A nemzeteknek szurkolók között talán a legnagyobb különbség, sőt ellentét a Squadra Azzurra rajongók és a többiek között van. Akik rajonganak a calcióért, imádják az olasz labdarúgó-válogatottat, míg mások egyenesek gyűlölik a talján focit.
Itt a Holdon senki nem erőszakoskodik senkivel. Igaz, hogy csak én vagyok itt. Magamat igyekszem békén hagyni. Nem mindig könnyű, néha olyan hülye tudok lenni.
Innen föntről szépen megmutatkoznak az óbolygó olyasféle rejtett rajzolatai, amelyekre a Földlakóknak nincs ilyen rálátásuk. Korszerű távcsöveim nélkül nekem se volna ennyire tiszta a a planétát sokhelyütt ékesítő, hatalmas méretű ábrák képe. Ezekre az angolszászok szakkifejezést alkottak: geoglyph. A hieroglifa mintájára így magyarítanám: geoglifa.
Ezer magány lót utcahosszat, embert koldulni egyre rosszabb, írta Ladányi Mihály, a sajnálatosan elfelejtett költő. Sokat
Idefönt még többször jut eszembe Enrico Fermi kérdése, amelyet 1950-ben tett föl, Los Alamos-ban (New Mexico), a híres kutatóintézetben. Munkatársaival ebédelt. Délelőtt arról beszélgetett munkatársaival, köztük a mi Teller Edénkkel, hogy mennyi a valószínűsége, hogy a fénysebességnél gyorsabb objektumokat fedeznek föl a következő tíz évben. Teller azt felelte, egy a millióhoz. Később, az ebédlőasztalnál Fermi kifakadt: Hol vannak? – távoli égitestek civilizációinak követeire gondolt. Ezen mindannyian nevettek.
Robert Capa, a szomorú, de dicsőséges véget ért hazánkfia, minden idők leghíresebb fotóriportere és harctéri tudósítója szerint: Ha nem elég jó a kép, menj közelebb. Ezt prózaíróként is ésszerű tanácsnak érzem, s kiterjesztem a sajtó munkásaira. Ugyanakkor néha szükség lehet az ellenkezőjére: ha az ember túl szoros kapcsolatba kerül a tárgyával, témájával, figuráival, elméleti értelemben korrumpálódik. Festőket, szobrászokat gyakran látni, amit néhány lépésnyire hátrálnak készülő művüktől, s onnan veszik szemügyre, a térbeli távlat éppúgy segíthet, mint az időbeli (ha félretesszük pihenni darab ideig). Tehát: Ha nem elég jó a kép, menj távolabb.