Programkereső

Téma: Szulejmán

Spoiler
10/10
Obsession 2013 okt. 10. - 22:54:33 10/10 Előzmény napraforgó
(1410/3430)
Ha ennyire nem tetszik a film és ennyire kritizálod, akkor minek nézed? Nekem az a sorozat, ami nem tetszik és 10/2-t adok rá, azt nem nézem és nem írogatok arról, hogy ez se így volt meg az se úgy volt. Ne nézd, jobb lesz a lelki világodnak is!!! :)
Válasz
rizsa34 2013 okt. 10. - 22:45:13
(1409/3430)
Azt már nem láttuk, mikor füstölt a város, mert akkor már mentek haza a szultánék.
Válasz
Hajreddin Barbarossza 2013 okt. 10. - 18:57:00 Előzmény napraforgó
(1408/3430)
Konkrétan mi abban a "történelmi hazugság", hogy bemutatták, ahogy Szulejmán a mohácsi csata után ellenállás nélkül vonulhatott be Budára, ahol szépen felpakolta (a cseh király :D, ) Mátyás könyvtárát, a zsidókat, meg mindent, ami mozdítható volt, és gyõzedelmesen, hatalmas értékû hadizsákmánnyal tért haza?

Na jó, a "Bohémia királya, Mátyás" tényleg erõs volt... :)
Válasz
Hajreddin Barbarossza 2013 okt. 10. - 18:53:53 Előzmény csabaga
(1407/3430)
A török követ lefejezésérõl valószínûleg soha nem tudjuk meg, hogy igaz volt-e, Istvánffy például tényként közli. Forgách nem tartja valószínûnek. (Vagy fordítva?) Így legyen az ember okos. :)
Válasz
Hajreddin Barbarossza 2013 okt. 10. - 18:47:06 Előzmény csabaga
(1406/3430)
Az elképzelés, amit említettél Perjés Géza actio radius elmélete, elég elterjedt és népszerû.
Némileg viszont ellentmond neki, hogy ha a törökök felismerték, hogy Magyarország már túl messze van nekik, kiesik az actio radius-ukból, akkor miért tettek többször is kísérletet, hogy elfoglalják a még messzebb fekvõ Bécset, miért próbálták megvetni a lábukat Itáliában, miért ostromolták meg Nizzát, ami mind messzebb van, mint Buda?
Ha viszont mindezek azért történtek, mert ugyan tényleg kötötte õket az actio radiusuk, de õk ezt nem ismerték fel, akkor miért ajánlottak volna vazallusi státuszt a meghódítható Magyarországnak? :)

Persze az actio radius elmélet annyiban mindenképp helytálló, hogy a törökök kényelmes, fázós népek voltak, így csak késõ tavasztól kora õszig szerettek háborúsdit játszani, és ha minden alkalommal Konstantinápolyig húzódtak vissza telelni, akkor nem nagyon lehetett messzire menni hadakozni. A probléma ott van, hogy nem minden alkalommal Konstantinápolyig mentek, hanem volt, amikor Belgrádban teleltek át, hogy a következõ évben gyorsan tudják folytatni a hódítást, tehát õk is tudtak hatékonyak lenni, ha kellett.

Volt már más mediterrán nép is, aki kimerészkedett a zord északra hódítani, akár egészen Britanniáig. Persze a rómaiaknak könnyû volt, õk globális felmelegedés idején terjeszkedtek a meleg északra, a törököknek viszont erre majd két évszázadot kellett volna várni. :)
Válasz
Hajreddin Barbarossza 2013 okt. 10. - 18:29:26 Előzmény csabaga
(1405/3430)
Kicsit megkésve, de csak válaszolok.

Alapvetõen jó gondolat, hogy ha hátrahúzódunk Budához, akkor talán nagyobb sereggel mérkõzhetünk meg a törökökkel, de azért kiegészíteném pár gondolattal, hogy mi szólhatott ellene.

