"Előbb-utóbb mindenki visszatér(hetet)t és játsz(hat)ott. Legfeljebb nem "tért vissza"."
Végülis igazad van. Csak meg kellett élniük épségben a kommunizmus bukását, vagy a rehabilitálásukat. Szilassy Lászlónak és Jávor Pálnak sajnos már nem sikerült.

Szilassy László ellen ugyan nem volt Népbírósági ítélet, csak a mozivászonról tiltották le. Visszatérése esetén a II. világháború alatti filmek férfi csillagát ugyanúgy háttérbe szorították volna, mint a Gestapo által üldözött Karády Katalint, sőt, a nyilasokkal hírbe hozott filmsztárként még rosszabb dolgok is történhettek volna vele. Páger Antal is hasonló okok miatt utasította el a hazatérést több ízben, amelyről Gerzanits Elemérnek részletesen írt levelében:
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fuzetek/pages/008/003_pager_antal.htm
Rehabilitálásakor Págert végül egészen magas szintről, különgéppel szállították Budapestre, ahol még első visszatérése utáni fellépésén is rettegett.

Szeleczky Zitának is felajánlották, hogy ha beházasodik a rendszerbe, kihúzzák a listáról. (A kommunista párt által kreált Magyar Művészek Szabad Szakszervezetének a Budapesti Nemzeti Bizottság által kinevezett úgynevezett ötös bizottsága 1945-ben közzétette azok listáját, „akik hazafiatlan, náci, antidemokratikus és áruló, valamint háborús uszító magatartásuknál fogva a mozi vásznán semmiféle tevékenységükkel nem szerepelhetnek”.) De ha nem házasodik be, akkor is legfeljebb csak tíz évet kellett volna leülnie. Utána a puhuló diktatúrában talán kapott volna még néhány mellékszerepet is, mint Simor Erzsi vagy Mészáros Ági 1956 után. Meg felléphetett volna művelődési házakban, mint Karády Katalin. Az emigrációban is ezt csinálta, úgyhogy Magyarországon is ment volna neki. Már ha az Országos Rendező Iroda is hozzájárul. Addig meg dolgozhatott volna valamilyen más szakmában segédmunkásként, mint Kiss Ferenc, és még sok-sok üldözöttje a rendszernek.

Végülis inkább nem tért haza 1990-ig. És tényleg színpadra álhatott utána. És még börtönben ülnie sem kellett. Csak a rendszert túlélni.

"Szeleczky Zita nyilas volt. Elég beguglizni, kiderül."
Begugliztam. Nem találtam rá bizonyítékot. De még az általad hivatkozási alapnak tekintett (!) Népbíróság sem.
https://magyarnemzet.hu/kultura/2020/04/akit-egy-petofi-vers-miatt-meghurcoltak

"Nem törekszem újszerű okfejtésre, csupán szeretem a valós tényeket. Maradjunk ennyiben."
Hát, akkor maradjál! Illetve bárcsak maradtál volna!

Ha állítasz valamit - pl. hogy "nem keverték össze senkivel" - akkor érdemes lenne bizonyítékokkal alátámasztanod és hivatkoznod, mint ahogyan Ábel Péter tette, akiknek a kutatását cáfolni szeretnéd, máskülönben nem vagy komolyan vehető. A "mert nem menekült volna a többi fasiszta színészhez hasonlóan" elég gyenge érv. Egyrészt nagyon sokan menekültek a front elől különböző okokból. Ilyen ok volt a bűnbakká válás veszélye, amely mindenkit fenyegetett, aki a kommunisták által elítélt korábbi rendszerekben valamilyen fontos tisztséget, közéleti szerepet vállalt (pl. főispánok, püspökök), vagyonos volt (nagybirtokosok, kulákok), vagy műsort adott a Szovjetunió ellen harcoló katonáknak, netán a Haza védelmére buzdított velük szemben (pl. vezető filmszínészek). Ilyen esetekről sok hír érkezett a német megszállás alatt védekező országrészbe. Másrészt az élvonalbeli magyar színészek között nem ismertek fasiszták, legalábbis nyíltan kinyilatkoztatva a két világháború közötti olaszországi tekintélyuralmi rendszer meggyőződéses hívei.

