A feszültség, ami a film lényege, jól tapintható a filmben. A két főszereplő jól tette a dolgát. A szexjelenetek nem reálisak voltak, valószínűleg szándékosan, mert nem ez a lényege a filmnek. A kategóriájában remek film.

Unalmas, modoroskodó félrebaszós film, aminek egy nem mindennapi szerelmi háromszög áll a középpontjában. A teljes érdektelenségbe fulladástól, egyedül a szexjelenetek menthették volna meg az alkotást, de még azokat is elbaszták, ugyanis a romantikusabbak fájóan egyhangúak, a vadabbnak, őrültebbnek szántak pedig hihetetlenül röhejesek lettek. Ráadásul a történet legdrámaibb fordulatát, valamiért szintén rohadtul groteszk módon ábrázolják a készítők.

Fabábuk játszanak benne, a szexjeleneteket meg mintha marionettbábukkal játszatták volna el. (Komolyan!) Csak néztünk, hogy ez így mi? Ahogy már írták előttem, a film egy nagy nulla.

Nincs ebben a filmben semmi kémia! Nagy 0,ez a film minden tekintetben!

Végzet, Damage, 1992:
Remek, megosztó, tabudöntögető film: “Azért hódolunk be a szerelemnek, mert az értelmet ad a megismerhetetlennek. Semmi más nem számít. A végén már nem.”
Izgalmas gondolat, ellenpólusa a Madisin megyei Francesca gondolkodásának (https://port.hu/adatlap/film/tv/a-sziv-hidjai-the-bridges-of-madison-county/movie-2369)
Furcsa és tiltott szerelemről szól ez a mozi, ami egy házasság alkonyán lép a férfi életébe. Tud-e tenni ellene a férj, családapa, leendő örömapa? Akar-e tenni ellene?
Egyáltalán: szerelem-e a hirtelen feltámadt tesi vágy, vagy a szerelem a házasság kitartása, amely számára ez a szeszély csak egy újabb kihívás?
Milyen jövő várt volna rájuk, ha Anna visszamondja a házasságot, Stephen pedig feléget mindent?
Ezernyi kérdés, amire a választ csak saját magunkban találhatjuk.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=wU4poTjgUT8
teljes film: https://videa.hu/videok/film-animacio/vegzet-damage-1992-drama-film-jeremy-irons-hU1kRthagb4pnLqP?fbclid=IwAR3MubPRR_JgFtZ8XGJuBPPuL8o02NcmB_f0ITzxTxNW37iypWA7McGcNlc

Én úgy éreztem, hogy nincs kémia, nincs igazi szenvedély és az egész filmet az életszerűtlenség uralja. Az nem elég, hogy a téma hatásvadász, azt jól ki is kellene találni és hatásosan tálalni.

Színészi játék 0, a szexjelenetek nem szenvedélyesek, hanem szenvedésesek. A faszi sem tud jól szenvedélyest alakítani, a színésznő meg valszeg undorodott a szereplőtársától, mert nem adta át magát a szerepnek.

Igen...
Spoiler.

Anna jol jon ki mindenbol...eli tovabb az eletet,visszamegy elso szerelmehez,gyereket szul.Kozben egy feleseg szinte megorul ,hogy egyszerre vesztette el a fiat,csalodott a ferjeben...:(

Az meg a masik,hogy az elso randikor,semmi beszed,elojatek,de a csaj rogton nedves,farok rogton felall,durr bele rogton.A csaj karjait szettarja,mint egy babu ,ugy fekszik,ez lenne a szenvedely?Fius a csaj,semmi szexi nincs benne,es pont egy oregedo pasi láttán erez olthatatlan vagyat,mikor ott a fiatal fia is? Undorito ez a szinjatek,a felesegevel és a fiaval szemben is...a csajt meg nem minösitrm...

Szomoru,hogy mar a ferfiak kozt sincs szolidalitas...Az meg meg nagyobb genyosag,hogy egy apaa sajat fia csajaval jon ossze titokban...:( Felháborit,még a gondolata is,hogy egy gyanutlan feleseg,még ilyen veszélynek is ki van teve

Meglepõdtem a hozzá szólásokon! Hiszen pont arról szól a film, hogy tud megfeledkezni mindenrõl és mindenkirõl két ember, ha megjelink a kémia a találkozásukban. Hiszen mind ketten folyton kiakarnak lépni a kapcsolatból, mert Õk is érzik milyen abszurdhelyzetben vannak. De nem tudnak, míg bekövetkezik a tragédia!!!

Ez nekem némi magyarázatot ad Anna furcsa viselkedésére:

"A pszichopata embert leginkább a fejletlen erkölcsi ítélõképesség, a többi ember érzelmeinek figyelmen kívül hagyása, a megbánás és bûntudat hiánya jellemzi. Viselkedésszintjén a pszichopátiás személyiségvonások általában hazudozással, sekélyes érzelmi élettel párosulnak, ami gyakran a partner(ek) kihasználásával vagy promiszkuitással (gyakori partnercsere) párosul, azaz állandó hódítási, uralkodási igénnyel. A mások feletti kontroll megszerzésére bármit hajlandó bevetni, legyen az a személyes kisugárzása, manipuláció, erõszakos viselkedés, szex vagy megfélemlítés."

