Koreában is ünneplik az újévet a buddhista 108-as harangjátékkal amely régi kínai eredetû buddhista szertartás
http://ichiki-kushikino.com/cat51/post_373.html

de erre most hirtelen nem találtam friss képet.

A pánik az egyik legrosszabb ami tömegben történhet, nálunk is volt pár éve egy discoban!
Miután elõre nem látható, igy védekezni sem lehet, a kontroll nélküli emberi viselkedés egyszerûen kiszámíthatatlan.

Kívánok minden "hírmondónak" és "olvasónak" Boldog Uj Évet!

.

A baleset Bund városrészben történt a Chen Yi téren.
Az utcák zsúfoltak voltak.Nem tudni mitõl tört ki a pánik.
Az emberek halálra taposták egymást.

Bund egy vízparti városrész Shanghaiban a Huangpu folyó partján.
http://en.wikipedia.org/wiki/The_Bund
http://en.wikipedia.org/wiki/Huangpu_River

Tragédiába torkollt az új év ünneplése Sanghajban. A dél-kínai nagyvárosban legalább 35 embert agyontapostak, amikor hisztéria tört ki a tömegben. http://hu.euronews.com/2014/12/31/tomegpanik-sok-halottal-sanghajban/

Kínai diákok az Újévet köszöntik a kínai hallgatók a 2015-ös évszámot formázzák a hóban állva az új év tiszteletére Senjangban, az ottani mezõgazdasági egyetemen.
KÉP innen http://hu.euronews.com/picture-of-the-day/2014/12/31/kinai-diakok-az-ujevet-koszontik-/

Sok szerencsét, szeretetet, egészséget kívánok az új esztendõben.

Mindenkinek boldog új évet kívánok!

És köszönet a jókívánságokért
http://akicsihaz.hu/wp-content/uploads/2014/11/pezsgo_gif.gif

Én is Mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok !

Boldog Új Évet kívánok!

Boldog uj évet!
2015 a Kecske éve lesz

Ó-évbúcsúztató elõtt egy kis könnyedség :

Egy kis vintage érzés http://eskuvo-fotos.com/vintage-retro-rusztikus-shabby-chic/ IU elõadásában http://en.wikipedia.org/wiki/IU_(singer)
http://indavideo.hu/video/IU_-_Modern_Times_Live_Hun_sub


A teljes album http://en.wikipedia.org/wiki/Modern_Times_(IU_album):
Az album eltér az énekes eredeti stílusától és megkísérli a különbözõ zenei stílusoknak, beleértve swing , jazz , és a bossa nova hangulatát visszaadni.
https://www.youtube.com/watch?v=SFetWagplFE

Fehér kesztyûvel Koreában is lehet találkozni, pl. amikor valami szalagot vágnak át, tehát valami kiállítást, vagy eseményt nyitnak meg.
Van is egy 2011-es képem egy fotókiállítás megnyitásáról. Elõször kiosztják a kesztyûket (láttam videón), utána adják a kezükbe a szalagot, amit vagy szétvágnak, vagy ha részekbõl áll, csak szétnyitnak.

Könyvajánló 2.
Radnai Tamás: Megtalálni Japánt (részletek)
http://olvassbele.com/2012/10/15/radnai-tamas-megtalalni-japant-reszletek/

Történetfüzér Japánról, kezdõknek és haladóknak. A szerzõ a kémiai tudományok doktora, egyetemi tanár, aki szakmai utazásai alatt is nyitva tartja a szemét. Japánban már annyiszor járt, hogy kitelt belõle két könyv is. Ez a második.

A sztori Japánról szól, de nem útikönyv és nem is memoár. És nem is biztos, hogy csak Japánról tanulhatunk belõle, hanem magunkról is, hiszen amikor kultúrák találkoznak, azt elsõként saját gondolatainkon és érzéseinken szûrjük át. Egy olyan országnál ez különösen igaz, ahol a hagyománytiszteleten nem (csak) nacionalizmust értenek; ahol az emberek udvariasak az idegenekkel, de elkerülik õket, ha lehet;
http://nyest.typotex.hu/index.php?page=recenziok&book_id=4230

Radnai Tamás nemzetközi hírû kémikus és fizikus, egyetemi tanár, tudományos kutató, több országban kutatott és oktatott, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egy nagy hírû magyar cég vezetõje, és annyira nyugdíjas, amennyire egy alkotó értelmiségi ember egyáltalán nyugdíjas lehet. Valószínû, hogy az írók közt õ a legjobb természettudós, de ez utóbbiak körében nem lévén járatos, azt már nem tudhatom, hogy a természettudósok közt õ-e a legjobb író.
http://olvassbele.com/2012/10/18/ez-az-egy-konyv-ketto-radnai-tamas-megtalalni-japant/

