A szalonnás babon (part 1) már túl is vagyok. :DDDDDDD

Ó, még nem mentem el, de már félúton vagyok a vadnyugatra. :D

Ki tart velem? Nobody?

Sconcino Babilóniai Talmud, SEDER TOHOROTH, Uktzin

Forrás: http://halakhah.com/

fordító: twillight

1. fejezet
Mishna 1.
Ami eszközként szolgál (1 a gyümölcsök vagy növények számára, például az alma, a szõlõ, a szilva, vagy a velõ nélküli csont amit azért fogunk kézbe hogy élvezzük a rajta lévõ húst), de nem védelemként (2 ezzel kizárva a szár azon részeit, amik közvetlenül hozzáérnek a gyümölcshöz és gyümölcs húsához csatlakoznak), az átveszi (3 ezért habár az "eszköz" nem ehetõ, de mivel kapcsolódik a gyümölcshöz ezért tisztátalannak bélyegezzük, mikor az ehetõ rész tisztátalans lesz), és közvetíti a tisztátalanságot (4 ha az "eszköz" válik tisztátalanná, akkor az ehetõ rész is tisztátalanná lesz a Lev.11.37-bõ levont következtetés okán), de nem része annak (5 az étel többi részével egyetemben hogy teljessé tegyük a tisztátalanság átvitelének folyamatát). Ha védelemként szolgál, de nem eszközként (6 pl. a növény vagy gyümölcs héja védi azt, amit az ember nem fog meg mikor eszik, így a gyümölcs részének tekintjük), akkor átveszi és közvetíti a tisztátalanságot, és része annak (7 ami magába foglal olyan dolgokat, mint a búza és az árpa a pelyvában amit elvetnek. Ez levezethetõ a Lev.11.37-bõl, aminél túl egyszerû lett volna csak a tisztátalanság átvitelérõl és átvételérõl szólni). Ha sem nem védelmül, sem nem eszközül nem szolgál (8 mint a gyümölcsök vagy zöldségek varrasodott része), akkor sem át nem veszi, sem nem közvetíti a tisztátalanságot (9 és így természetesen nem lehet a része sem).

Mishna 2.
A fokhagyma gyökere, a vöröshagyma, vagy a póréhagyma (10 rajta fejjekkel) ami még nedves/nyirkos, vagy felsõ részük (11 a gyümölcsöknek a virágos oldalon megvastagodott részük, amiknek olyan a kinézete, mint egy zúzónak a mozsárban, ezért nevezzük a gyümölcs felsõ részének), legyen az nedves vagy száraz, csakúgy mint a szára ami az ehetõ (fogyasztható?) részen belül van (12 pl. "radikális" szár, ami képes (gyümölcs)termést hozni, de levelet nem. A nyél a vöröshagyma szárának középsõ része, amit az ehetõ rész körülvesz.), a saláta, a retek és a fehérrépa (13 xupb (héber szó), egy olyan fajta retek, aminek levélzete hasonlít a fehérrépáéra, ízre pedig a retekre. Keresztreferenciaként l. még: Kil. I, 3, 5.) mind részei.
Ezért R. Meir R. Judah azt mondja: A reteknek csak a nagy gyökerei részei, de a cérnaszerû gyökerek nem részei. A menta,a ruta (14 kereszthivatkozás: Kil. I, 8: 'Ne olts rutát fehér cassiára, mert azzal egy lágyszárú növényt kombinálnál egy fával), a vad (gyógy)növények és a kerti növények amiket kiástak hogy más helyre ültessék (15 azzal a feltétellel, hogy a növényt kellõ gondossággal a gyökerével együtt emeljük ki, amiknek ezek védelmül szolgálnak) át õket, és a gabona központi ~torzsája együtt a pelyvával (16 ami a gabona "fülének" védelméül szolgál) (R. Eleazar azt mondja a gyümölcsök pókhálóvékony héja is (17 a pelyhek amik a gyümölcs felsõ részén nõnek ránézésre nagyon hasonlítanak a pókháló szövedékére, olyan látványt nyújtva, amin a halachaban nincs egyetértés)), mindezen dolgok átviszik és közvetítik a tisztátalanságot (18 mint védelem), és részei annak (19 hogy teljessé tegyük a tisztátalanság áramlásáról szóló képet).

