Papi, a hős

Papy fait de la résistance
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott francia vígjáték, 102 perc, 1983

Értékelés:

14 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

14 szavazatból
Szerinted?
Párizs, 1940. A Bourdel-család virtuóz zenészekből áll, akik egész egyszerűen megtagadják, hogy a németeknek játsszanak. Majd amikor a család tulajdonában lévő szállodát a németek rekvirálják, hogy Spontz tábornokot ott szállásolják el, az énekesnő kijelenti, hogy amíg egyetlen német is van francia földön, nem fog énekelni. Spontz azonban arra kényszeríti, hogy vegyen részt Hitler féltestvérének a fogadásán. Közben pedig a család többi ellenálló tagja ezen esemény alatt bombamerényletet készít elő.

Stáblista

Szereplők

Jean-Robert, papi
Herman Spontz
Michel Taupin
Adolfo Ramirez
Guy-Hubert Bourdelle

Hozzászólások

Szerinted?
4/10
Nico71 júl. 10. 13:17:51 4/10
A film 1 óra 25 percig elég jól halad a régi francia háborús komédiák vonalán. Úgy mondanám, szépen utánozzák a klasszikus Egy kis kiruccanás (Louis de Funès, Bourvil), Átkelés Párizson (Louis de Funès, Bourvil, Jean Gabin), vagy a De hová tűnt a 7. század? (Pierre Mondy, Aldo Maccione, Jean Lefebvre), Atlanti fal (Bourvil), stb. filmeket. Olykor kissé erőltetett, kevésbé jellemző a laza, jól gördülő poén. A színészek közül, épp a főszereplőkre (Christian Clavier, Gérard Jugnot, Martin Lamotte, Dominique Lavanant) legjellemzőbb a ripacskodás. A két színészlegenda, aki kellemes természetességgel játssza szerepét Jacqueline Maillan és Michel Galabru. Sajnos a fiatalabbaknak nem sikerült felnőni hozzájuk. A rendező helyében rájuk helyeztem volna a film hangsúlyát, de persze a forgatókönyvet kellett követni, melyet részben Christian Clavier és Martin Lamotte írtak (önmagukra). Mellesleg, ha Michel Galabru lett volna a történet főszereplője, akkor a cím is érthető lenne, Papi, a hős. Mert jelen esetben, nem is lehet tudni, ki volt tulajdonképp a Papi, aki hős lett? 🤔

1 óra 25 perc után

1 óra 25 perc után a film ok nélkül kap egy zenés betétet, amelyre felkapja a néző a fejét. Mi is ez, miért is, hogy került ez ide? Miért lett musical ebből a francia háborús vígjátékból? Most Mel Brooks féle Producerek stílusra váltottak? De ekkor még nem tudjuk, a megdöbbenés első fázisa mindez, mert pár perccel később hasba vágnak és nem fejezik be a történetet. Illetve, bejön egy narrátor hang, amely pár mondatban odaveti a nézőknek, mely szereplővel, mi lett a történet ezen pontján. Hidegzuhanyként a nyolcvanas években találjuk magunkat egy tévéstúdióban, mint egy időutazó. A kevésbé szerethető ripacskodó főszereplők marháskodnak kicsit, majd kiabálnak, veszekednek és így ér véget a film.



A film utolsó pár percében a néző kapkodja a fejét értetlenül. A történet nem fut ki, nincs érdemi lezárása. Csattanó végképp kimarad, de levezető megnyugvást sem érezhetünk, vagyis Happy End sincs. Evvel a teljes filmet tönkre teszik! A történetépítés után, mintha az egészet homokvárként rombolná le egy undok gyerek a játszótéren. Ráadásul, perceken keresztül tapossa a szemünk láttára, mielőtt érkezne a lélekmentő stáblista. 😟

1 óra 25 percig 6-7 csillag, majd onnan 1 csillag, részemről ebből jön a 4 csillagos végeredmény


Lyanos1 jún. 16. 15:59:41
Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a filmben megjelenő vidámságokat, bizonyára jobban kellene ismerni a korabeli viszonyokat meg a francia ellenállás történetét.

Egyébként a stáblista szerint főszereplő Michel Galabrunak, azaz Papinak csak pár jelenet illetve mondat jut a filmben.