„Kiválaszt téged, a szavaival lefegyverez, a jelenlétével irányít. Elbûvöl a szellemességével és a terveivel. Kellemesen töltöd vele az idõt, de mindig benyújtja a számlát. Mosolyog és megtéveszt, a tekintetével megrémiszt. És amikor kiélte magát veled – s ezt fogja tenni – otthagy, és magával viszi az ártatlanságod és a büszkeséged."
Részlet egy tanulmányból aláírás:
„ Egy börtönben ülõ pszichopata”

Tegnap láttam a filmet. A férfi fõszereplõ miatt érdemes megnézni. Az elõttem író gondolatai azonosak az enyéimmel. A botrányosan szenvtelen, csábító nõ viselkedése érthetetlen.

A napokban láttam újra a filmet. Korábban nem váltott ki különösebb hatást, most azonban kicsit mérges lettem. Leírom, miért.
Elõre szólok, ha valaki nem ismeri a filmet, hogy SPOILER elõfordulhat.
Kedvelem Jeremy Ironst, mert jó színésznek tartom, aki még azt is el tudná hitetni egy filmben, hogy szerelmes lett akár egy téglafalba is, ahogy ezt már többször bizonyította. Ezt a filmet gyakorlatilag õ viszi el a hátán. Nem csak azért, mert õ az egyik fõszereplõ, hanem inkább azért, mert õ az egyedüli élõ ember ebben a moziban. Mindenki más szoborszerû, hideg, érzelemmentes. Kivéve a legvégén Miranda Richardsont, és talán a fiút játszó Rupert Graves a végsõ jelenetében. (Mert itt már muszáj volt valamit mutatniuk.) De Juliette Binoche egyszerûen nem tudta elhitetni velem, hogy Anna olyan valaki, aki elsõ látásra ilyen elsöprõ hatást tud kiváltani. Egy kirakati próbababa több érzelmet mutat, mint õ. Bánatosan néz a filmen végig, fiús alkatát többnyire leszbikusokhoz illõ ruhába bújtatva (az egyetlen kivétel talán a párizsi jelenet), még a szexnek is úgy adja oda magát, mint aki áldozatot mutat be. Szép arcú nõ valóban, de amit itt nyújtott, annál még John Lone is izgalmasabb volt a M. Butterfly-ban. Lehet, hogy ez volt a rendezõ utasítása, ez esetben nem az õ hibája.
Értem, hogy a történet a visszafojtott, majd felszínre törõ, pusztító szenvedélyrõl szól, csak hiteltelennek érzem, ami kiváltja ebben az esetben. Maga a sztori elképzelhetõ, biztos, hogy vannak dolgok, amelyeket nem, vagy nem mindig tudunk uralni.
Seele22 írt a blogján egy hosszabb értekezést a filmrõl. Azt írja, Anna nem rossz ember. Én vitatnám ezt.
Õ az, aki kezdeményez. Nem csak az ártatlannak tûnõ megismerkedés Fleminggel, hanem hogy õ hívja el a lakására - mondjuk, hogy szerelembõl. De ha szerelmes Flemingbe, akkor megszakítja a kapcsolatot még idejekorán Martynnal. (Ha csak a szex kell, akkor is.) Ha Martynt szereti, akkor nem kezd ki Fleminggel, vagy bármikor megszakítja a kapcsolatot. Fleming érzi, hogy rossz, amit tesz, egy idõ után tisztázná is a helyzetet, errõl épp Anna beszéli le, szenvtelenül közölve, hogy továbbra is fenntartaná a viszonyt. Amikor Fleming végre döntésre jut, és a családját választaná, Anna - hatalmának biztos tudatában - felajánlkozik ismét, Fleming pedig nem elég erõs, hogy ellenálljon. Amikor pedig bekövetkezik az elkerülhetetlen tragédia, Anna elmorzsol egy könnycseppet, majd kisétál... Ha a két férfi közül bármelyiket is akár csak egy kicsit is szerette, képtelenség, hogy így elvonuljon. Elmondásból értesülünk, hogy a testvére az iránta érzett szerelem miatt halt meg - hangsúlyozva, hogy õ, Anna, mennyire megsérült lelkileg -, s akkor is elmenekült a következmények elõl.(Ilyen esetekre van a "talonban" Peter.) De nem rossz ember(?), csak fikarcnyit sem törõdik másokkal, vagy tetteinek következményeivel. Fleming végsõ rádöbbenése akkor következik be, amikor szembesül Anna valódi lényével: a szexuális tárgy mögött egy pszichotikus személyiséggel, aki semmit sem érez, miközben átgázol az embereken.
Míg Fleming tudatában van, és vezekel a bûnéért - a hatalmas poszter a falán emlékezteti -, Anna élheti az átlagos emberek életét, társsal, gyerekkel... Õ mindent túlél.
A történet megragadó, megdöbbentõ, ezért a pontok, a hiteltelenség sajnos csökkenti nálam a film értékét.