1. Ezzel feladtuk volna a földrajzi adottságokból eredõ helyzeti elõnyt, a mocsaras területet és az ellátmány nélküli törököket.
2. Persze az ellátmányra Te is kitértél, hogy akkor Szapolyai zárhatta volna el tõle õket, viszont erre találták ki az utóvédet, ami hátulról biztosította a hadsereg vonulását, beleértve ebbe az utánpótlást is. Ráadásul így adott esetben Szapolyainak egyedül kellett volna megküzdenie egy ellene forduló török sereggel, márpedig éppen a magyar haditerv lényege volt, hogy részenként kell megsemmisíteni az ellenség hadseregét, nem pedig a saját, amúgy is létszámhátrányos sereget kellett volna tovább bontani.
3. Az általad említett bekerítés viszont tényleg opció volt, bár nem a horvát rendekkel, mivel õk a Magyar Királysággal perszonálunióban állva Mohácsnál vettek részt a csatában, hanem egy Havasalfölddel és Moldvával való együttes bekerítõ hadmûvelet volt elõzetesen a terítéken, de végül nem emellett tette le Lajos a voksot. Ez viszont annyiban befolyásolhatta a Mohácsnál történteket, hogy így viszont Szapolyai csak késve tudott útnak indulni Erdélybõl, és hiába tette meg Szegedig rekord gyorsasággal az utat a sereg, esély sem volt odaérni Mohácshoz. Ellenben egy esetleges bekerítés esetén szintén Mohács tûnt volna logikus választásnak, hiszen itt a mocsarak miatti szûk terepen egy "sikátorba" szorult volna be a török sereg.
4. Ha Budába visszavonulva a várostromot választjuk, akkor viszont felesleges lett volna bevárni a német, cseh, erdélyi csapatokat, hiszen várvédelemhez már így is túl nagy sereg gyûlt össze, a Mohácsnál megjelent kb. 27-28 ezer embert nem lehetett volna bezsúfolni Budára, várvédéshez bõven elég lett volna 5-10 ezer katona, talán még annyit is nehéz lett volna élelmezni és lõszerrel ellátni egy akár két hónapig is elhúzódó ostrom idején.
5. Van még egy tényezõ, ami a visszavonulás ellen szólt: ha Budán várjuk a törököket, akkor végigdúlhatták volna az ország jelentõs részét, az útba esõ kisebb várakat pedig ha elfoglalják és helyõrséget hátrahagyva távoznak, akkor pedig ugyan úgy éket vernek az ország szívébe, mint tették azt 15 évvel késõbb Buda végleges elfoglalásával. Ezt egy akkori nagyhatalom (már pedig a korabeli Magyar Királyság, fõleg a csehekkel perszonálunióban annak számított Európában) már csak presztízsbõl sem engedhette meg.

Summa summarum, a mai hadtörténészek is általában egyetértenek az akkori katonai vezetéssel abban, hogy egy "kis sereg" a nagy sereg elleni ütközetben Mohács környéke volt az ideális helyszín. Persze a kis sereget igencsak idézõjelesen kell érteni, figyelembe véve, hogy az akkori Európában ez egy hatalmas sereg volt, sehol máshol nem volt jellemzõ a korra, hogy nagyobb hadseregek csaptak volna össze. Sajnos errõl csak a törököknek felejtettek el szólni. :(
Válasz
csabaga 2013 okt. 10. - 17:23:15
(1404/3430)
Egyetértek,bár nem értem,a zászlóval kapcsolatos hozzászólásomat miért kellett eltüntetni?

Egyébként kétfejû sas elõfordulhatott,hiszen a csatában részt vettek német zsoldosok is.
Válasz
malvinkicska 2013 okt. 10. - 16:47:21
(1403/3430)
Moderátor nagyon köszönjük hogy fel figyeltél a durva meg jegyzésekre inteligens emberek emberhez méltóan viselkedjenek és úgy is nyilvánuljanak meg ezen a fórumon.
Válasz
csabaga 2013 okt. 10. - 16:44:22 Előzmény napraforgó
(1402/3430)
Reálisan nézve a török hódítás nagyon káros volt.Alaposan elmaradtunk a fejlõdésben.

Ráadásul a török invázió mindenhol megváltoztatta ez etnikai viszonyokat.

A szerbeket feltolta Szegedig,a Bosnyákokat bele a horvát területre,az albánokat meg az õsi Szerbiába,Koszovóba.
A törökök elõl már korában ide menekülõket már meg sem említem.
Válasz
abisztriczky 2013 okt. 10. - 13:50:33 Előzmény Cameron007
(1401/3430)
Még jó, hogy egy török sorozatban törökök játszanak!

