Tudod, sok olyan film van, ahol egy színész viszi végig a szerepet 20 éves korától 70-ig. És úgy maszkírozzák, hogy a 20 éves életkor is nagyjából hihetõ legyen, meg a 60-70 éves kor is. Eközben a színész mondjuk 43 éves. Fõleg az éketrajzi filmeknél fordul ez elõ.
Itt is hasonlóról van szó, Szulejmán 20 évesen került trónra és az egész életét a kb. 40-43 éves Halit Ergenc játsza. A 20, meg a 70 éveset is. Egy jó sminkmester ezt meg tudja oldani.

De II: Lajosnál nem errõl volt szó! II. Lajos a történelmi krónikák szerint csak 20 éves volt a halálakor, így az 5-6 évvel korábbi akciók idején bizony még gyakorlatilag gyermek volt. Helyette és nevében bizonyára a kormányzó döntött, így nem biztos, hogy olyan nyegle középkorú nemesúrként kellett volna bemutatni.
És ha Lajos olyan nyegle, élvhajhász nemesúr is lett volna 20 éves korára, a török filmen valóban nem kellett volna kb. 40-45 éves, õszülõ szakállú középkorú uraságként ábrázolni. Mert azért a történelmi tényeket õk is ismerik!
És Szulejmán gondolatai a csata után... ugyan kérem.... Azokat nyilván a forgatókönyvíró találta ki. Ha Szulejmánnak ilyen gondolatai lettek volna egyáltalán, hát el se indul nyugatra... nehogy már itt síránkozzanak a legyõzött nagyarok miatt... Azért valahogy utána is csak vonultak tovább észak felé (Buda, Eger, Kõszeg, meg a többi végvár), meg valahogy csak itt ragadtak 150 évig...

Érdekes, hogy a többségnek csak ez tûnt fel a szerdai (fél)rész kapcsán. Az senkinek sem szúrt szemet pl., hogy a magyarok hogy néztek ki? Ha már baki, akkor én ezeket is oda sorolnám. :D

És ezzel nem téged akarlak támadni! Szó sincs ilyesmirõl. Semmi problémám nincs veled, csak tényeket közöltem, ahogy azt te is csináltad.

Azt hisz el mindenki amit akar. A történelem hamisítás divat lett. Nem csak nálunk. Te azt hiszel amit akarsz, ahogy én is. És tudod nem minden "hibát" kell ELKÉPESZTÕ fontosságúnak felfogni. Ez az életkoros fórumcsata már lejárt téma. Ezt már lég lejátszották és a csatának nem lett gyõztese.

A csata után nagyon szépeket mondott el gondolkodtató.

Azt higgyük el,a királyunk 20 éves volt és nem olyan ötven.Ez azért durva hiba!

A csata utáni jelenet örökké bennem él. Amiket mondott... Csodálatos!!

Ki nem sz.rja le? Egyfolytában mindenki ezzel jön. Kit érdekel? A sorozatoknak nem igazán az a lényege, hogy tökéletesen tükrözõdjön a valóság hanem a hangulat, az élmények és a jelenetek benne. Ez adja meg majdnem mindnél a hatalmas rajongást. És vannak akik inkább hisznek a sorozatoknak és másoknak mint a már nagyon unalmassá vált fantazi történelemkönyveknek.

Lajos király a csata idején 20 éves volt !

Érdemes megnézni:
http://www.youtube.com/watch?v=K3KiCZDq_C4

Ibrahim és Szulejmán a történészek álláspontja szerint egyre valószínûbb, hogy egyidõs volt. :) (azonos évben születtek)

Köszi!

Szulejmán 32
Hürrem 21
Mehmet 5
Mihrimah 4
Szelim 2
Bajazid 1
Valide 47
Maidevran kb.26
Ibrahim 33
Hatice 30

Egy történész szerint mi már túl messze voltunk az Anatóliában gyülekezõ törököknek.
Nem volt soha elég idõ a hadjáratra.Ezért érzem esélynek,talán sima hûbéresek lehettünk volna.Kérdés persze,meddig...Hogyan szabadultunk volna meg tõlük?

Lehet,hogy a Habsburgok ellen használtak volna fel minket,mint Erdélyt vagy késõbb Thökölyt.

Ha Buda környékén maradunk,be tudtuk volna várni a kb.10 ezer fõs német-cseh zsoldosokat.
Szapolyai és a horvátok a török sereg mögött tudtak volna egyesülni,elvágva az utánpótlást.

Tudtommal Szulejmán tartott a bekerítéstõl.

Persze sok a ha,így utólag nézve a lehetõ legrosszabbul jöttünk ki.Legalább a király ne halt volna meg.Akkor nincsen trónviszály.
A törököket is megzavarta,nincsen kivel tárgyalni.

