Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Utolsó tangó Párizsban

Spoiler
10/10
umma 2009 dec. 25. - 02:04:19 10/10 Előzmény ondok
(45/205)
"A szerepre eredetileg korábbi filmjének – A megalkuvónak – két fõszereplõjét Jean-Louis Trintignant-t és Dominique Sanda-t szerette volna felkérni, de mindketten nemet mondtak. Így esett a választás Brandora és a fiatal Schneiderre."
Válasz
10/10
umma 2009 dec. 25. - 01:43:34 10/10
(44/205)
A film címadása nyilvánvaló és érthetõ, de azért mégis egy kevés definíció a wikibõl: "Hogy a párok harmonikusan haladhassanak elõre a parketten, nagyon nagy szerepe van a vezetés technikájának. Ezt a táncosok szoros testi közelsége is indokolttá teszi. Ez a pár férfitagjának feladata, egyszerre kell döntenie saját, illetve partnere lépéseirõl, melyet elsõsorban felsõtestének mozgásával tud kommunikálni. A tangó markáns férfidominanciát mutat (ami csak látszat: inkább a férfi 'szolgálja ki' a nõ igényeit, teszi számára a táncot élménnyé azzal, hogy 'elõkészíti' a nõnek a táncát)....A tangó kialakulása szorosan összefügg a külvárosi olcsó prostitúció, a bordélyházak kultúrájával, ezért különösen a legrégibb tangók szövegei, dalcímei tele vannak erotikus utalásokkal"
Válasz
10/10
umma 2009 dec. 25. - 01:08:56 10/10
(43/205)
---spoiler!----


Még az jutott eszembe, hogy a valóságban kétféle kapcsolat létezik: az egyik boldoggá és jobbá tesz, erõt ad; a másik kikészít és megkötöz. Ez utóbbi az ún. függõ kapcsolat. Míg a normális kapcsolat elviseli a változást, a függõben ez tiltott, muszáj mindennek változatlannak maradnia, mert a változás a kapcsolat végét jelentheti. Nos, ebben a sztoriban sajnálatosan összekeveredett a kétféle emberi kapcsolat-minõség. Míg egyrészt úgy tûnt, ez a titkos viszony mindkettejük számára kielégítõ és valami igazit és valódit jelent az életükben, és ehhez képest más viszony (a võlegénnyel) szánalmasan üres - ugyanakkor mégis, Jeanne számára elviselhetetlen volt a változtatás: az, hogy a férfi kiköltözött a lakásból, hogy a nyílt utcán találkoznak és hogy õszinte, beszédes és gyöngéd vele - mindezt törvényszegésként élte át. Jeanne mindenféleképpen függõként viselkedett, képtelen volt bármire is nemet mondani, egészen addig, amíg a keretek határozottan és szilárdan álltak. Amint viszont ezek a (hatalmi) keretek szétestek, velük együtt Jeanne is szétesett, megvadult és fellázadt. Ilyen szempontból valóban érdekes az ezredes apuka, akinek emlékéhez Jeanne olyan hevesen ragaszkodik - ez még inkább aláhúzza a függõ viselkedését és az alárendeltség, elnyomás iránti vonzalmát. (Noha a valóságban ez semmit sem számít, de a hadsereg mégis egy erõsen elnyomó, hatalmi, szadomazo szervezet, tehát a filmben jó szimbólum).
Talán az is képtelenségnek tûnt a számára, hogy most neki kellene döntenie, hogy most Paul az, aki felkínálkozott és a döntést õrá bízta: "Milyennek szeretnéd a hõsödet? Romantikusnak?" Ilyen nincs, ez nem lehetséges, hiszen neki idáig csak engednie kellett - és amikor Tom megkéri a kezét, akkor elég csupán kellõen határozottan beszélnie, és Jeanne máris behódol az akaratának, noha fogalma sincs arról, valójában mit akar. Vagy amikor Jeanne kísérletet tesz Tom lerázására, a megoldás Tom számára a pofozkodás, és máris szent a béke.
Nem véletlen, hogy Jeanne kijelenti, nagyon tetszik neki a névtelenség, mert ebben a helyzetben újra gyereknek érezheti magát. És jellemzõ, hogy erre Paul azt válaszolja: miért akarsz gyerek lenni? A gyerekeket elnyomják, engedelmeskedniük kell. Vagy amikor Tom azt mondja: már nem vagyunk gyerekek, felnõttként kell viselkednünk, Jeanne azt feleli: "De hát ez borzasztó!"
Jeanne számára tehát egy idõsebb, kellõen határozott és erõszakos, kissé szadisztikus férfi tökéletesen ideális elnyomó hatalmat, fõnököt, apapótlékot jelent. Valóban nem Paul személye vonzza, sõt kifejezetten meggyûlöli, amikor megosztja vele azt, hogy kicsoda.
Ilyen módon Paul, aki azt hitte, talált valakit, akivel feloldhatja a magányát - valójában tényleg nem talált senkit sem.
Válasz
10/10
umma 2009 dec. 24. - 23:39:23 10/10
(42/205)
Érdekes, hogy miközben a filmben Jeanne azzal vádolja Tomot, hogy olyasmikre veszi rá, amiket magától nem csinálna meg, hogy csak kihasználja, a színésznõ, Maria Schneider is arról panaszkodott késõbb, hogy Bertolucci és Brandon manipulálták. Nem tudom, mit értett ezen, mindenesetre különös.
Válasz
10/10
umma 2009 dec. 24. - 22:47:55 10/10
(41/205)
---spoilerveszély---

