Az a lány egy rakás szerencsétlenség volt, csupán a dal szövege fogta meg a mentorokat, és talán azzal büszkélkedhet, hogy a Keresztest leelõzve kezdett el sírni.
Egyébként ezeknél a versenyeknél valóban nem mindegy, hogy milyen dallal indul a versenyzõ, mert ha maga a szám is egy kimondott sláger, akkor az óriási elõny lehet.

De ha komolyan mondta volna, akkor is igazat kéne adnom Neki, mert ez a szám 100év múlva is sláger lesz, és nem azért mert Malek a kedvencem, hanem azért, mert ez a dal tényleg fenomenális.

Miki!
"Malek Miki meg azt mondja Ferónak, hogy a "Hull az elsárgult levél címû számot ne bántsd, mert azt apám írta!"

Miki poénból csapott le Feró beszólására, ami szintén nem volt sértõ, csupán jó ízû tréfa.
Nem kell mindent véresen komolyan venni!:)

Tegnap csak a mûsor végét láttam, pontosabban csak hallottam, háttal ülve a tv-nek. A Katona Klári dalt éneklõ lányra csak akkor fordultam meg csodálkozva, amikor elkezdték dicsérni. Lehet, hogy az arcjátéka vagy valami az elõadásában látványra sokat hozzátett, de a hangjára önmagában nem kaptam fel a fejem.

"Milyen szinten képesek emberek megalázó helyzetbe hozni saját magukat szánalmas igyekezetükben, hogy a szürke masszából valahogy kitûnjenek."

Ebben nagyon igazad van. De ha belegondolsz, errõl szól az egész média, nem?
Amikor olyan "celebek", akiknek erre aztán tényleg nem lenne szükségük, a dél-amerikai õserdõkben hernyókat, bogarakat, vagy akár csirkebelet hajlandóak megenni, lealjasodnak, meztelenkednek, képesek akár az emberi tartásukat is elveszíteni, csak hogy benne legyenek a bulvármédiában, de errõl szól az összes valóságshow is, amelyben ismeretlen fiatalok gyakorlatilag bármit megtesznek annak a reményében, hogy meggazdagodhatnak, és ismertté válhatnak, ha csak egy rövid idõre is.
Akármilyen borzasztóan is hangzik, a média vezetõi, a pénzemberek, a kereskedelmi tévék vezetõi, menedzserei, szponzorai nagyon okosak, - az õ szempontjukból, - mert pontosan tudják, hogy mindig fognak találni olyan jelentkezõket, - akármilyen meghökkentõ, vicces, vagy éppen gyomorforgató mûsort akarnak elindítani, - akik boldogan vállalják a szereplést ezekben a mûsorokban, ami persze azzal jár, hogy a nézettség, és ezzel együtt az anyagi bevétel pedig nõni fog.
Az összes egyéb szempont pedig másodlagos, senkit nem érdekel.

"Viszont voltak ketten még a nõi mezõnybõl akiket nem említettél..."

Persze, nem akartam egy mindenkire kiterjedõ, részletes elemzést adni, csak úgy "mazsolázgattam" a kínálatból, egy-két jellemzõ mozzanatot, versenyzõt kiemelve.

A Sade dalát éneklõ nõ viselkedése miatt valósággal kényelmetlenül éreztem magam. Hogy égetheti magát valaki ilyen szinten? Nincs az ilyennek a környezetében egy józanul gondolkodó ember, aki felhívná rá a figyelmét, hogy minden tekintetben rémes, amit csinál? Sok elmebeteg is megjelenik ezekben a mûsorokban, azokról nyilván lepereg minden gúny és nem veszik észre, hogy nevetségessé válnak, de ez a nõ nem elmebeteg.Vagy õ sem érezte át az egész szituáció tragikomikus voltát és elégedetten távozott, mert két idióta zsûritagtól igent kapott?