Azt is rosszul tudod, hogy az oroszok döntöttek a szocializmus előtti rendszerekben szerepet kapott színészek megítélésében, elítélésében, további szerepeltetésük kérdésében. Ők legfeljebb csak néhány alkalommal fentről beleszóltak a magyarországi ügyekbe. Amúgy meg nem orosz uralom volt, hanem szovjet, amelybe több nemzetiség részt vett, nem csak az oroszok, pl. az aktuális diktátor (a Szovjetunió kommunista pártjának első titkára) akkor éppen egy grúz származású volt, akit halála után egy ukrán származású követett, Magyarországot pedig örmény, ukrán és oszét parancsnokok vezényletével foglalták el. A szovjet vezetés nem volt képben a magyarországi színésztársadalom egyes tagjainak politikai irányultságával, sem a filmjeikkel, így nem vádolhatók ezügyben. (Vorosilov marsall ismert egy magyar színésznőt: Gaál Franciskát, de még a náci rendszer "faji" tisztogatása előtti német filmekből.) Egy öt fős bizottság döntött az ellehetetlenítendő színészek listájáról, ami teljes egészében magyar személyekből állt (Major Tamás, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Both Béla, Oláh Gusztáv). Az ilyen bizottságok, akárcsak a Népbíróság ítéleteit pedig finoman szólva nem lehet elfogulatlannak nevezni. Hasonlóan felszínesen, a múlt eltörlését, mint kommunista alapelvet ítéltek el olyan embereket, akik ellen csak koholt vádak és hamis tanúvallomások voltak (pl. Szeleczki Zita), vagy akiket addigra egy másik bizottság tisztázott (pl. Bilicsi Tivadar), vagy akik ellen tulajdonképpen semmilyen vád nem volt , csak a nyugatra menekülésük miatt bizonyultak alkalmas bűnbaknak az általad vallott gondolatmenet alapján, főleg hogy távollétükben védekezni sem tudtak az ellenük felhozott vádakkal szemben (pl. Vaszary Piroska). A bosszúszomjas, erőszakos rendszerben rengeteg olyan feljelentő és tanú volt, aki a személyes sérelmeit akarta megtorolni. Nem is feltétlenül az elkövetőkön, sokszor csak bűnbakot kerestek, akin kitölthetik dühüket, gyűlöletüket.
https://forumszemle.eu/2023/12/13/a-kiradirozott-szinesz-szilassy-laszlo-ugye-egykoru-sajtoforrasok-alapjan

Érdemes magadba tekintened, hisz te magad is ártatlan embereket vádolsz hazug állításaiddal, ráadásul nem csak egyénként, hanem kollektíven, nemzetiségi alapon is, pl. "a magyart ez nem érdekli mert gonosz", "az oroszok nagy hibája volt", és a gyanús látszatot már bizonyítéknak tekinted ellenük. Ha már Jézusra hivatkozol, mint erkölcsi alapra, térj át az őáltala mutatott útra!

És még valami... Nagyon kevesen tudtak megmaradni embernek. És sajnos a háború után nem becsülték meg őket úgy ahogy kellett volna. Major tamás sajnos a saját irigységét, a háború előtti, és alatti népszerűtlenségét, a háború után bosszúra használta, és q nem érdekelte hogy mit tettek azok a színészek a háború alatt, aki a fasiszták ellen voltak, és embereket mentettek. Ráadásul mások is bosszúból mert nem voltak fasiszták, a háború után gáncsolták őket ahogy csak tudták. Szegény Jávor is ez miatt hagyta el az országot, és betegedett meg izraelben. Szóval, voltak bajok a fejekben, és vannak most is. És sajnos ferdít mindenki összevissza. Mintha nem tudnák, ha hitler megnyerte volna háborút, akkor ma már a magyar nyelv nem is létezhetne, és mindenki a németek rabszolgája lenne. De ezt felfogni, megérte már hosszú...

