SPOILER

Többeknél látom a hozzászólásokban, hogy szerintük nem történt semmiféle szexuális visszaélés, abúzus, a lány fújta fel a dolgokat, mert titokban tetszik neki a tanár, viszonzatlanul szerelmes, meg amúgyis "szentnek biztosan nem szent, mert sunyiba dohányzik is" (ez utóbbi ostobaságtól amúgy haj égnek áll, mindegy)...

Mások is jelezték, én is jelzem nekik Fricibá filmvégi "szépen, konszolidáltan elsimítjuk a dolgokat"-ját, egyben magát a film címét is. Erre persze (elvben) jöhetne a riposzt (a gyakorlatban furcsamód senkitől nem jött), hogy mi van, ha emberünk tényleg nem tett semmi rosszat, viszont a metoo utáni korunkban szegénynek egy kiskorú lány vádjaival szemben nemigen hinne senki, így nincs más választása, mint ilyen módon kvázi előremenekülni. Igen, ez is előfordulhat - pont mint az ellenkezője, hogy bizony nagyon is történt valamiféle szexuális visszaélés, amit viszont ugyanúgy bizonyíthatnak a fentebbiek.
Nem tudjuk, mert ezt (sajnos) nem kötik orrunkra az alkotók: mindenki értelmezze tetszés szerint, ahogy akarja azt, hogy a jelek szerint valami történt.
A jelek szerint. Valami.
Minden pro és kontra vélemény szabad és legitim, ekkora bizonytalansági faktorral meg pláne az, mindenestre úgy előadni határozott véleményünket, hogy eközben bizonyos erősen, akár perdöntően releváns dolgokról egyszerűen nem veszünk tudomást, az eléggé tudja erodálni, hitelteleníteni a mondandónkat.
Csupán ennyit szerettem volna mondani.

Egy nap eltéréssel láttam a filmet az "Akik maradtak" után, és bár teljesen más volt a mondanivaló, a történet kerete nagyon hasonlított. Talán ez, talán az empátia hiánya vagy a sok hegedűzés teszi, nem tudok lelkesedni ezért az alkotásért, annak ellenére, hogy kiváló alakításokat láthatunk benne, művészi operatőri munka mellett.

Ha valaki akar látni ritka, mutogatni való gyenge magyar filmet, akkor ez ékes példa.
Nem tudok pozitívat írni, sajnos.

Elvileg nem is történt semmi, maga a lány viszont sokszor kihasználta kétségbeesett barátokat/szülőt és direkt nem akarta tisztázni ezt, az egyik jelenetben nekem az körvonalazódik, hogy a kiscsajnak tetszik a tanár, sőt...Maga a szülő sem az a nagyon kétségbeesett, a film elején közli a kiscsaj hoyg nemrég költöztek oda (3éve) már lehet volt vele máshol is probléma, szentnek biztos nem szent a lány, mert sunyiba dohányzik is.

Én nem gondolnám hogy ez abúzus volt, jártam zeneiskolába sok-sok éven át, a tanár sokszor, mint apa érintett meg minket, és saját gyermekeiként szeretett minket.Ebben a filmben én nem látom hibásnak a tanárt, az érintett lányról meg túltolták ezeket a kimerevített képkockákat, ezek a korú gyerekek nem ilyenek, nem így reagálnak egy olyan helyzetben, ha valamit el akarnak mondani,,,

Úgy érzem, az alkotók elmentek a téma mellett, épp csak súrolták. Értem én persze, hogy Szép csendben el van/lesz sikálva az ügy, de ez a szép csendesség olyannyira megüli a filmet, hogy gyakorlatilag nincs igazi konfliktus, nincs dráma. Anélkül pedig nehéz jó filmet csinálni.

A témaválasztás nekem tetszett. Valóban lassú a film, de számomra nem volt zavaró. Szándékos volt annak bemutatása , hogy milyen vékony mezsgyén is mozoghat egy tanár és tanítvány kapcsolat. Hol van a határ, amikor már többről is szól a dolog. Egy érintés, egy ölelés még belefér? Megdöbbentő az anya viselkedése, és persze a feleségé is. Máté Gábor vitte a hátán a filmet, a fiatal szereplők tették a dolgukat, de nem volt kiemelkedő a játékuk. A zenében nem vagyok jártas, így nekem nem voltak zavaró részletek. Ajánlom az igényes magyar filmek kedvelőinek.

