Van 2 új casting is: Nonso Anozie játsza majd Xaro Xhoan Daxos szerepét, valamint Tom Wlaschiha mint Jaqen H’ghar.

2. Évad szereposztás: http://www.sorozatjunkie.hu/2011/08/03/alakul-a-masodik-game-of-thrones-evad-castja/

A trilógiát még taknyosként olvastam, nem varázsolt el annyira inkább untam mint tetszett,de Amerikából akkor jött valami vendégféle csemetéstül és éjdiendít akart játszani, akkortájt pedig a trilógia volt szinte jószerével az egyetlen fentezi,ami erre emlékeztetett,így hát gyorsan felfaltam,hogy tudjunk játszani,mert rémlõ emlékeim szerint a játékban is hasonló dandzsönz end dragöz volt az alapsztori, ám a szerzõpáros folytatásai nem hoznak lázba,bár gyerekeknek nem rossz.

Igen ezeket többnyire mindet olvastam,vagy egy darabig egy-két regény erejéig, pl a Paolini könyvnek csak az elsõ kötetét voltam hajlandó igen lassan végigszenvedni(na ilyet soha többet még egyszer) mert a mûfajt szeretem,noha vannak olyan elkövetõi is akik miatt utálhatnám is...Paolini ezek sorába tartozik.És ez csak töredéke az olvasottaknak, nem is említettem a hazai kiváló fenteziket amik már korban is (hisz az 1930-as és 40-es évek gyöngyszemei) jóval megelõzik a Gyûrûk Urát és nekem jobban is tetszenek,persze indexre kerültek és antikváriumokban is ritkaságnak számítanak...de kellõ türelemmel levadászhatóak...
Véleményt csak arról mondok amit ismerek.Terry Brooks: Shannara sorozatára gondoltam, ami egy egész tisztességes Gy.U-klón,már annak aki az ilyesmire bukik.Azonban a ciklusok közül a legjobb Westeros, A Setét Torony(nem pusztán a sorozat hanem a kiegészítõ kötetek is amik beletartoznak a Talizmántól, a Végítéletig) a Lyonesse,A Birodalom, és természetesen a hazai szerzõk mûvei, A Vámpírkrónikák, A Boszorkányokkal együtt,de a Wolf King Trilógia is igen kellemes olvasmány, nem is értem miért nem jött még ki a sok valóban szemét helyett, mert minden benne van ami miatt a mûfajt szeretni vagy rühellni lehet, misztika, történelem, szerelem, cselszövés, sötét mágia és annyi minden még,és irodalmi igényességû nyelvezettel, amit én nagyon fontosnak tartok...Persze Anne Rice nõvérétõl nem is vár kevesebbet az ember.És ha már ilyen kardozós kefélõs akkor még egyet megemlítek, noha a nõi szerelmes szutykok sorozatban jött ki, de szerintem eltévesztették a házszámot ugyanis a regény valóban ragyogó, roppant lebilincselõ izgalmas darab,és igen testnedvek keveredése,spriccnije is van benne vödörszám, de a történet annyira izgalmas,fordulatos,és félelmetes is olykor,hogy az ember ezt is örömmel nyeli le, ami nagy szó,kiváló példája annak egyébként, hogy egy nõ is tud férfiasan kemény és üdítõen eredeti regényt írni,olyat amit gyönyörûen szõ át a varázslatos ír misztika.A mû pedig Elona Malterre: sasok Úrnõje címû regénye.Aminek olvastán sokak fejében felvillanhatik a fõszereplõrõl, Asha Greyjoy alakja is pl. de ezt az összevetést nem a fanyalgó bosszankodás szüli, hanem sokkal inkább az örömteli el és felismerés...
Az olvasás pedig nem korfüggõ noha én magam se vagyok még vén, de a hülye tv helyett inkább olvasok egy jó könyvet, mint holmi vacakkal mossam az agyam,igaz ha nem kell annyira figyelni a regényre akkor többnyire olvasás közben megy valami vagy film vagy zene, ahogy azt kell...
Ja és kifelejtettem M.B.Z. Avalon Ködbe vész c. tégláját amit a Dance utánra tartogatok,mert az eleje az bejött,és ha a történet alkalmasint gyengécske is lesz,akkor a nyelvezete miatt fogom nagyon szeretni,állítólag feminista cucc, de még ezt a hibáját is hajlandó leszek lenyelni viszont a Sárkánytánc után nem óhajtom elvenni még az életkedvemet sem valami vacakkal,és ezt a könyvet elhatároztam, hogy Martin után fogom felfalni levezetésként.)))