Ennél szánalmasabb látványt, amikor egy nem túl szerencsés külsejû és az üde korszakán már jócskán túl lévõ nõ ilyen erotikus csábtáncot próbál lejteni, nem tudok elképzelni. Ilyenkor mindig "A lovakat lelövik ugye?" jelenetei jutnak eszembe. Milyen szinten képesek emberek megalázó helyzetbe hozni saját magukat szánalmas igyekezetükben, hogy a szürke masszából valahogy kitûnjenek.

Látom, ezúttal is többnyire egyetértünk nagy vonalakban. Ami a Queen-számot éneklõ srácot illeti, nekem a zsûrirõl egy erõs negatív bizonyítvány hogy egyetlen egy szakmai hibát se m említettek az éneklésével kapcsolatban.
Lass Bea megmondom õszintén, engem nem igazán fogott meg, pontosan azért amiket említettél kifogásként. Az, hogy színésznõ, eleve elõnyt jelent kifejezés tekintetében, maga a hang azonban nem sokkal jobb mint egy átlagos prózai színésznõé. Ráadásul ezt a számot eredetiben, Katona Klárival sem kedvelem túlzottan.
A Smooth operator-t éneklõ hölgyeménnyel kapcsolatban maradéktalanul egyetértek.

Viszont voltak ketten még a nõi mezõnybõl akiket nem említettél pedig sztem nagyon is jók voltak és tovább is jutottak: Az elsõ Jáger Kinga, aki minden tekintetben abszolút színpadra való, sztáralkat, bár a hangja még fejlesztésre szorul, de így is az egyik legjobb volt.
A másik pedig Antal Tímea volt, aki igazi show-t csinált a színpadon ebbõl az amúgy nem túl ütõs dalból. Mivel nem ismertem a számot, meghallgattam a youtube-on az eredetiét, hát Antal Tímea azt kell mondjam, igencsak "feljavította", már a hangszíne is kifejezetten tetszett, sokkal jobb mint az eredeti elõadóé, és hozzá még nagyon ügyesen elõ is adta, amit az eredetirõl megint csak kevésbé mondhatunk el. A szûnni nem akaró taps és a zsûri lelkendezõ véleménye is magáért beszélt.
A többiek valóban a szóra sem érdemes-kategória.

"Egyébként a srác aki a Bohemian rhapsodyt énekelte, sokszor nagyon hamis volt (meglepõ, hogy a zsûribõl ezt senki nem tette szóvá) és feszítetten énekel, én sem engedtem volna tovább, de a bátorsága kétségkívül dicséretes."

Talán az egész este folyamán õ volt az egyetlen olyan versenyzõ, - azok közül, akik tovább mentek, - akinél kifejezetten haragudtam a zsûrire, mégpedig azért, mert egyértelmûen egy olyan gyereket engedtek tovább, aki nem érdemelte meg.
Hamis volt, elképesztõen modoros, mindehhez társulva eléggé beképzeltnek is tûnt, én azt hittem, hogy néhány barátságos, segíteni akaró, "építõjellegû" mondat után szépen elküldi õt a zsûri, esetleg annyit még hozzátéve, hogy jöjjön vissza késõbb, addig meg képezze a hangját, és próbálja meg levetkõzni a modorosságait.
Ehelyett a hajam égnek állt attól, ahogy gyakorlatilag "elájultak" tõle, és szinte az egekbe emelték.
Még ha valami szuper tehetségre bukkantak volna, akinek vannak kisebb, kijavítható hibái, akkor esetleg elfogadom ezt a hozzáállást, a szakmai vakságot, de ebben az esetben szó sem volt errõl.
Keresztes Ildikó lelkesedése pedig, - tudtán kívül - magának a dalnak szólt. Amikor átszellemült arccal, lábával a ritmust ütve hullámoztatta a testét, akkor ehhez semmi köze nem volt az énekes srácnak.
Ez a veszélye, egyben pozitívuma egy okosan, jól megválasztott dalnak.
A Bohemian Rhapsody egy elképesztõen jó, és elõadói szempontból kifejezetten nehéz szám, nagyon igényes, harmóniákban és ritmusban gazdag a kísérete, van benne egy baromi jó gitárszóló, és ennek az egésznek az összhatása rávetül az elõadóra, és "eltakarja" a zsûri elõl magát a produkciót, ami esetleg közepesnél nem is jobb.
A srác - többek között - folyamatosan "alá énekelt", amit valóban szóvá kellett volna tenni.
Mindegy, szerintem elõbb vagy utóbb ki fog esni. Semmi különös dolgot nem mutatott fel.

