A 80-as, 90-es években a ghánai sufnituning mobilmozik virágkorukat élték. A „forgalmazók” faluról-falura jártak, ahol nemhogy mozi, de sok helyen áram sem volt, az instant videóklubokat általában egy VHS-lejátszó, egy hordozható tévé és egy aggregátor alkotta. A hivatalos moziposzter pedig merő utópia volt.
A nemrég elhunyt ikonikus plakáttervező és grafikusművész, Philip Gips munkáiból válogatva, a Rosemary gyermekétől A nyolcadik utas: a Halálon át a Supermanig.