Most fejeztem be a sorozatot. A könyvet elõtte olvastam. Egészen jó adoptáció, a forgatókönyvíróknak sikerült elrugaszkodniuk attól, hogy a könyv cselekményének "vázlatát" vigyék vászonra, és új jelenetekkel-párbeszédekkel dobták fel az eredeti történetet. A párbeszédek vagy teljesen hûek az eredeti szöveghez, vagy ha eltérnek attól, akkor is nagyon elmések (gondolom Martin rendesen ellenõrizte õket a munka alatt-olykor bele is nyúlt).

A színészek közt vannak jobbak és kevésbé jók, Lena Headey Cersei-ében például kicsit csalódtam (de olyan gyönyörû, hogy így sem tudtam unalommal nézni :D), Míg például a Bronn-t alakító színész a másik oldalról tökre kellemes csalódás volt, meglepõen jó játékot hozott ki ebbõl az egyszerû mellékszerepbõl.

200.o felé közeledek.

A Birodalom sorozatot Feist írta, noha nem egyedül.(A társszerzõ magába is elkövetett pár fentit, de hát azok az olvashatatlan kategóriába tartoznak legalábbis szerintem.Olyan Paolini, Eddings, Gemmel,Brooks egykaptafás elegyféleségre hajazva.A trónok Harca sorozatnak van egy kifejezetten felnõttebb,érettebb nyelvezete(aminek szitokszavait a sorozat elején a fordító igyekezett szõrmentén átadni,aztán ráébredt, hogy ez nem a septák hímzõkörének hölgyneveldéje,és valamivel mocskosabb nyelvezetre váltott)és sötéten nyers kegyetlensége, a furmányos és egymásba építkezõ westerosi történetek teljes egészével összefonódó(beleértvén a kisregényeket is)félelmetesen,és sokakat talán elriasztó aprólékos cselekményrõl nem is beszélve- ez már az ötödik könyvön is gyönyörûen tükrözõdik, ahol olyan dolgok derülnek ki, amik a Trónok Harcában csak egy pillanatra villantak fel...Az ilyesmikhez- megsüvegelem azt a gyereket 12 éves kor alatt akinek kellõ türelme van eljutni-nem éppen átlag fentezit fogyasztó szürkeállomány szükségeltetik legalábbis szerintem.
A Kárpáthia sorozatot ismerem Bán Mór tollából, de szerintem még szárnypróbálgatás,ám annak elsõrangú.Viszont a nyelvezete miatt érdemes elolvasni!!!))))
És kihagytam a habkönnyû de kellõképpen véres és fenti kriminek üdítõen aranyos misztikus vértocsogdát a Hawk és Fisher hentesdi sorozatot, ami a maga keretein belül kellõképpen szórakoztató inkább ponyva, mint más,viszont a hangulata és rövidsége miatt pillanatok alatt felfalható remekmû