Nem volt rossz a film, finoman árnyalva próbálta bemutatni ezt a nagyon is súlyos témát. Máté Gábor valóban sokszor "megnyeri" ezeket a kellemetlen karakter szerepeket,és nagyon jól, bravúrosan formálja meg az érzelmileg bevonó karaktert. (Nekem is örök élmény maradt a Mielőtt befejezi röptét a denevér c. film. )Először magam is úgy gondoltam, amikor hirtelen vágással vége lett a filmnek, hogy kissé befejezetlen, de aztán végül számomra lett így is befejezése.

Amikor Frigyes azt mondja a film végén, hogy "szépen, konszolidáltan elsimítjuk a dolgokat" (Ő, az igazgatónő és a lány anyja), akkor világossá válik, hogy ez is egy eltussolt ügy lesz, mint oly sok többi is. Erre is utal a film címe. Szép csendben, alattomosan zajlanak az efféle dolgok, és mindenki cinkos, aki hallgat. Ráadásul a legszomorúbb, hogy az anya is leginkább homokba dugná a fejét, és csodálkozik, hogy a lánya nem bízik benne...

Valaki tudja hogy mi az a zenemu amit a David gyakorol otthon?

" abúzus igazából nem történt"
A tanár visszaélve a pozíciójával és a tapasztalatával magába bolondítja a tanítványát. Hívd ahgy akarod, ez nagyon nem helyes. Sokat kell várni, de 54:00-nál ott van a dráma.
Máté Gábor alakítása egyszerűen zseniális. Nagyon finom eszközökkel dolgozik, ahogy a forgatókönyv író is.

Túl nagy a csend, túl kicsik a rezgések.
Bizonytalanság érzés van!

6/10

Na majd Vidnyánszky, vagy valamelyik növendéke megrendezi a Perui nagykövet című filmet.

Kevesebb propagandát kellene nézni.

Mit is lehet várni a mai, közelmúltbeli SZFE "tanulóktól" és Máté Gábortól? Ennyit....azaz öncélú művészieskedést. A haveri körnek persze tetszhet, sőt még díjakat is oszthatnak önmaguk között.

8 pont.
Kissé zavart, hogy a fiúk is többnek látszódtak a szerepbeli koruknál, de Nóri főleg. Így nehezebben lehetett a történetbe beleolvadni nézőként.
Az sem volt világos, Nóri az első próbája után (ahol eleve gyenge volt), miért került be az erős zenekarba. Frici bácsi profi zenész és tanár, nem passzolt a jelleméhez.

Abszolút egyet kell értsek a hozzászólásokkal. A 80 perc alatt háromszor szerettem volna elhagyni a nézőteret, annyira rossz a tempója a filmnek. Borzasztóan vontatott, a sztorinak se füle, se farka, és igen, telis-tele van hibákkal, teljesen életszerűtlen jelenetekkel. Kiskamasz főszereplőlányunk szerelmes, kamaszfiunk a #metoo-val a fejében túldimenzionál mindent, a "szembesítésen" a "vádlott" semmiről nem tud, de aztán 20 másodperc alatt összeomlik. A jelenetek nem kidolgozottak, viszont borzasztóan sarkosak és felfújtak, tőlmagyarázottak és zavarosak egyszerre, egy csomó mindennek semmi funkciója nincsen, és nem tudtam hova tenni, hogy mi is akar ez lenni? Ez egy tanmese? Mert leginkább ahhoz tudnám hasonlítani. És igen, maximálisan egyetértek rumci véleményével, hogy az abúzus egy rendkívül komoly és komolyan veendő probléma és jelenség, és pont az ilyen alkotásokkal lehet teljesen tévútra vinni az ezzel kapcsolatos kommunikációt. Imádom Máté Gábort, a film fényképezése tetszett, magam is zeneiskolás közegben nőttem fel, ebből a szempontból jó volt a nosztalgia, de összességében ez a film egy melléfogás.