Nem keverték össze senkivel, mert különben nem menekült volna a többi fasiszta színészhez hasonlóan. Ez a kitaláció egy hasonló nevűről, megint csak egy mosdatás, aminek semmi értelme nincsen. Mint ahogy feleslegesen mosdatták utólag a többi színészt is, akik nem bánták hogy embereket irtanak ki, hogy gyerekeket tesznek vonatokra. Sőt, örültek neki..És a magyar nép mégsem tanult ebből sem, még közvetlenül a háború után sem, és azóta sem. Az oroszok nagy hibája hogy megengedték a mosdatásokat, a történelem ferdítéseket. De ne csodálkozzunk, hisz valójában őket sem az zavarta hogy embereket irtanak ki. Inkább az volt a gond, hogy hitler oroszországot is németországhoz akarta csatolni, ugyanúgy mint magyarországot, és minden országot európában. Csak ez zavarta az oroszokat, és egyáltalán nem érdekelte őket sem a zsidóság, sem a romák, sem pedig a szabadság, egyenlőség. Hisz náluk sem voltak ezek meg sosem. A zsidókat pedig ők is üldözték mindig is. A romákat már annyira nem, de a zsidókat igen. Szóval ez miatt megengedték a mosdatást, a kirekesztést a háború utáni magyarországon. Valójában nem érdekelte őket hogy fasiszták voltak e a színészek, vagy nem. Mindig kaptak valamit a családtól, akik szerették volna ha visszajöhetne az országba a családtagjuk, illetve hogy a családi nevük tiszta legyen, és mindenféle kitalációkkal, hamis tanúkkal általában el is érték ezt. Az orosz hatalom pedig nem állt útjukba, mert mindig kaptak valami ellenszolgáltatást. Ma már nincsenek oroszok akik megmondják hogy mit lehet és mit nem, így ma már a fasiszták mosdatása nemzeti ügy lett. Nem számít hogy hány ember, gyerek halála szárad a lelkükön. Senkit nem érdekel a mai napig sem hogy buzdították a népet hogy hagyják hogy a fasiszták azt csináljanak amit akarnak. Úgyhogy, egy nagy hazugság azok a történetek amikkel egyes embereket akarnak tisztára mosni, de sajnos a magyart ez nem érdekli mert gonosz. Csak ezekről szeret mindenki mélyen hallgatni. Na de majd egyszer mindenki Jézus elé kerül, és ott nem fogtok senkit félrevezetni. Mert Jézus nem a pápa, és ott mindent tudni fognak rólatok, hogy mit tettetek, mit gondoltatok valójában, és oda kerültök majd ahová valók vagytok.. És az nem a mennyország lesz abban biztosak lehettek..

Szilassy László SZÍNÉSZ
Születés: Nyírcsászári, 1908. február 13.
Halálozás: São Paulo (Brazília), 1972. március 30.
Eredeti neve: sopronyi Szabó László
Szülei: sopronyi Szabó Péter tanító, Csobay Piroska
Lakása: Rákospalota, Mária u. 12. (-1939), Budapest II. Vitéz u. 13/b (1939-)

A nagykárolyi, illetve a nagykállói gimnázium elvégzése után jogot hallgatott Budapesten, de 7 félév után a színészetet választotta: Szalay Károly társulatának titkára lett. Itt sikeres beugrás után kezdődött színészi karrierje. 1933-34-ben Kallós József társulatában, 1934-35-ben Szegeden, 1935-36-ban Miklósy Imre együttesében, 1936-37-ben Debrecenben játszott. 1937-1939 között a Belvárosi, 1939-40-ben a Magyar és az Andrássy úti, 1940-42 között a Pesti és a Vígszínház tagja volt. Ezután egy ideig nem vállalt színházi kötöttséget, egy-egy előadásra szerződött csak. 1944 őszén a Nemzeti Színház tagja lett. 1945-ben emigrált, 1946-tól Brazíliában, később Argentínában élt. 1950-ben az Argentínai Magyar Színjátszó Társaság vendége, 1951-től tagja volt. 1960-ban visszaköltözött Brazíliába. 1966-ban vitézzé avatták. Egy félreértés folytán összetévesztették egy hasonló nevű nyilas tiszttel, így közvetlenül a világháború után Magyarországon nyilasnak kiáltották ki, filmjeit betiltották, bár népbírósági eljárás nem indult ellene. E félreértés alól Ábel Péter cikke tisztázta 1990-ben (Ábel Péter: Történelmi nyomozás I—II. Szilassy László vagy Szabó? Színházi Élet, 1990/4. és 1990/5.).

off Kedves, hogy kommentelői munkásságomat elemzi. Nem szerencsés = inkorrekt, hogy ezt magában beszélve = nem a "válasz" gomb megnyomásával teszi, lehetőséget sem adva a reagálásra. Sajnos vagy szerencsére belenéztem ebbe a topikba...és ha már belenéztem, reagálok, ha szabad.
Úgy látszik, fogalma sincsen a fórum "protokolljáról" (ld. fent) és a magyar nyelvről sem sok, mert ha lenne, észlelné, hogy nem "önmagamnak" írtam, hanem mindig "válaszoltam" valakinek. Arról nem tehetek, hogy a közbülső beírások/nickek időközben eltűntek, törölhették fiókjukat, ennélfogva tűnhettek el 1-1 válaszom között a beírásaik. Remélem, megbocsátja, ha nem emlékszem, kik és miket irtak be egykor. Ha valamihez nem ért, ne engem tartson hülyének, inkább kapja elő a tükröt!