Egyébként teljesen egyetértek a MODERÁTOR-ral!!
Válasz
moderator1 2013 okt. 10. - 13:34:58
(1400/3430)
Kedves Fórumozók!

Kérlek Titeket, hogy a személyeskedést kerüljétek.

köszönettel:
A moderátor
Válasz
10/10
Krenal 2013 okt. 10. - 11:54:44 10/10
(1399/3430)
Ezt a megjegyzésed nagyon támogatom :D
Válasz
Petrapetrus 2013 okt. 10. - 11:26:03
(1398/3430)
:-)
Válasz
offtopic
Petrapetrus 2013 okt. 10. - 11:22:46
(1397/3430)
Én szeretem elõhozni a valós eseményeket, de mindezt nem a sorozat ellen, hanem általa. Speciel engem ez a kultúra és korszak pont ezen sorozat miatt kezdett el érdekelni. Anno a suliban sosem érdekelt és sosem kötött le ez a rész, ez a kor. Szóval ebbõl a szempontból értékelem a kritikát is, ami a sorozatot éri, magam is jókat mosolygok a bakikon, de nem veszem zokon, mert anno, mikor az RTL klub reklámozta, már az elején leszögezték, mire számíthatok: elsõ sorban szórakoztatásra készült, történelmi szálakkal átszõtt történet. Én ennek tudatában nézem. Nem háborgok, csak megjegyzem magamban, hogy ez meg az nem stimmel. Vagy ha stimmel, akkor azt nyugtázom.

Szerintem a többség egyébként úgy van ezzel - legalábbis ezen topik törzsközönsége - hogy szórakoztatónak tartja a sorozatot, ezért is nézi (ha nem volna szórakoztató, nyilván nem is néznék), de ennek ellenére érdekli a történelmi háttér is - a valós - és errõl szívesen folytat eszmét itt.

Azonban még a valós történelmi háttérrel is óvatosan kell bánni. A mohácsi csatával kapcsolatban is, például. Az egy dolog, hogy x éve mit írtak le egy könyvbe, illetve mit mondanak el például az órákon az iskolában, az attól még nem vagy csak részben hiteles valószínûleg. A történészek folyamatosan kutatják a múltat és kerülnek elõ újabb és újabb morzsák, amik gyökerestõl képesek megváltoztatni a korábban már leírt eseményeket.

Például beszélgettem valahol egy lánnyal, történetesen Szulejmán és Hürrem kapcsolatáról. Neki van egy 60-as, 70-es évek beli könyve, ami errõl is ír. Erre hivatkozott nekem bizonyos dolgokkal kapcsolatban. Viszont ezek a dolgok nem voltak igazak, hiszen azóta derültek ki új fejlemények, amit a szaksajtó le is hozott. Sok minden nem jut el az átlagemberhez éppen ezért. Szóval csak azt akarom mondani, hogy a pár évtizeddel ezelõtt leírt dolgok egy jelentõs része már ugyanúgy nem feltétlenül igaz, így ezekre hivatkozni sem lehet teljes meggyõzõdéssel, pontossággal.
Válasz
Cameron007 2013 okt. 10. - 10:41:19
(1396/3430)
Az még nem lenne baj, hogy utánanéz valaki, hogy is volt a valóságban és megosztja, de azt nem értem mit nem lehet azon megérteni, hogy ez nem dokumentumfilm. Vagyis teljesen felesleges valakinek azon felhúznia magát, hogy nem úgy történnek az események benne, ahogy az a valóságban volt.
Válasz
Cameron007 2013 okt. 10. - 10:29:11 Előzmény Petrapetrus
(1395/3430)
Egyáltalán, hogy merészelték a magyarokat török színészek játszani. És, ha már Lajosnál tartunk, az egy dolog, hogy középkorúnak ábrázolták, de még törökösebb az ábrázata, mint magának Szulejmánnak. Hát, hogy lehet ilyet???

