Lajos király a csata idején 20 éves volt !

Érdemes megnézni:
http://www.youtube.com/watch?v=K3KiCZDq_C4

Ibrahim és Szulejmán a történészek álláspontja szerint egyre valószínûbb, hogy egyidõs volt. :) (azonos évben születtek)

Köszi!

Szulejmán 32
Hürrem 21
Mehmet 5
Mihrimah 4
Szelim 2
Bajazid 1
Valide 47
Maidevran kb.26
Ibrahim 33
Hatice 30

Egy történész szerint mi már túl messze voltunk az Anatóliában gyülekezõ törököknek.
Nem volt soha elég idõ a hadjáratra.Ezért érzem esélynek,talán sima hûbéresek lehettünk volna.Kérdés persze,meddig...Hogyan szabadultunk volna meg tõlük?

Lehet,hogy a Habsburgok ellen használtak volna fel minket,mint Erdélyt vagy késõbb Thökölyt.

Ha Buda környékén maradunk,be tudtuk volna várni a kb.10 ezer fõs német-cseh zsoldosokat.
Szapolyai és a horvátok a török sereg mögött tudtak volna egyesülni,elvágva az utánpótlást.

Tudtommal Szulejmán tartott a bekerítéstõl.

Persze sok a ha,így utólag nézve a lehetõ legrosszabbul jöttünk ki.Legalább a király ne halt volna meg.Akkor nincsen trónviszály.
A törököket is megzavarta,nincsen kivel tárgyalni.

Érdekes, hogy Szulejmán, miután legyõzte a magyarokat, mégsem volt büszke magára amiatt, amit tett.

Le tudná írni valaki, hogy a fontosabb karakterek (Szulejmán, Hürrem, Mahidevrán, Valide, a szultán gyerekei, Hatice, Ibrahim, stb....) most hány évesek a mohácsi csata idején? A szerep szerinti korukra lennék kiváncsi, nem a színészek valódi korára.
Elõre is köszönöm, ha valaki válaszol!

1. Na igen, bár a történelemben sincs sok értelme a "ha"-nak, de azért néha én is eljátszom a gondolattal, hogy mi lett volna, ha Mátyás a halálos ágyán nem szegi meg a szavát, vagy legalább Mohács után nem kerül ismét sor az egyezség felrúgására. Lehet, hogy több esélyünk lett volna, bár az ereje teljében lévõ Oszmán Birodalommal szemben még a Habsburgokkal, és még a Német Birodalom rajtuk keresztül megszerzett támogatásával együtt is leginkább csak a védekezésre volt erõ, mint az a késõbbiekben kiderült. Mindenesetre, ha más nem, legalább demográfiai szempontból jó lett volna, ha délebben sikerült volna tartani ezáltal a frontvonalat...

2. A török hûbér kérdése még inkább kérdéses. Egyrészt az önálló Erdélyt éppen az országnak a kettõs királyválasztás okozta kettészakadása hívta életre egy speciális, a fõ török felvonulási útvonalon kívül esõ határterületen, közel sem biztos, hogy egész Magyarországnak járt volna ez a kiváltság, fõleg, ha a magyar hûbéres katonai segítségével az oszmánok tovább tudták volna bõvíteni nyugat felé a birodalmukat. Ideig-óráig lehetett volna tartani a vazallusi státust, mint ahogy korábban a szerbek is tették, de mint ahogy Magyarország elestével Szerbia is egyszerû török tartománnyá silányult, Magyarországra is ez a sors várt volna hosszútávon. Azt meg látjuk a Balkánon, hogy mennyire érte meg nekik 400 év török "vilajetség". :)
Másrészt mentalitástörténeti szempontból sem volt aktuális a törökösség. Mohács elõtt fel sem merülhetett bármiféle együttmûködés, de utána sem ez volt a jellemzõ, néhány speciális történelmi helyzetet leszámítva (ilyen volt pl. a Wesselényi-mozgalom). Még az erdélyi fejedelmek is folyton azt a tervet szövögették, hogy amint lehet, kiûzni a törököt és az õ vezetésükkel egyesíteni az országot. Ez az ellenállás fõként a nyugati keresztény mentalitásból adódott, amelyik közel sem volt olyan megalkuvó, mint az ortodoxia, ahol Konstantinápoly eleste után a helyi pátriárkát a mindenkori szultán nevezte ki, így az a híveit az oszmán uralommal szembeni feltétlen hûségre szólította fel.

3. Elméletben jól hangzik a Budába való bezárkózás, de Buda ekkor még közel sem volt egy kiépített végvár, miért is lett volna, hiszen a határ jókora távolságra volt minden irányban. Az igazán erõs, az új kornak megfelelõen modernnek nevezhetõ védmûvek majd a török korban épülnek csak ki, mikor az oszmán elõrenyomulás megakadása után ténylegesen végvári funkciókat kap a korábbi székváros. Tulajdonképpen a csata vállalása, és fõként annak kiválasztott helye nem volt hülyeség. Mohács ideális helyszín volt, hiszen a hagyományos hadiút a Duna mellett húzódott, de a Dráván való átkelés miatt a szárazföldi hadnak egészen Eszékig el kellett távolodnia a Dunától, majd jó 50 kilométeres, mocsaras területen átvezetõ út után, Mohácsnál csatlakozhattak volna a Dunán, hajókon szállított utánpótlás ellátmányhoz. Magyarul Mohácsnál még a tartalékai nélküli török hadsereggel kellett csak megküzdeni, utána viszont a teljes ellátmánnyal rendelkezõ török had állt volna szemben a magyarokkal. Ami itt még kérdéses lehet, hogy miért nem vonult a magyar sereg a Karasica mocsarai közé, ahol, a szûk átjárók miatt az oszmánok sem tudtak volna teljes arcvonalban felállni, ellentétben a mohácsi síkkal. Valószínûleg itt is ugyan az a megoldás, mint a török félnél: az ellátmány. Így a magyar sereg is eltávolodott volna a tartalékaitól, így a Karasica elõnyét ki is iktatta volna az ellátmány hiánya.