"Az általad felsorolt gy.u klónok és paródia,gyerekmesék."
Számomra alapvetõen ez is csak egy mese, felnõttmesének nevezem, melyre a magyar nyelvben már alkalmazva van egy jövevényszó: fantasy. Valamint a Gyûrûk ura pedig a germán és kelta regék klónja, mivel orkok, tündék, sárkányok és történetrészletek ott szerepelnek.
"A Midkemia világból is a Birodalom sorozat az ami komolyabban vehetõ,és ötletességében,és izgalmas történetszövésével alig marad el a Game mellett."
A Midkémia világa valóban történetileg kiszámíthatóbb és a szereplõk is egyszerûbbek, az író inkább a nagyobb méretû összecsapásokkal igyekszik ezt kompenzálni, mely filmben szerintem nagyon jól mutatna, viszont jelentõsen költségesebb lenne, mint ezen alkotás. A Törött korona címû kötetig meg is van a regényfolyam, de utána már érdektelenné vált a számomra.
Viszont a Birodalom sorozat szerintem cselekményvezetés szempontjából izgalmasabb, fordulatosabb, mint eme történet elsõ könyve, nem is Raymond E. Feist írta :)
"A T.H azonban úgy van megírva,hogy csak felnõttek élvezhessék,és itt nem korra céloztam,hanem érettségre."
Én ezt nem tudom, meg kellene kérdezni néhány gyereket, bár a szexuális jelenetek miatt az biztos, hogy nem 16 év alatti a célközönség.
"Más fantasyik komolytalanok,vagy eléggé vértelenek és ugyanazokkal az untató és visszatérõ tiszteletkörökkel operálnak mint pl az Idõ Kerekei amibõl az elsõ kettõ még elment, vagy a Harry Potter, ami gyerekmese,már annak aki szereti...ez utóbbi eredeti forrása sokkal durvább,sötétebb,és nem olyan bocikabocikás..."
Az idõ kereke sorozattól én sem gyengültem be, szerintem egy kiváló alapötlet, jó kezdés, majd egy végeláthatatlan eseménysorozat követi, melyben egy-két tulajdonságból álló karakterek szerepelnek és még ráadásul az írónak a nõi nemmel is valami probléma van, mert a nõk jelentõs része igencsak negatív szerepkörben van bemutatva. Már az a gondolat is megfordult a fejemben, hogy az író az ötletet máshonnan egyszerûen ellopta, lenyúlta. A Harry Potter meg valóban gyerekeknek készült bár szerintem 5-7 kötetek azért már inkább a 18 éves korosztályt célozzák meg. Ennek ellenére Szerintem a Félvér herceg címû kötet nagy érdekesre és izgalmasra sikeredet, nekem alapvetõen az utolsó kötet ami nem tetszik, szerintem a nagy nyomás miatt elsiette az írónõ.
"Sokkal érdekesebb és ha mondhatom Martinosabb a vance-i Lyonesse vagy a peaky-i Gormenghast trilógia, vagy King Sárkány Szeme, Lian Hearn elég vértelen nindzstetralógiája, ami a hátteret és hangulatát tekintve viszont tökéletesen tükrözi a japán középkort(ezért is érdemes elolvasni),noha a története felettébb unalmas...De ott vannak még Malory,White és Chopra arturi felnõttmeséi is..."
A Gyûrûk urát kétszer olvastam, a Szilmarilokat és A hobbitot egyszer. Az Érzõszívû mágustól a Törött koronáig az összes Midkémiában játszódó könyvet, az Idõ kereke sorozatnak meg megközelítõleg az elsõ 12 kötetét. Viszont a fentebb általad leírt mûveket nem ismerem, kivéve Steven King Sárkány szeme címû mûvét, bár nem olvastam.

"Vagy Bán Mór Hunyadi,vagy Fonyódi Tibor:Hadak Útja sorozatai ez utóbbiak valóban inkább történelmi fentezik, amik mögött valódi és komoly többéves kutatómunka is van ami a könyvek színvonalán átsugároz."
Bán Mórnak is van fantasy regénye: Nomádkirály ciklus, melyet szintén olvastam.

Skandar Graun az meg egy vicc és nem is több annál,függetlenül attól,hogy magyar.
Szerintem te különbözõ stílusú és célú könyveket, mûveket akarsz összehasonlítani. A Trónok harca, a Gyûrûk ura egy kontinensnek vagy kettõnek egy adott idõintervallumban meséli el néhány fontosabb szereplõn keresztül a történetét. A káosz ciklusnak vagy Tier Nan Gorduin életét bemutató könyveknek nem ez a célja. Ettõl függetlenül szerintem lehetne ezekbõl is igencsak IZGALMAS kalandfilmet készíteni.
"Bár noha nem vagyok vuhszia rajongó, de azért egy Vízparti Történetet szívesen megtekintenék,egy olyas tálalásban mint pl a Red Cliff-et, vagy a Háború mesterét, mert az a trilógia is -leszámítva egyes dagályosabb részeit- sokkal jobb, idõs kora ellenére, mint a manapság megjelenõ fentezik 90%-a..."
Netán bármily meglepõ is olvastam a világirodalom remekei sorozatban megjelent 3 kötetes, Si Naj-An által íródott Vízparti történet címû regényt. Szerintem is nagyon jó könyv és én is szívesen megnézném film formában, bár az lényegesen véresebb alkotás, mint a Trónok harca és jelentõsen régebbi is :)