Irónia volt, ha valakinek nem tûnt volna fel.
Válasz
2/10
napraforgó 2013 okt. 10. - 06:07:45 2/10
(1394/3430)
Itt az újabb történelmi hazugság Buda bevételérõl. Mert az épp 15 évvel Mohács után, 1541 aug 29-én történt meg. (Szapolyai János meg már nem is élt akkor) A sorozat nagyvonalúan elõrehozta az eseményt. Szulejmán meg nagyvonalúan a birodalom védelmét és békéjét ígérte a magyaroknak. Érdekes béke és védelem, kihalt a fél ország miatta.
És ez volt Buda vára 1541-ben:
Válasz
gb4400 2013 okt. 09. - 16:06:30
(1393/3430)
Látom, megy a szópárbaj a sorozatról, meg a történelemrõl. Engem nem különösebben érdekel a Lajos király-féle baki. A törökök ugyanis nemcsak a magyar történelmet hamisították meg, hanem a sajátjukat is. Ezzel ugyanott vagyunk.
Szerintem tök mindegy. A török nézõk fütyültek Lajos királyra, a Mohácsos epizód után már el is felejtették. Õk inkább csak Szulejmánra és Hürremre koncentráltak. Egyébként nemcsak Lajos lett idõsebbnek ábrázolva, hanem Szulejmán és Hürrem is. Ibrahim pasa Hatice iránti szerelme sem egészen fedi a valóságot. Ez a házasság inkább politikai volt, mint szerelmi. Itt meg romantikus szerelmet csináltak belõle.
El kell fogadni, hogy ez a sorozat szappanoperásított történelmi sorozat. Ha a puszta valóságot filmesítették volna meg, senki sem nézné, mert olyan unalmas és hétköznapi lenne.
Engem a bakik nem érdekelnek, még Szulejmán se nagyon. Leginkább Hürrem miatt nézem, mert kíváncsi vagyok a fölemelkedésére. Arra, hogy miként lesz belõle a Török birodalom egyik legbefolyásosabb személyisége.
Válasz
2/10
napraforgó 2013 okt. 06. - 18:40:28 2/10
(1392/3430)
A "mi lett volna, ha" kérdés nem érdekel. Dózsa Görgy akkor már 12 éve nem élt, így arról ábrándozni, hogy mi lett volna, ha õ él és bármilyen formában befolyásolja 1526 sorsát, nevetséges.
Az viszont tény, hogy a film készítõi nagyon erõsen meghamisítják a történelmi tényeket, amikor itt egy erõsen középkorú magyar királyt mutatnak be. Én ezt nem tekintem a témán való lovaglásnak, habár egyáltalán nem ezt szántam a hozzászólásom központi témájának. Az alkotók - ha akartak volna - biztos találtak volna fiatalabb színészt Lajos szerpére. De nyilván nem akartak.
És hogy jobb lett volna, ha az egész ország a török birodalom része lesz? Az ország egyharmada az lett, és láthattuk, mi lett belõle. Szinte teljesen elpusztult, kipusztult. És nem sok jót lehet hallani azokról a területekrõl sem, ahol a törökök 400 évig "vendégeskedtek". "Balkán", mondják róluk és ez bizony nem túl hízelgõ jelzõ. Bizony nem a magas kulturáltsági fokkal azonosítják az oszmán birodalom által meghódított területeket.
Lehet, hogy a Habsburgoknak is mostohagyerekei voltunk, de valamelyest mégis Európa részei maradhattunk.
Amúgy meg Szent István óta a Vatikán "talpnyalói" voltunk, már ha hallottál róla, meg a feudális rendszerrõl, úgy egyáltalán. (Ki kinek volt a vazallusa, stb.)
Válasz
csabaga 2013 okt. 06. - 16:07:50
(1391/3430)
Én úgy tudom,a török követet "csak" börtönben tartottuk.

II.Lajos 1516-26 között volt király,10 és 20 éves kora között.Kezdetben a királyi tanács intézte az ügyeket,majd olyan 16 éves kora után már maga.
Fontos szerepe volt a feleségének(Habsburg Mária),késõbb magyarországi Mária néven volt ismert.

Õ uralkodásra termett(ezt késõbb Németalföld kormányzójaként be is bizonyította,egy nõt akkor nem tettek egy ilyen posztra,ha nem volt valóban kiváló!),a tanácsai alapján Lajos a cseheknél rendet is tett,itt már nem volt rá idõ.

Batu követérõl nem hallottam,csak levelet írt,ha nem tévedek.

Ha mégis történt lefejezés,egy meghódolást követelõ követnél ez nem volt ritka akkoriban.A japánok is lefejezték a mongol követeket.
Válasz