Vitán felül tisztességes cél, de elképesztően rossz megvalósításban. Totálisan valószerűtlen a közeg, márpedig ez az egésznek a hitelességét ássa alá. Mutasson nekem bárki csak egyetlen embert Magyarországon, aki 3 in 1 karmester, hegedűtanár, csellótanár, mindebből luxusingatlanra futja, és ennek egy zugában komplett vonóshangszerész-műhely van berendezve, ahol ez a szupermen rendszeresen elvégez hangszerészeti szakfeladatokat. Ez a karmester bármikor lazán leblattoltat hibátlanul az ifjúsági zenekarával új darabokat. Így aztán persze a csodálatos Máté Gábor se nagyon tudott mit kezdeni a megíratlan, kitalálatlan, valószerűtlen figurájával. Ahol emberi megnyilvánulások kellettek, azt hozta is, de a szakember életszerűtlen lett – jó forgatókönyv hiányában.
Ám a zenekar is fura szerzet: a hegedűverseny szólistája és a koncertmester egyazon személy (ilyen még elő is fordulhatna), de négy finomhangolója van a hangszerén. Az első hegedűben a többi zenésznek kettőnél nincs több, persze. A szólista alig találja a húrokon a hangot, a vibrato alig-alig jön össze, míg mögötte ülők lazán megugorják ezeket a feladatokat. – Ha olyan fantasztikus színészi alakításokat nyújtana a koncertmester/szólista, el lehetne nézni neki, hogy nem tud zenélni (bár ez is megtanulható dolog, l. pl. Amadeus), de ha valaki se színészileg nem igazán értékelhető, se a hangszeren nem tud biztonságban ellenni, felmerül a kérdés, miért épp őt castingolták erre a szerepre, a sarki komondor is elvállalta volna szívesen.
Persze, a sztorinak is se füle, se farka: abúzus igazából nem történt (a testi érintkezés hangszertanulásnál elengedhetetlen), sokkal inkább az jött le, hogy a kislány szerelmes a tanárába, és ez fordul át féltékenységbe. Ha viszont nem történt meg igazából semmi (legfeljebb határeset), akkor mire fel a dráma? És itt már a morális részhez kanyarodunk: Maximálisan küzdeni kell az abúzus ellen, de ezt csak elhitelteleníti, ha nemabúzusokat abúzussá fújunk fel.
Mindezt a sok problémát bizonyára segített volna orvosolni, ha a forgatókönyv megírásához, illetve a rendezéshez zenei szakértőket kértek volna fel. Például világos lett volna, hogy a hangszertanulás egy sor mozgássztereotípia helyes elsajátítása, és ez ugyanúgy aligha megy testi érintések nélkül (igen, adott esetben a csípő megérintése is beleférhet), mint ha valakit például úszni akarnak megtanítani. Határt sokkal inkább a kislány lépett át, amikor megölelve hozzábújt a tanárához, mint a tanár, aki megpróbálta mederben tartani ezt a szükségszerűen intim (de nem erotikus) kapcsolatot. Ezzel nem áldozathibáztatok, hiszen világosan áldozatról se beszélhetünk, hibáztatásról még kevésbé van szó, hiszen egy szerelmes kamaszlány óhatatlanul léphet át a tanár-diák viszony határain. De mindezt abúzusnak eladni nem túl szerencsés.
Szóval számomra a film semmilyen szempontból nem hiteles. És ez nem jó, hiszen így épp a legfontosabb, abszolút tiszteletreméltó célja sérül: eljutni egy tisztább, átláthatóbb, egészségesebb társadalomba.

Mielőtt befejezi a röptét a denevér 1989
MÁTÉ GÁBOR több szerepe mellett ez volt számomra döbbenetes hatással Bodnár Erikával játszották...sosem felejtem Az egyedülálló anyával összeköltöző férfi kinek valódi aljas célja hogy fiához közel kerüljön ... borzasztó tragédiába
torkollik

Számomra sajnos nem okozott akkora élményt, amit jó szívvel ajánlanék megnézésre. Rám nem jellemző módon unatkoztam, és nem volt vége a filmnek - pont az a 10 perc hiányzott, ami amúgy is hiányzott egy nagyjátékfilmhez. Sajnáltam a mozijegy árát - ez sem jellemző rám. Osztom a 2/10-et

Hú, ez nagyon gyenge volt.