Mishnah 3.
A következõk mind átviszik és átadják a tisztátalanságot, de nem részei annak együtt a többivel: a fokhagyma gyökere (20 megszárítva már nem szolgálnak védelmül, csak eszközül), a vöröshagyma vagy a póréhagyma mikor szárazak, a szár ami nem az ehetõ részen belül van (21 V. p. 573 n. 12.), a szõlõ vesszeje (22 amirõl a szõlõfürt lelóg), egy tenyérnyi távolság minden oldalon (irányból?) (23 ahol a vesszõkevesebb, ott nem tekinthetõ "eszköznek", mivel túl vékony hogy megtartsa a szõlõfürt nagy súlyát, és méretileg nem alkalmas arra sem, hogy fogásra használjuk (L.)), a szõlõfürt szára, bármekkora is legyen a hossza (24 még akkor is, ha ez igen-igen nagy. Így Bert. Ellenben L. azt emeli ki, hogy még akkor is, ha kisebb mint egy tenyérnyi.), a fürt szemektõl megfosztott szára (25 miután a szõlõszemek leestek a szárat nem szükséges tenyérnyinek vennünk), a pálmafák "seprûjének" törzse (26 a legyezõszerûen kinézõ ágai a pálmafának, amik egy seprûre emlékeztetnek, olyanra amivel a házat takaríthatjuk ki). Kereszthivatkozás: Suk. 40a.) négy tenyérnyi távolságig (27 de több nem), a gabona kalászának nyele három tenyérnyi távolságig, és minden olyan dolognak a nyele amit levágnak három tenyérnyi távolságig (28 A háromytenyérnyi távolságot ezen okokból jelölték meg: egy amit az arató tart, egy ami a gabona kalászátl számíttatik, és egy lejjebb, hogy a kezet ne vágja meg a sarló). Azon dolgok esetébenamiket általában nem vágunk le, a törzsük és gyökereik, bármekkora is legyen a méretük (29 pl. hosszú vagy rövid, mert miután kiszedték teljesen mindegy mennyi marad a gabona "fülébõl". A többi gabona héjáról szólva mind felveszik és átadják a tisztátalanságot (31 hiszen mind nyelek amik a gyümölcsöt tartják), de nem vesznek részt benne (32 a többivel együtt, hogy leírjuk a teljes folyamatot).

Mishnah 4.
A következõk azonban sem fel nem veszik, sem át nem adják a tisztátalanságot, és nem is részei annak (32 a többivel együtt, hogy leírjuk a teljes folyamatot): a káposzta torzsájának gyökere (33 a káposzta tetején levelek vannak, amik összességükben sisakot formáznak. Ezeket általában eldobják.), a (cukor?)répa gyökerébõl kinövõ hajtások (34 a talajban hagyják amikor a (cukor)répát fölvágják hogy újabbak hajtsanak belõle), és az lyan cukor/karórépa-fejek, amiket rendes esetben földarabolnak, de ebben az esetben kihúzzák gyökerükkel együtt (35 ezek egyike sem szolgál sem "eszközként", sem pedig védelemként). R. Jose mindegyiket képesnek határozza meg felvenni a tisztátalanságot (36 mindre úgy hivatkozik, mint az étel "eszközére"), de képtelennek tartja a képosztatorzsát és a karórépafejeket (37 mivel ezügyben egyetért azzal, hogy ezeknek nincs céljuk).

Mishnah 5.
Minden ehetõ, amit kicsépeltek a csépelõ-padozaton tiszta (38 azaz nem képes bemocskolásra. A csépléshez állatok vagy botok segítségével történik, ezzel a szárakat túl gyengének minõsítve ahhoz, hogy "eszköz"-ként tekintsünk rájuk. Hul. 118a). De R. Jose kijelentette, hogy tisztátalanok (39 nevezetesen hogy képesek a tisztátalanságra; ezen álítását arra alapozta, hogy a vasvillával való mozgatás során a gabonaszemekkel összekeverednek, és így már "eszköznek" tekinthetõk; kereszthivatkozás: Suk 14a). A szõlõ egy gallya mikor letépjük róla a szõlõt tiszta (38 azaz nem képes bemocskolásra. A csépléshez állatok vagy botok segítségével történik, ezzel a szárakat túl gyengének minõsítve ahhoz, hogy "eszköz"-ként tekintsünk rájuk. Hul. 118a), de ha akár csak egyetlen (szem?) szõlõ is rajtamarad, akkor tisztátalan (40 ez az egyetlen szõlõ ugyanis már "eszközzé" teszi). Egy datolyafa termésétõl lecsupaszított ága tiszta (41 ez az ág nem számít a a seprû törzsének "eszközeként"), de ha akár egyetlen datolya rajtamarad, akkor képes, csakúgy mint a hüvelyesek: ha a hüvelyeket eltávolítjuk a szárról akkor tiszta, de ha akár csak egy hüvely is rajta marad, akkor tisztátalan. R. Eleazar B. 'Azariah kijelentette, hogy a babok nyele tiszta (43 mivel ez a nagy fajták közé tartozik, így nincs szükségük az ág védelmére), de más hüvelyesek szárát tisztátalannak minõsíti (44 mivel kicsik, így az ágak szükségszerûen védelmet jelentenek számukra), mivel használja azt (45 szó szerint: akarja) mikor a hüvely tartva van (46 ennek megfelelõen: azt szeretné hogy hozzá legyen csatlakozva a gallyacskához, ami így "eszközként" viselkedik nála; Hul. 119a).