Az általad felsorolt gy.u klónok és paródia,gyerekmesék.A Midkemia világból is a Birodalom sorozat az ami komolyabban vehetõ,és ötletességében,és izgalmas történetszövésével alig marad el a Game mellett.A T.H azonban úgy van megírva,hogy csak felnõttek élvezhessék,és itt nem korra céloztam,hanem érettségre.Más fentezik komolytalanok,vagy eléggé vértelenek és ugyanazokkal az untató és visszatérõ tiszteletkörökkel operálnak mint pl az Idõ Kerekei amibõl az elsõ kettõ még elment, vagy a Harry Potter, ami gyerekmese,már annak aki szereti...ez utóbbi eredeti forrása sokkal durvább,sötétebb,és nem olyan bocikabocikás...
Sokkal érdekesebb és ha mondhatom Martinosabb a vance-i Lyonesse vagy a peaky-i Gormenghast trilógia, vagy King Sárkány Szeme, Lian Hearn elég vértelen nindzstetralógiája, ami a hátteret és hangulatát tekintve viszont tökéletesen tükrözi a japán középkort(ezért is érdemes elolvasni),noha a története felettébb unalmas...De ott vannak még Malory,White és Chopra arturi felnõttmeséi is...Vagy Bán Mór Hunyadi,vagy Fonyódi Tibor:Hadak Útja sorozatai ez utóbbiak valóban inkább történelmi fentezik, amik mögött valódi és komoly többéves kutatómunka is van ami a könyvek színvonalán átsugároz.(Skandar Graun az meg egy vicc és nem is több annál,függetlenül attól,hogy magyar)Bár noha nem vagyok vuhszia rajongó, de azért egy Vízparti Történetet szívesen megtekintenék,egy olyas tálalásban mint pl a Red Cliff-et, vagy a Háború mesterét, mert az a trilógia is -leszámítva egyes dagályosabb részeit- sokkal jobb, idõs kora ellenére, mint a manapság megjelenõ fentezik 90%-a...

Egy kis érdekesség
http://www.youtube.com/watch?v=cUtYsuIR3lE&feature=related
Ez a concordance se lenne rossz hazaiban)))

Nekem tetszik ez a sorozat. Vége elkezdték a fantasy regényfolyamokat megfilmesíteni. Kíváncsi vagyok, hogy A sötét elf történetei, Az Idõ kereke ciklus vagy a Skandar Graun történetei, vagy netán az Érzõszívû mágus sorozat. A könyveket nem olvastam, ám ha alkalmam lesz rá, akkor meg fogom tenni. De így legalább nem tudom a filmet összehasonlítani a könyvvel. A színészek nagyon jól játszották a szerepeiket, nagyon hitelesen. A harci jelenetek viszont igencsak valótlanra sikeredtek.
***SPOILER***
Például amikor a kardmûvész fakarddal harcolt talpig páncélban lévõ katonák ellen, hát az nagyon irreális volt vagy amikor a lovasnép vezére harcolt az egyik társa ellen.
***SPOILER VÉGE***
Elõrelátóan megvártam míg az összes részt leadják és csak utána, két részletben néztem meg. Nagyon rossz lett volna ha minden rész után egy hetet kellett volna várjak.

Picit off Úúúúgyúúúúgy!!!A mostani sz.v.sz fogyaszthatatlan,nézhetetlen gagyidömping sorozatok közül erõsen kiemelkedik a Borgiák is.Ajánlom szíves figyelmedbe.Illetve egy kicsit régebben elkezdett dán thrillersorit is javallanék nem az amerikai változatot(killing) ha' kizárólag az eredetit a Forbrydelsent, ez ugyanolyan lassan indít mint a Trónok Harca, ez az alapos "idõhúzás" azonban remek csavarokban,és megannyi izgalmas kellõen valóságszagú cselekményben csúcsosodik ki,vagyis a lassúságának nagyon komoly okai vannak, szóval ez nem a tetovált jány színt, de nem ám...sokkal inkább Twin Peaks szigorúan misztika és természetfeletti eszköztár mentesen)))