Valóban iszonyatosan jó film, nem csalódtam, rettenetesen tetszett az õszintesége, összevetve a felszínes átlaggagyival. (Amire a filmben Jeanne utalt is: "popházasság").
De hogy minden õszinte feltárulkozás ellenére mégis arra fusson ki, hogy az õszinteség gyilkol, és az anyagiak, a külsõség, a látszat képesek felülírni az érzéseket - ez kegyetlenül keserû végszó volt.
És némileg bosszantott az az erõszakos nõkép, amit közvetített, hiszen Brando a filmben szenvedõ áldozata lett a két nõ átb*szásainak.
Ezt szeretném egy kicsit helyreigazítani, mert talán sokan szívesen azonosulnak ezzel a mondanivalóval.
1. a feleség: Paul úgy említi: "ál-Ophelia" - és ez igaz is, Rosa halála szerintem is Ophéliát mintázza. Ophelia azért õrült meg, mert Hamlet visszautasította. A filmben a feleség lépett félre, de van egy olyan megfigyelés, miszerint elõször az lép ki a kapcsolatból, akit megcsalnak - a megcsalás már csak következménye a korábbi visszautasító magatartásnak. Ez jól megfigyelhetõ volt: Rosa olyan pasival lépett félre, akirõl nem lehetett tudni, "mit evett rajta"; azért akarta, hogy még a hálóköntöse is olyan legyen, mint a férjéé; azért akarta lekaparni a tapétát, hogy olyan legyen a fal, mint otthon - mert a gyengédséget a férjétõl szerette volna megkapni, csak nem lehetett. És bizonyára azért mesélt el neki részletesen mindent, hogy felbosszantsa és féltékennyé tegye. De semmi sem hatott a pasira, közönyös maradt - nyilván pont olyan kõkeményen elzárkózó, mint ami Opheliát is a halálba kergette.
2. ez az elzárkózás aztán a Jeanne-nal való kapcsolatát is meghatározta.
Nekem meglehetõsen képtelenségnek tûnt, hogy a csaj ilyen hirtelen 180 fokot fordult; fura volt, hogy azon akadt ki, hány éves és mibõl él, vagy hogy nem alázza meg, tehát hirtelen nem is elég férfias. Ezt végképp káros volt sugalmazni; szerintem csak a belsõ félelmek kivetülése volt, vagy egy "mûvészi sûrítés", egy hosszadalmas kiábrándulás tömörítése.