Mishnah 6.
A füge és a szárított (száradt?) füge szárai, a kelusim füge (47 a szárítható(?) fügék egyik fajtája. Rashi szerint: egy borsó vagy babfajta. Aliter: a júdásfa gyümölcse. Mindezeket fõzésre használták. Ned. 50a. Aliter: makk. (mókásnak találom hogy nem tudnak megegyezni abban, tulajdonképpen mirõl is van szó)) és a szentjánoskenyér mind átveszik és átadják a tisztátalanságot, és részei annak (48 hogy megalapozzuk a szükséges "egg's bulk", mivel alkalmanként együtt esszük a gyümölccsel). R. Jose azt mondja: a lopótök szára (49 összefoglaló név az uborkákra és tökökre. Ezeket a lopótök-szárakat néha az ehetõ résszel együtt fõzik meg),a körtéké és a pepin (egy almafajta) (50 Kerustemilin. L. szerint egy bizonyos fajta vadalma. Kereszthivatkozás: Ma'as I., 3 ahol a "crustumanian" körtére hivatkoznak), a birsalma (51 Perishin (szó szerint "félretesz", "kiváló"). Azért hívják így, mert egyetlen más gyümölcsfajta sem alkalmasabb ennél a fõzésre this (J. Kil. I, 27a), kereszthivatkozás: Suk. 31a) és a vadalmák (52 naspolya, egy kicsi és összezsugorodott gyömölcs) is. A lopótök szára (53 Bert. amellett kardoskodik hogy a Mishnah csak a görög lopótökfajtákra hivatkozik, mivel a többi szára nagyon apró.) és az articsóka egy tenyérnyi távolságig (R. Eleazar, R. Zadok fia azt mondja: két tenyérnyi távolságig) - mind ezek felveszik és átadják a tisztátalanságot, de nem részei annak (54 Az étellel, ami megadja(?) a szükséges mennyiséget hogy közvetítse a tisztátalanságot). Minden más gyümölcs száráról: ezek egyike sem fel nem veszik, sem át nem adják a tisztátalanságot (55 Szükségtelen mondani hogy nem is részei annak, együtt a többivel, hogy "megalapozzák a nyers tojást"(???)).


***A ferde betûvel írt részek alternatív fordítási lehetõségeket, vagy egyszerûen fordítói megjegyzéseket tartalmaznak.
****Volt egy kifejezés: "egg's bulk". Ahol az szerepelt ott mind kénytelen voltam találgatni mit is jelent a kifejezés, a mondat amiben szerepel, az adott szövegkörnyezetben, ezért ha bárki meg tud erõsíteni, vagy ki tud javítani, az feltétlen szót érdemelne.

Én meg belaktam, és most lépek borulni. Aaaaaaaaaaaa

Nálunk viszont kisütött...

Mi a bibi a lábival?

Jut eszembe: ha Bandi bácsi ne adj Isten meghalna, és mi nem tudnánk, még júliusban is toporognánk a metszõollóinkkal a JELre várva. :D

Bandi bácsi sejti-e, hogy lassan a fél portnak az õ megmozdulásai jelentik a kertészeti szentírást? :D

Hali minyó, a kést már megéleztem mindenesetre, bár lehet, hogy recésen-csorbán izgisebb...

Hát itt nem süt...
A kedvem sem jó, bár a nagy kiborulás még nem érett be.