Érdekes, hogy Szulejmán, miután legyõzte a magyarokat, mégsem volt büszke magára amiatt, amit tett.

Le tudná írni valaki, hogy a fontosabb karakterek (Szulejmán, Hürrem, Mahidevrán, Valide, a szultán gyerekei, Hatice, Ibrahim, stb....) most hány évesek a mohácsi csata idején? A szerep szerinti korukra lennék kiváncsi, nem a színészek valódi korára.
Elõre is köszönöm, ha valaki válaszol!

1. Na igen, bár a történelemben sincs sok értelme a "ha"-nak, de azért néha én is eljátszom a gondolattal, hogy mi lett volna, ha Mátyás a halálos ágyán nem szegi meg a szavát, vagy legalább Mohács után nem kerül ismét sor az egyezség felrúgására. Lehet, hogy több esélyünk lett volna, bár az ereje teljében lévõ Oszmán Birodalommal szemben még a Habsburgokkal, és még a Német Birodalom rajtuk keresztül megszerzett támogatásával együtt is leginkább csak a védekezésre volt erõ, mint az a késõbbiekben kiderült. Mindenesetre, ha más nem, legalább demográfiai szempontból jó lett volna, ha délebben sikerült volna tartani ezáltal a frontvonalat...

2. A török hûbér kérdése még inkább kérdéses. Egyrészt az önálló Erdélyt éppen az országnak a kettõs királyválasztás okozta kettészakadása hívta életre egy speciális, a fõ török felvonulási útvonalon kívül esõ határterületen, közel sem biztos, hogy egész Magyarországnak járt volna ez a kiváltság, fõleg, ha a magyar hûbéres katonai segítségével az oszmánok tovább tudták volna bõvíteni nyugat felé a birodalmukat. Ideig-óráig lehetett volna tartani a vazallusi státust, mint ahogy korábban a szerbek is tették, de mint ahogy Magyarország elestével Szerbia is egyszerû török tartománnyá silányult, Magyarországra is ez a sors várt volna hosszútávon. Azt meg látjuk a Balkánon, hogy mennyire érte meg nekik 400 év török "vilajetség". :)
Másrészt mentalitástörténeti szempontból sem volt aktuális a törökösség. Mohács elõtt fel sem merülhetett bármiféle együttmûködés, de utána sem ez volt a jellemzõ, néhány speciális történelmi helyzetet leszámítva (ilyen volt pl. a Wesselényi-mozgalom). Még az erdélyi fejedelmek is folyton azt a tervet szövögették, hogy amint lehet, kiûzni a törököt és az õ vezetésükkel egyesíteni az országot. Ez az ellenállás fõként a nyugati keresztény mentalitásból adódott, amelyik közel sem volt olyan megalkuvó, mint az ortodoxia, ahol Konstantinápoly eleste után a helyi pátriárkát a mindenkori szultán nevezte ki, így az a híveit az oszmán uralommal szembeni feltétlen hûségre szólította fel.

3. Elméletben jól hangzik a Budába való bezárkózás, de Buda ekkor még közel sem volt egy kiépített végvár, miért is lett volna, hiszen a határ jókora távolságra volt minden irányban. Az igazán erõs, az új kornak megfelelõen modernnek nevezhetõ védmûvek majd a török korban épülnek csak ki, mikor az oszmán elõrenyomulás megakadása után ténylegesen végvári funkciókat kap a korábbi székváros. Tulajdonképpen a csata vállalása, és fõként annak kiválasztott helye nem volt hülyeség. Mohács ideális helyszín volt, hiszen a hagyományos hadiút a Duna mellett húzódott, de a Dráván való átkelés miatt a szárazföldi hadnak egészen Eszékig el kellett távolodnia a Dunától, majd jó 50 kilométeres, mocsaras területen átvezetõ út után, Mohácsnál csatlakozhattak volna a Dunán, hajókon szállított utánpótlás ellátmányhoz. Magyarul Mohácsnál még a tartalékai nélküli török hadsereggel kellett csak megküzdeni, utána viszont a teljes ellátmánnyal rendelkezõ török had állt volna szemben a magyarokkal. Ami itt még kérdéses lehet, hogy miért nem vonult a magyar sereg a Karasica mocsarai közé, ahol, a szûk átjárók miatt az oszmánok sem tudtak volna teljes arcvonalban felállni, ellentétben a mohácsi síkkal. Valószínûleg itt is ugyan az a megoldás, mint a török félnél: az ellátmány. Így a magyar sereg is eltávolodott volna a tartalékaitól, így a Karasica elõnyét ki is iktatta volna az ellátmány hiánya.

vígjátéknak, paródiának egész jó