Off Nem a film lényegébe vágó, persze, de mióta megnéztem, azon agyaltam, vajon miben láttam még, az Irons fiát alakító Rupert Graves-t.

Az A. C. regénybõl készült Egy marék rozs-ban õ játszotta Lance Fortescue-t... Na igen... Azt hiszem, most megyek is, és nézek egy kis Agatha Christie-mesét:-)

Üdv! Mivel Jeremy Irons a fõszereplõ, gondoltam, hogy nem lesz "egyszerû" film. Nem is az.
Spoiler

Juliette Binoche nagyon szép nõ, szerintem, ráadásul jó színésznõ is, ebben a történetben is remekelt, már az elején érezni lehetett, hogy valami nem stimmel vele, és sikerült folyamatosan fenntartani maga körül ezt a furcsa légkört.

De a film mégsem tetszett, mert idõnként "leült" a sztori, s kicsit sokalltam a "mûvészfilm"-elemeket is.
Egyszer elég volt...

Nekem ez volt az elsõ és az utolsó, hogy megnéztem. Ettõl a nõtõl a hideg is kirázott! A történet nem lett volna rossz, csak egy kicsit lapos volt. Itt is a vége felé lett izgalmas.

SPOILER

Nálam akkor borította el a szar az agyam amikor a fiú lezuhan az emeltrõl a nõ pedig feláll.... levonul a lépcsõn... és elmegy!!!! Mintha mi sem történ volna! AKKOR KÉSZ VOLTAM!

10/10
Végig izgultam, hogy jaj, soha ne legyen vége...
Az érett Louis Malle igencsak felkavaró mozija, hátborzongatóan jó zenei kísérettel, zseniális színészekkel...
Nem lehet belekötni...

Nem tetszett a film, pedig sokat vártam tõle, vagyis ennél többet. Lapos volt a sztori, és Binoche pedig mesterkélt. Semmi szerethetõ nem volt benne.

SPOILER

Egy két dolgot alapvetõen nem értek. Nem a mindent elsöprõ szenvedélyrõl van szó, az teljesen világos. A fickó elveszti a fejét, és teljesen önzõ módon lelkiismeretlenül hazudik a fiának, és a feleségének is. Számomra ez is nehezen emészthetõ, de mégis megértem, mert elvakultságában "hirtelen" nem tudja, mit tegyen. De itt van Binoche karaktere, aki egy elmebeteg nõ. Minek kezd viszonyt Irons fiával, mikor az apát akarja valójában? Miért kell átvernie a fiút? Itt nem egy régi kapcsolatról van szó Binoche és a fiú között, amit pátyolgatni kell, vagy nem lehet belõle kilépni kíméletesen.. Lehetne csak úgy a szeretõje az apának. De nem, Õ önzõ módon szó szerint belegázol Irons házasságába,valami személyes sérelmét-sebét "nyalogatva", és lelkiismeretlenül zaklatja a férfit, kíméletlenül húzza. Semmi morál, semmi etika, és mind ezt a szenvedély hamis köntösébe bújtatva. Mert még ha el is hiszem az õszinte szenvedélyt a pasi iránt, akkor sem értem, miért kell a családi szálat bolygatni. Ha valóban út közben szeret bele az apába, akkor miért nem szakít a fiúval? Miért csapja be? Miért megy hozzá feleségül? Antipatikus önzõ nõ démoni hazugságba burkolózva.
Na, és itt a feleség szerepköre, aki vagy tud a dologról vagy nem - erre nincs konkrét utalás-, de miért tûr és hallgat? Ha nem teszi szóvá, mondván megfáradt, megkopott már a kapcsolata a férjével, akkor magára vessen. Csak oda lép be egy harmadik, ahol rés van a pajzson.
Késõbb meg persze olyan erõs indulattal támad a férjre, amely korábbi kérdések nélküli közönye miatt nem indokolt...
Úgy általában véve nem kommunikálnak a szereplõk, csak felelõtlenül szenvedélyeskednek, és álságosan nagyokat néznek, meg hallgatnak a nyomasztó légkörben.

SPOILER vége

Nem gondolnám magamat egy szenvedélytelen, érzéketlen teremtésnek, de ha a morálról, kíméletességrõl, õszinteségrõl van szó, akkor inkább arra szavazok, mint erre a filmre...A képi világ és enteriõr miatt adok rá maximum 5 pontot.

Hát, nem tudom, szerintem elég könnyen felejthetõ egy film...
Gyenge a sztori (eröltetett, abszurd), gyengék a karakterek, gyengék a színészek, gyenge a zene.
Lehet, hogy van akinek tetszett de én személy szerint nem ajánlom senkinek!