Meglehetõsen rossz volt nézni, hogy azt sulykolta: minden csak hatalom és pozíció, a pasinak addig van sansza, amíg képes leigázni a nõt; de abban a pillanatban, amikor bevallja, hogy neki is szüksége van a másikra, teljesen kiszolgáltatottá és vesztessé válik.
Válasz
Undercover 2009 dec. 24. - 22:00:27
(40/205)
Én is pontosan ugyanígy éreztem tegnap (vagy inkább ma :)), amikor megnéztem. Nálam is ez rá a jó kifejezés, szerettem is meg nem is. Szerettem, mert a hangulata óriási volt, teljesen megragadott: én is elképzeltem, hogy milyen lehet egy olyan üres, régi típusú házban csak úgy elbújni a világ elõl... És talán ugyanez volt az alap ahhoz is, hogy nem szerettem: nyomasztó, baljós is ugyanakkor, elejétõl fogva érezhetõ, hogy nem "happy end" lesz (bár ez nem feltétlenül baj egy filmben).
Ja és a szövege se volt semmi, fõleg Brando-é. De ez is kettõs dolog volt számomra, mert amikor kimondta nevettem rajta (pl. amikor a halott feleségéhez beszélt), de érezni lehetett rajta a keserûséget is. Szerintem szép benne a lány, helyenként nekem Kelly Clarkson énekesnõre hasonlít. :)
Válasz
ELog 2009 dec. 24. - 17:13:56 Előzmény fredi60
(39/205)
Jó, a Teaház rendben van (a másikat nem láttam, vagy nem emlékszem rá), de azért az elég régi darab. Egyáltalán nem nevezném jellemzõnek. Brando az a kategória akit kötelezõ tisztelni, és ezt annyira azért nem látom indokoltnak. Nem hiszem ugyanis, hogy az lenne a színjátszás csúcsa, ha valaki önmagát jól el tudja játszani.
Válasz
Marcipáncica_ 2009 dec. 24. - 13:26:21
(38/205)
vegyes érzéseket váltott ki belõlem ez a film.
nem láttam még ezelõtt, és kiváncsian ültem (feküdtem) le elé, aztán elég hamar kipattantak a szemeim... érthetõ módon egyes jeleneteknél... :D
no de mindent összevetve, valahogy szerettem is meg nem is az egészet.
nyomasztó volt, (tényleg nem karácsonyi hangulat) de értékes és nagyon különleges alkotás. Brando csúcs volt még ilyen zizis fejjel is, bár a csaj cicijei (sok elõttem szólóval ellentétben) nekem nem jöttek be :DD
Válasz
offtopic
fredi60 2009 dec. 24. - 11:17:04
(37/205)
"Én mindenesetre egyetlen életigenlõ, pozitív érzelmi töltöttségû szerepet nem láttam Tõle."

Ott van például a Sayonara. Vagy a Teaház az augusztusi holdhoz.
Válasz
offtopic
elisabet 2009 dec. 24. - 09:38:14
(36/205)
Ez a film egész végig nyomasztott - egyetértek, nem Karácsonyra való :(
Brando jól játszott nagyon miatta néztem meg és már nem kapcsoltam át, mert érdekelt a vége, erre tényleg nem számítottam.
Válasz
ELog 2009 dec. 24. - 02:26:07 Előzmény Ines79
(35/205)
Ez tényleg jó helyzetelemzés a végkifejletról. Nagyon tetszik. :))
Válasz
ELog 2009 dec. 24. - 01:33:14
(34/205)
Én rettenetesen utálom ezt a filmet, mert egy lélekgyilkos film. Azért talán Karácsonykor mégse ezt a lelki rothadást kellene propagálni. Brandonak persze könnyû jól alakítania, ha talán ez az alapbeállítottsága. Én mindenesetre egyetlen életigenlõ, pozitív érzelmi töltöttségû szerepet nem láttam Tõle. Maria Schneidernek pedig az arca a legszebb, persze nyilván ez ízlés kérdése is. Mindenesetre az a 34 mp.-es darab, amit érdemesnek tartottam kiszedni ebbõl a filmbõl, azt hagyja érvényesülni.
Válasz
borzalom07 2009 dec. 24. - 01:22:10
(33/205)
Ez biztos. Brando remek, a cickók meg egyenesen fantasztikusak. :)

