Mobilszobrász, zeneszerző. Eredeti szakmája villanyszerelő elektrikus. 1982: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő diploma, mestere: Gerzson Pál. 1982: Varsec-i Nemzetközi Művésztelep díja; 1984: Smohay-ösztöndíj; 1985: II. Észak-dunántúli Tárlat díja; 1986: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület grafikai díja; kiskőrösi Petőfi-pályázat festészeti díja; 1987: Fiatal Képzőművészek Országos pályázatának díja; Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület festészeti díja; VI. Dunántúli Tárlat Baranya megyei díja; 1990: Győri Nemzetközi Alkotótelep díja; Győr Városért Emlékérem; 1991: II. Nemzetközi Minta Triennálé díja; 1993: II. Nemzetközi Szobrászrajz Biennálé díja; 1994: regensburgi Köztéri szobor és objekt pályázat díja; 1995: Dunántúli Független Videó- és Film Fesztivál III. díja [Schmidt Józseffel]; 2000: Művelődésügyi Minisztérium-díj; 2001: Munkácsy-díj. 1989, 1996, 1997: részt vesz a Dunaújvárosi Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelepen; 1988, 1989, 1990, 1991, 1997: a Győri Nemzetközi Szobrász Alkotótelepen; 1993-1995: a győri Nemzetközi kortárs kiállításokon; 1995, 1997: a Zalaegerszegi Nemzetközi Alkotótábor kiállításain. 1993-tól a Fény - Hang - Szín - Tér Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Fesztivál és az Instrumentum mobilfesztiválok művészeti vezetője. 1996-ban a Zenélő Szoborpark Múzeum - Kortárs gyűjtemény állandó kiállítás alapítója, a Zenepark Fesztiválok vezetője. Pályája kezdetén lírai-expresszionista kollázsokkal, erős érzelmi töltésű rajzokkal mutatkozott be, melyeknek központi motívuma egy végtagok nélküli, kötésekbe bugyolált lárvaforma volt, míg festményein feltűntek további, konkrét és gépies alakzatok is. A 80-as évek közepén ezek a csomagolt-burkolt tárgyak kiléptek a síkból, megjelentek a dunaújvárosi Vasműből származó és azokra visszautaló rozsdásodó acélelemek (Égigérő tragacs, 1985), 1987-ben pedig elkészült az első zenélő-mobil acélszobor. ~ egyedülálló, ötdimenziós művészetében (Kozmosz-sorozat; Időzenetengelyek; XXIII. századi zene) egyszerre van jelen a negyedik (idő) és az ötödik (hang) dimenzió, illetve a tárgy-létrehozás és a közreműködés lehetősége is (mobilkoncertek, zeneművek). Konstrukciói kozmikus jelképek hordozói és a jövő zenéjének autentikus hévvel megfogalmazott eszközei, miközben lírai tisztelgések is az eltűnt munkásosztály, Sztálinváros építői előtt.