A Feast végén járok és a Dance prológusán túl.Igaz tegnap tudtam csak a Sárkányokér' menni.)))A buszon mivel nem volt ülõhely az egyik karomra fektettem ezt a korántsem vékonynak nevezhetõ, súlyra is tekintélyt parancsoló,jószagú monstrumot,mivel egy kézzel tartani nem volt éppen könnyû feladat.Viszont ez könyv, szép papíron vászonba kötve,papírtokkal ellátva ez igen!Ilyen igényes és a mûnek méltó hazai kiadást szeretnék viszontlátni mindegyik kötetet illetõen.És meg is venném azokat is, noha az elsõ kiadások megvannak! A mi buzirózsaszínes Királyok Csatája kötetünk a legszörnyûbb igaz van rajt' papírborító is, de az alól is elõcsúful az az ízlésficamos förmedvény...ami holmi liba-literatúránál kiváló vevõcsali, de igényes olvasóknál azonnal elrettentõ példa, noha régi szabály az ember ne ítélje meg a könyvet a borítójáról, ám a dolog mégis óhatatlanul mégis bevillanik,bevillanhatik...
Ám elõtte végzek a Feasttal(nekem eddig ez a legjobb, attól függetlenül,hogy a nagy kedvenceknek elsõsorban Tyrionnak,Dannynek nyoma sincs benne, de imádom ahogy Martin mesél és ahogy rábír arra, hogy nagyon figyeljünk a részletekre,és vegyük komolyan az olvasottakat(a mellékszereplõk esetében, akik ugyanolyan remekül ki vannak dolgozva nála,mint azok akiket szeretünk, vagy szeretünk gyûlölni),ne akarjuk mihamarabb letudni; itt a Varjakban noha valóban keveset harcol,inkább mesél,párbeszédeskedik, és annál jobban gondolkodtat, arról nem is beszélve az új szereplõk felvonultatásán túl, hogy öröm olvasni azt is ahogy becsatlakoztatja a Dunk és Egges szálat is ami érzésem szerint a Danceben még inkább elmélyül majd(és azon kívül, hogy ezt a sorozatot is megírja, egyes fõbb történéseit annak a sorozatnak is a Nagyregényekben már elõrevetítse illetve a két westerosi sorozatot egymásba olvassza,ez itt egy külön kellemes kis játék), ahogy a történet maga is bizonnyal pergõsebb fordulatot vesz a Sárkányokkal, sokak megelégedésére, legalábbis azon pergõs cselekményéhezõkére akiknek a Feast kevésbé jött be...holott szerintem ilyen pofátlanságot, csak az az író merészel elkövetni,aki nagyon is tudja mit akar,és hogyan aki a fõszereplõket évekig lejegeli, és a többiekrõl mesél)))Igaz a Kardok Vihara lezárása utánozhatatlan noha bizonyos dolgok egyértelmûek, mások olyan meghökkentõek, ami a legedzettebb olvasónak is felettébb üdítõ meglepetés,különösen mikor világossá válik pár dolog...
(Röpke 50 oldal van még a Varjakból kb) mielõtt rávetem magam a Dance-re.Ja ha érdekelnek térképek és pár érdekesség összefüggések halálozási táblázatok, audio-book,e-book stb, akkor jelezzed, ezek már a kötet megvásárlása elõtt is megvoltak, azonban, azokba nem tudtam beleszagolni, nem lapozhattam át kellõ gondossággal az oldalszámokat leelenõrizendõ...mer' az nem olyan)))

hogy állsz a könyvvel? :)

Sansat en se birom, ahogy Cersei-t sem. Viszont vannak olyan karakterek, akiket az elejen nem szerettem, de kezdek megbaratkozni veluk - ilyen pl Tyrion meg Jaime.
Amit mondjuk nem egeszen ertek: volt egy felmeres, sokak megkerdezese utan osszehoztak egy listat a top 30 legutaltabb es a top 30 kedvenc szereplokrol, es Catelyn az utaltak kozott van. Nem ertem... nekem szimpi, meg ha neha nem is ertek egyet a donteseivel :/

Tudom hihetetlen,de érzésem szerint még fontos szerep vár rá, erre számtalan dolog utal gondolj csak arra,hogy az õ fejezeteinél nagyon sok mindenre fény derül amit eddig nem úgy, vagy egyáltalán nem tudtunk.Sansa nyafizása még istenes Cersei üresfejûen ostoba, elképesztõen aljas és kivagyi önkényeskedõ rohadékságával szemben.
Holnap már olvasom is a Dancet, de jó lesz beleszagolni a lapjaiba,és egészen belemerülni soraiba!!!))))

Akkor jó...így már könnyebb elviselni akkor....túl sok szerepet kap most :(
Rohadt idegesítõ a buta nyavajgása meg ez a mesebeli képzelgése valamilyen hercegrõl...annyi vigasz ilyenkor van szerencsére, hogy mindig pofára esik... :)))