De azért ennél többrõl szól ez a film. :)
Válasz
borzalom07 2009 dec. 24. - 01:14:45 Előzmény southwind
(32/205)
Mert a gagyi filmek hozzák a nézettséget, a kertévéknek pedig csak és kizárólag a nézettség számít.
Amúgy ez a film ezentúl 18-as karikás, én sem kezdeném 11 elõtt, de ez az éjfeles kezdés tényleg erõs. De az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy 18-as karika nélkül sem kezdenék korábban. Az úgymond mûvészfilmeket sosem kezdik éjfél, vagy akár 1 óra elõtt a kertévék. De legalább a TV2 lead ilyen filmeket, még ha éjszaka is. Az RTL viszont abszolút belexarik és csak gagyit ad...
Vasárnap a TV2 leadta Zeffirelli-tõl a "Napfivér, Holdnõvér"-t, azt "már" 23.35-kor elkezdték.

Ami szomorúbb ennél, hogy az elvileg közszolgálati m1 is fél 12 után kezd el nagyritkán normális filmeket adni. Pedig nekik talán inkább feladatuk lenne ezt a vonalat felvállalni. Õk is elmentek a nézettség hajszolásának irányába. Sajnos.
Válasz
ondok 2009 dec. 24. - 00:56:50
(31/205)
Valamikor évtizedekkel ezelõtt láttam az egykori Filmmúzeumban az Astóriánál,nem rázott meg különösebben.Akkoriban nagy durranás volt a sexjelenetek miatt ,de egyébként átlagos volt.nem igazán értette az ember ,hogy miért pont Brando alakította a fõhõst.
Válasz
10/10
emberek44 2009 dec. 24. - 00:00:48 10/10
(30/205)
Hosszú a film és így hajnalban lesz vége ,de megéri megnézni
Válasz
10/10
gabroca 2009 dec. 23. - 20:45:40 10/10
(29/205)
Brando játéka és Maria cicije emlékezetessé teszi a filmet.
Válasz
10/10
Leee 2009 dec. 23. - 14:09:01 10/10
(28/205)
egész héten ezt a filmet várom..:)
és én se értettem sose h a gagyi amcsi filmek miért mennek fõmûsor idõben mind1 megéri fenn maradni:)
Válasz
southwind 2009 dec. 23. - 10:54:21
(27/205)
szerintem ejjel fel kettokor kellene kezdeni..... Egyszeruen nem ertem miert rakjar a gagyifilmeket fomusoridobe, ami szinten keson van fel tizkor, ez szinte kizart hogy ebren meg tudom varni. Vajon nem lehetne e a monika sot iderakni?
Válasz
Easy Rider 2009 dec. 23. - 09:05:26
(26/205)
oh, emlékezetes darab. kb harmadszorra sikerült felvennem ilyen-olyan okok miatt... aztán megnéztem és én sem tudtam hova tenni. tény, hogy Brando mesterien játszik. polgárpukkasztónak meg kellõen polgárpukkasztó, s tényleg nem egy vidám film. a "vajas jelenet" viszont nagyonon ott van a szeren, a 70-es években lenyomni egy ilyen "hátsós" szexjelenetet, hm...:)
Válasz