemmáját :
"Érdekes élmény a rettegés, ugye? Ezt jelenti a rabszolgalét. Láttam, láttam sok olyat, amit ti emberek el se hinnétek. Lángban álló hadihajókat túl az Orion-csillagképen, láttam C-sugarakat csillogni a sötétben a Tannhauser kapu mellett. Ezek a csodás pillanatok eltûnnek az idõben, akár a könnyek az esõben... Ideje meghalni."

Távol álljon tõlem a minõsítés, ha így van akkor tényleg nem kell erõltetni.

Jah. Az egész könyv arra az ötletre íródott (a könyv is sz*r volt, a film meg pláne; amúgy MINDEN Phil K. F*SZ könyv egy-egy mondatban összefoglalható ötlet kibontása tízezer oldalon), hogy a nyomozó is replikáns.

Nem értem igazából a végét.A replikánsnak lejár az élettartama azért áll meg? Illetve az a bicebóca rendõr pontosan milyen szerepü is hiszen járt lakásánál Deckardnál ahol látta gondolom a csajt amire utalást is tett.Vége picit zavaros fõképp ez a bicebóca rendõr hogy belekavart.Illetve a csaj miért kérdezte hogy ezt a tesztet elvégezte már önmagán Deckardtól ezzel arra célzott hogy lehet õ is replikáns?

Ez valami borzasztó unalmas film. Csak duma csak duma és a felét sem értem annak amit motyognak, de nem is akarom mert teljesen értelmetlen. 2019-ben repülõ kocsik? 7 év van még addig és nem úgy néz ki hogy ez létre jöhet. Bánom azt a rászánt félórámat, hogy megpróbálkoztam vele.

Nem baj, nem tetszhet minden mindenkinek. Nekem ez egy tökéletes film, minden ami neked nem tetszik benne, nekem sok mindent jelent:) biztosan van bennem nosztalgia is, és persze kell hozzá a hangulat is, nem tudom én sem végignézni mindig ugyanazzal a lelkesedéssel. ugyanígy vagyok más filmekkel, amiket szeretek, és fura, hogy más miért nem szereti õket más meg miért igen. Lehet generációs különbség is, de ízlésbeli különbség is. Fõ, hogy megnézted és nem csak úgy mondasz véleményt, hogy 5 percet láttál belõle:)

Most néztem meg a filmet, nagyon tetszett. Ilyen remek végjátékot nagyon kevés más filmben láttam még. Baromi erõs erõs atmoszférával bír. Aki azonban egy könnyû vasárnap délutáni pihenésként nézi meg, nem csodálom, ha elalszik rajta, mert figyelmet és koncentrációt igényel. Nem fordulatos cselekményt és látványos akciót kell várni, valóban sokkal emberibb dolgokról szól.