Idézet:
FÛNYIRÁS (T)
Döbbenetes hírem van: most a kommunista szombatról fogok írni. Mert itt ez is van ám!
Azt mondja nekem a titkárnõnk: ne felejtsem el, holnap lesz a közös fûnyírás!
Én már tudom, mihez tartsam magam, és ezért csak szelíden megkérdezem, hánytól hányig.
Rezignált válasz: 4-tõl 5-ig. (Tavaly még délben volt, de az idén a nagy meleg miatt kitolták késõbbre, most meg persze nincs meleg).
A megjelölt idõpontban gyülekezett az egész tanszék. Felszerelés: minden harmadik személynek jut egy rozoga sarló, minden negyediknek egy használt vesszõseprû, és kész.
Ja, dehogy is! Mindenkinek jut egy pár fehér kesztyû.
Ezzel neki is látunk a munkának, tanárok, diákok, kart karba öltve. Mellettem a tanszék soros elnöke tépi a füvet, a megszokott öltöny-nyakkendõ helyett ezúttal talpig base-ball játékosnak öltözve.
Kicsit odébb titkárnõnk kedves barátnõjével együtt guggol, és miközben megállás nélkül pletykálnak, egy óra alatt kb. fél négyzetméter területrõl kézzel teljesen kiirtják a füvet. Szerszám nélkül, ímmel-ámmal, és a szakértelem, valamint a szervezés (!) teljes hiányában folyik a munka, olyannyira, hogy ez még nekem is csípi a szememet, pedig én magam sem vagyok egy született gazdálkodó. Meg is említem a professzornak, hogy azt a munkát, amit itt 60-an egy óra alatt, ráadásul rosszul, elvégzünk, egy profi kertész, hagyományos kézi szerszámokkal, talán egy fél óra alatt megcsinálná. "Igen, ez így van" - hangzik a professzori válasz, "de ennek a munkának elsõsorban más célja van", - és most figyelj, magyar ember! - "mégpedig az, hogy elmélyítsük a közösségi összetartozás érzését a tanszéken belül".

És valóban, mihelyst letelik a kiszabott óra, mindenki otthagy csapot - papot, és rohan oda, ahol kezdik mérni a sört, persze a közös tanszéki alapból. És miközben ily módon jókedvûen mélyítünk, ismét felkeresem a professzort, hogy átadjam neki ezen a téren bõségesen meglévõ tapasztalataimat.
Mégis csak nagy a különbség a magyar és a japán társadalmi munka között: elõször is, a magyar nem húz fehér kesztyût a munkához, másodszor, nálunk elõbb jön a sör, és csak azután (legfeljebb) a munka.

Azt már valóban az élet rendezte el úgy, hogy egy héttel a nevezetes fûnyírás után megjelent az egyetem udvarán egy jó kis autó, felszerelve egy robotgéppel.
A kocsi tetején állt egy ember, fehér kesztyûs ujjaival egy drótnélküli távirányító gombjait nyomogatta, így irányítva masináját, amelyik gyorsan és pontosan nyírta a füvet, stuccolta a bokrot, szedte ki a gazt...

Megjegyzés: A fehér kesztyû roppant lényeges elem a történetben.
Szinte az elsõ dolog volt, amit a fiaink Japánban észrevettek, hogy egy csomó ember fehér kesztyût visel a munkában.
Igy a rendõr, a vasutas, a taxisofõr, de még a segédmunkás is, bár ez utóbbi kesztyûjének színe már inkább "piszkosfehérnek" mondható. Családi mondásunkká is vált, ha látunk egy rendõrt, rögtön harsogjuk: "ez a rendõr szolgálatban van, mert fehér kesztyût visel". Egyszer aztán estefelé láttunk egy nénit, aki feltûnõen ácsorgott egy utcasarkon. A fiúk el is kezdték találgatni, mit dolgozhat a néni, mert - fehér kesztyût viselt.

innen :
http://terebess.hu/keletkultinfo/paprikas2.html

Könyvajánló:
"Levelek Japánból - Paprikáskrumpli evõpálcikával"
http://moly.hu/konyvek/laczko-zsuzsa-radnai-tamas-levelek-japanbol

A könyv a Babits Kiadó gondozásában jelent meg 1993-ban és még régebbi, 1987-ben íródott levelek gyûjteményét tartalmazza, melyeket Laczkó Zsuzsa és Radnai Tamás küldött a rokonoknak, barátoknak ide, Magyarországra.
A könyvben kitérnek szinte minden olyan dologra, amire mi is rácsodálkoznánk, ha valamilyen úton-módon kijutnánk a Felkelõ Nap Országába. Bemutatják a japán családot, házakat, orvoslást, iskolákat, ételeket, az aktuálpolitikát, technikai újdonságokat, piacot, nyelvet, megpróbálnak megtanítani minket japánul gondolkodni és még a japán szexualitásról is szó esik a megfelelõ cenzúrák mellett...
http://herefold.blog.hu/2009/11/03/akik_lemaradtak_a_szomszedok_startjarol_is_magyarok_japanban

ITT olvasható:
http://mek.oszk.hu/01100/01147/html/tartalom.htm