Lass Bea egészen különös hatást tett rám.
Katona Klárinak egy nagyon nehéz számát énekelte.
Érzékenyen, szívhez szólóan indított, mindenfajta sallangtól mentesen, szinte megnyitotta a lelkét a közönség elõtt, mindenki lélegzet-visszafojtva hallgatta, mert érezték, hogy itt valami különleges pillanat született.
Aztán persze az elsõ varázs elmúltával elõjöttek az éneklés kisebb-nagyobb hibái, tisztasági problémák, - ennek a dalnak a vége felé minden sort egy fél hanggal feljebb kell énekelni, ami talán a legnehezebb szakmai feladat egy énekes számára, - és ezt Lass Bea már egyre nehezebben tudta megoldani.
A drámai hatást felépítendõ, egyre hangosabban énekelt, préselni is kezdett, úgyhogy a dal vége szakmailag nem lett igazán jó.
Mégis, azt kell mondanom, összességében annyira megfogott az elõadás, hogy azon vettem észre magam, hogy elszorult a torkom, és amikor a zsûritagok beszéde alatt Bea lassan könnyezni kezdett, azt éreztem, hogy egy apró könnycsepp az én szemem sarkából is elindul. (Nagyon ciki? Nem tudom... Azt hiszem, nem.)

Ha rosszindulatú akarnék lenni, - nem akarok, - akkor azt mondanám, hogy miután Bea színésznõ, lehet, hogy egy zseniális színészi alakítást láttunk tõle, amit mindnyájan "megettünk". De még ha így is van, az sem érdekel. Sõt, inkább azt mondom, hogy ha valaki ennyire meg tudja fogni a közönséget, akkor egyértelmûen színpadra való.
Teljesen mindegy, milyen eszközökkel él, ez a pálya errõl szól.
Bea esetében, - mint annyi más versenyzõnél, - a második dal lesz a vízválasztó.
Az elsõ számra nagyon felkészült, ráhangolódott, fõleg lelkiekben, be is jött neki, de mi lesz a többivel? Az a nagy kérdés.
Én drukkolok neki, kíváncsi vagyok rá, érdekel a további sorsa a médiában.

Az az elõadó, aki ma este számomra a legemlékezetesebb maradt, az a Sade számát, a "Smooth Operator"-t éneklõ szõke hölgy volt.
Az õ elõadásában az összes olyan attitûd fellelhetõ volt, ami ennek a szakmának a legrosszabb oldalát mutatja be.
A külsõ megjelenés adott, arról nem nagyon tehet az illetõ. (Fogyókúra, fitnesszterem, stb, én is tudom.)
Mégis, egy teltkarcsú nõnek tudnia kellene, hogy az a legelõnytelenebb a számára, ha olyan testhezálló ruhát vesz fel, amely kirajzolja a plusz kilóit a testén. A hölgy ezt figyelmen kívül hagyta.(Így indultunk).
Aztán ilyen külsõvel nem kezdek el a zsûri közvetlen közelébe menve, általam erotikusnak vélt mozdulatokkal táncolni, mert nevetségessé teszem magam mindenki elõtt.
De a legnagyobb probléma az volt, hogy Sade-nak ezt a számát, - ami egyébként szerintem az egész könnyûzenei irodalom egyik legizgalmasabb száma, hihetetlenül érzéki, fülledt hangulatú, ritmusában, hangszerelésében, a zenei világában egyaránt fantasztikusan jól "el lett kapva", - szóval, ezt a számot a hölgy tökéletesen félreértve, handabandázva, széles, teátrális mozdulatokkal eljátszva adta elõ, sokkal izgalmasabb lett volna, ha megáll a színpadon, és csak a teste finom ringatásával, apró mozdulatokkal jelzi, hogy mennyire érzi a ritmust.
Ráadásul idõnként, fõleg a kitartott hangoknál, elég hamis volt.

