Programkereső

Téma: Ünnepnapok

Spoiler
Ropovand aug. 24. 13:15:14 Előzmény luci87
(3/3)
Munkás gyászinduló
Válasz
luci87 2017 ápr. 08. - 13:50:18
(2/3)
Mi volt az a dal,mit a temetesen jatszottak,olyan dzomoru indulo fele...ismeros volt de nem jut eszembe a cime.Meg valamit nem ertek.A Misinek akkor ki volt az apja? mert en azt hittem o a legkisebb fia,Kallaiek mellett.Ok eleg oregnek tuntek,higy a fiai legyenek a foszereplonek...es ki volt akkor a felesege?
Válasz
perry 2012 nov. 04. - 10:41:07
(1/3)
"Kardos 1937. december 4-én született a szlovákiai Galántán. Villamosipari technikumi érettségi után a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola rendezõi szakán a legendás Máriássy Félix-osztály tagjaként végzett. Fényes karriert jósoltak neki, de pályája baljós elõjelekkel indult: ejtõernyõs témájú diplomafilmjének forgatása tragédiával végzõdött - az ugró késõn nyitotta ki ernyõjét, és filmkamerával a kezében szörnyethalt.

Egyik alapítója, majd vezetõségi tagja volt a Balázs Béla Filmstúdiónak, amelynek keretei között egymás munkáját segítették az egykori osztálytársak, Kardos Ferenc, Rózsa János, Szabó István. Kardost a francia újhullám játékossága és szellemessége vonzotta, 1965-ben Rózsa Jánossal készített Gyermekbetegségek címû vígjátéka is a Zazie a metróban hatását tükrözi. A sajátos hangvételével és ábrázolásmódjával feltûnést keltõ filmet - amelybe a burleszk elemeit is beemelték - a kritika fanyalogva fogadta, ugyanakkor Cannes-ban dicséretet kapott. 1967-ben a generációs problémákkal foglalkozó Ünnepnapok címû "ellen-munkásfilmje" a mannheimi filmfesztivál a legjobb elsõ filmért járó különdíját kapta. A rendezõ ekkor dolgozott elõször a hagyományos értelemben vett színészekkel realista történetben.

Az Egy õrült éjszaka (1969), a korabeli magyar valóság ironikus és szatirikus kistükre a kulturális élet vezetõinek rosszallását váltotta ki, mûvét néhány elutasító kritika után elsüllyesztették. A formabontó és kísérleti jellegû Petõfi ,73 (1972) egyfajta "forradalmi passiójáték", amelyben több száz diák eleveníti meg Petõfi sorsán keresztül az 1848-as forradalmat. Bocskai korában játszódó történelmi kalandfilmje, a Hajdúk (1974) teremtette meg "a magyar westernt".
Legnagyobb szabású vállalkozása az 1983-ban készült Mennyei seregek volt. A Zrínyi Miklós életének végét, a nevezetes vadkan-epizódot feldolgozó film nem lett sikeres, a csalódott rendezõ ezután már csak két filmet forgatott.

A szelíd humánum hangján megszólaló Iskolakerülõk (1989) egy vidéki nevelõotthonban játszódik. Az 1997-es A világ legkisebb alapítványában két olyan asszony alapít kutyamenhelyet, akiknek férje a politika áldozatául esett (alakjukat Andrássy Katinka és Rajk Júlia sorsa ihlette). Akárcsak elsõ, utolsó filmjénél is közbeszólt a halál: a forgatás kezdete elõtti napon hunyt el a fõszerepre felkért Perczel Zita.

Nevéhez fûzõdik a Cimbora címû tévés gyermekmagazin, amely az ifjúság igényes és sokoldalú nevelését és szórakoztatását tûzte célul. Forgatókönyvíróként és producerként is sikeres volt, 1992-tõl igazgatta a Budapest Filmstúdiót, ahol ebben az idõszakban készült egyebek közt Mészáros Márta A magzat, Szász János Wittman fiúk, Janisch Attila Hosszú alkony címû alkotása.

Kardos Ferenc mûvészi munkáját 1980-ban Balázs Béla-díjjal ismerték el, 1990-ben érdemes mûvészi címet kapott. 1999. március 5-én Budapesten halt meg."
Válasz