on Szeleczky Zita nyilas volt. Elég beguglizni, kiderül. Néhány széljobb portál dicsőíti, már ez is árulkodó rá nézve, a többi portál pedig b i z o n y í t j a. Aki nem hiszi, járjon utána. Én utánajártam. Nem (csak?) a férje tartotta nyilasnak, hanem a Népbíróság. Velük vitatkozzon! Az meg elég vicces, hogy engem úgy tüntet fel, mintha Páger Antal védőügyvédje lennék. Szíveskedjék elolvasni, amiket róla a saját topikjában írtam. Egyeseknek az is sok volt, kaptam is miatta eleget. (Nem érdekelt.) Ott is többen leiratkozhattak időközben, úgyhogy máris jelzem: ott s e m magamnak írogattam.

E.D. 4x írt önmagának. Nem is szeretnék vitatkozni és nem is fogok vele, de Págernak bizony volt a nyilasokhoz köze. Apám, aki abban a korban 1926-os születésével már eléggé otthon volt többször említette, hogy "Páger valami nagy szívességet tehetett a kommunistáknak, hogy hazajöhetett és itthon ismét a központba került." Ugyanez az E.D. Szeleczky Zita férjére építve nyilasozza a színésznőt, miközben akkoriban köztudott volt, hogy a taxicég tulajdonos férj egy könnyelmű, léha fráter vala és Szeleczky el is vált tőle. Apám orvoskollégája volt Szombathelyen Haltenberger egy közeli, egykori haverjának, akitől további részleteket hallott. Hát egy ilyen szavára pont nem kellene adni. Mellesleg azt még zsidó színészek is megírták, hogy Szeleczky soha nem ártott senkinek. Gyűlölte a kommunistákat és milyen igaza volt! :D
Zita vörös posztó egy igen befolyásos kör szemében, míg Páger - aki szintén nagyszerű színész volt, csak éppen nem jellembajnok - akárcsak Kiss Ferenc - már feloldozást nyert.

Ennyi szamársággal, ami itt alattam áll, nem fogok foglalkozni, abból (itt) már évekkel ezelőtt kinőttem. Eddig sem folytattam vitát, csupán leszögeztem, hogy "nem törekszem újszerű okfejtésre, csupán szeretem a valós tényeket." Ezt továbbra is fenntartom. Ezért és csak ezért:
1) "...kivéve Págert, aki... nyilas létére ...": Páger n e m volt "nyilas".
2) "...akik viszont az új rendszer által lettek üldözve, soha többé nem játszhattak ugyebár, kivéve Págert, ...": erre a legenyhébb kifejezés az, hogy ordas baromság. Hogy csak a fő-fő fasisztát, a zsidótlanító színészkamara elnökét, a Szálasi által Nemzeti-igazgatóvá kinevezett Kiss Ferencet említsem: 8 évet ült, majd visszatér(hetet)t a színpadra, sőt, a Kádár-kormány 1963-ban Érdemes művész címmel tüntette ki. Előbb-utóbb mindenki visszatér(hetet)t és játsz(hat)ott. Legfeljebb nem "tért vissza". Nincs több megjegyzésem, jó Szálasizást és Szilassyzást mindenkinek!

Milyen dzsúszról (juice-ról) beszélsz? Csak nehogy félrenyeld!

Nem törekszem újszerű okfejtésre, csupán szeretem a valós tényeket. Maradjunk ennyiben.

Az egyik beírás: "Sajnos a háború az õ színészi pályafutását is kettétörte." erõs csúsztatás.
SzL színészi pályafutását a háború nem kettétörte, ellenkezõleg, ilyen-olyan okokból magasba röpítette filmen, színpadon, életben.
Színészi pályafutását a háború ÉS már a háborút megelõzõ megelõzõ évek azon sokaknak törte ketté részben v végleg, akiket az 1938-tól bevezetett fajvédõ (ismertebb nevén: zsidó-)törvények leparancsoltak a színpadról, filmvászonról, mindenhonnan. Szilassy nem tartozott ebbe a körbe, sõt, õ az 1938-44 közötti korszak egyik klakkos-frakkos csillaga volt, a korosodó és a hatalomnak egyre kevésbé tetszõ Jávor egyik lehetséges de kevésbé tehetséges utódjaként.

Cserebere (1940) címû filmben

a Hétszilvafa (1940) címû filmben.

Nincsenek véletlenek címû film itt látható:
http://www.youtube.com/watch?v=POJmIQk32wI

Külföldre menkült, ha jól tudom, és elég fiatalon meg is halt. A neten valahol van is egy emlékoldal róla

Pontosabban épp itt: http://szilassylaszlo.com/