Mindegy, jönnek, egyre jönnek a versenyzõk, néhány adás múlva már nem fogunk emlékezni az elsõ adások résztvevõire, pláne nem úgy, hogy a kiselejtezésükkor ugyanúgy csak egy-egy másodpercre fogják õket mutatni, ahogy a múltkor.

Malek Miki meg azt mondja Ferónak, hogy a "Hull az elsárgult levél címû számot ne bántsd, mert azt apám írta!"

Ja?! Tehát a régi számokat büntetlenül lehet cikizni, kivéve akkor, ha valamelyik mentornak köze van hozzá. Akkor az mindjárt más, ugye?...

Inkább zeneszerzõk számára kéne ilyen jellegû versenyeket elindítani, hátha valakirõl kiderülne, hogy még normális dalokat is össze tud dobni.

Valahol nem jó a mûsor szabályzata, vagy teljesen amatõr énekeseknek kellene meghirdetni a mûsort, vagy már énekléssel foglakozó, profinak, akik viszont még ismeretlenek. A Zámbó Krisztián felbukkanása után is sok efféle kérdés felmerült. A Voice-nál meg kimondottan elõnynek írják a honlapon, ha valaki musicalénekesként jelentkezik. Valóban nem igazságos a profikat és a teljesen amatõröket együtt versenyeztetni.

Ráadásul, jókat kacarászhatunk rajtuk, hisz ez is csak egy szórakoztató mûsor.:D

Egyébként Bryan Adamsnek igaza volt, amikor azt mondta, hogy nem az a nagy szám, ha szépen énekelsz, és ezért megveregetik a hátadat, hanem az, ha a saját dalaiddal leszel sikeres. És szegény W.Kati is ebbe a csapdába esett bele, mert lehet, hogy jól énekel, de a már külön neki írt számmal le is szerepelt az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Ez nem képezi vita tárgyát, de ezt nem is állította senki ha jól tudom. Itt legfeljebb a mai magyar popszakma esetlegesen kiöregedõ "nagyjainak" utódai bukkanHATnak fel, de azok sem túl nagy számban...

Hát azt, hogy "fel fog", azt nem tudom, de azt igen, hogy akik itt megmutatták magukat, azokból egy sem lesz Cher, vagy egy hasonló sikeres énekes utódja.

Hát! Ma sem bukkant fel pl.Cher utódja.

Annál a srácnál az volt az érdekes, hogy az eredményhirdetésnél Malek Miklós, ezerszer boldogabbnak tûnt mint Õ.:D
Nem azt mondom, hogy rosszul énekel, de ha meglátom, akkor inkább átkapcsolok egy másik csatornára, mert nem egy kimondottan szívdöglesztõ alak, esetleg a fehér cápák irigyelhetnék meg a fogait.

És igen, a többiek is ott vannak, akik az öt perces sztárok táborát erõsítik.

Lass Beát meghallgattam az xfaktor videóján,... sokkal jobb volt ott (?)

mondjuk a mûsorban egyedül nála volt libabõr-effect.em
szerintem bármi lesz, õ nagyon jó (hallgatnám még sokáig)
csodálatos hangszíne van, rekedtesen, suttog, énekel, kiabál --> énekhangon (oké, lehet még fejleszteni)
de nagyon-nagyon szép a hangszíne, tele érzelemmel... élettel, ... fülledt erot*
nekem ma õ volt a nyerõ :)

Nem szerénységi, hanem szegénységi bizonyítvány, de alapvetõen egyetértek :-)
azt viszont nem értem hogy miért engednek profinak számító, már "befutott" embereket az amatõrök közé. nem az lenne a mûsor célja hogy felfedezzen teljesen Új és ismeretlen arcokat akik még nem kaptak nyilvánosságot és nem ebbõl élnek hivatásszerûen? A musicalénekes is énekes, tehát nem nevezhetõ amatõrnek. együtt versenyzetetni õket az utcáról bejövõ emberekkel szerintem unfair.