Marék Veronika népszerű gesztenye-hősét kísérhetjük el varázslatos, zenés kirándulásra. Vele közösen fedezhetjük fel erdő-mező kis lakóit, és szurkolhatunk azért, hogy megtalálja, akit oly régóta keres.
Boribon szamócát keres a réten. Szamóca helyett furcsa dolgokat talál: cipőket, inget, kalapot, és egy igazi jóbarátot. Marék Veronika Boribon és Annipanni, valamint Boribon kirándul könyvei alapján készült vidám, zenés bábelőadás.
Van, aki nem ismeri Süsü, Mirr-Murr vagy Gombóc Artúr nevét? Aligha! De ha mégis akad, aki még nem találkozott velük, hát most itt az alkalom! A Csukás István legendás vagy épp kevésbé ismert meséiből készült különleges előadás remek szórakozás az egész családnak. A legkisebbek először csodálkozhatnak rá a színház varázsára, az idősebbek; szülők, nagyszülők pedig kedves régi emlékeiket eleveníthetik fel a szeretnivaló figurák és a csavaros, szellemes történetek segítségével. Két fiatal művész, számtalan halhatatlan mese és a mindig jókor érkező Süsü biztosítják a kellemes családi kikapcsolódást! Szigorúan csak azoknak, akik hisznek a csodákban!
Mi történik, ha egy reggel Holle anyó arra ébred, hogy eltűnt a puha, tollakkal teli párnája? Vajon ki lehet a tettes, és hová tűnhetett a hóesést varázsoló csodapárna? A Kacagó Bábszínház zenés bábjátéka izgalmas és vidám nyomozásra hívja a gyerekeket, ahol a mese, a humor és a zene kéz a kézben jár. A „Ki lopta el Holle anyó párnáját?” egy igazi téli mese, amely a hóesés varázsát és a klasszikus mesék meghittségét idézi meg – mégis különleges élményt nyújt a nyári időszakban is. A forró napokban üdítően hat ez a hűs hangulatú történet, amely játékosan repít el a tél világába, miközben felhőtlen kikapcsolódást kínál az egész család számára. Az előadás egy ismert mese újragondolt, játékos feldolgozása, tele fülbemászó dallamokkal, szerethető karakterekkel és fordulatos jelenetekkel. A gyerekek aktív részesei lehetnek a történetnek: együtt találgatnak, nevetnek és drukkolnak, miközben a bábok életre keltik a fantázia világát. A Kacagó Bábszínház előadásai nemcsak szórakoztatnak, hanem finoman tanítanak is: barátságról, segítőkészségről és igazságról. Ez a zenés bábjáték tökéletes választás családok számára – könnyed, vidám, mégis tartalmas élmény, amely évszaktól függetlenül mosolyt csal az arcokra.
Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei az utóbbi években hatalmas sikert arattak az óvodás gyerekek és szüleik körében. A mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap a kölyökőrzőben lenni Mamaróka nélkül? Lesznek Babarókának barátai? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? A bájos és humoros történetek mind egy-egy ismerős konfliktus és annak feloldása köré szerveződnek: szorongás az új társaságban, játék a nagyobbakkal, hiszti a boltban, családi súrlódások, költözés, kistestvér születése. A mese komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ.
A babaszínház(1), más néven csecsemőszínház vagy aprók színháza keretein belül olyan 0-4 éves korosztálynak szóló színházi előadásokat kínálnak, amelyek teljes időtartama 45 perc. Ez 20-25 perc előadásra és 20 perc közös játékra oszlik. Az előadások a kisgyermekek már megszerzett tapasztalatival és képességeikkel operálnak, hétköznapi szituációk játékos megjelenítésével, bábos formák, vizuális és zenei elemek, mondókák, gyermekdalok vagy éppen klasszikus zeneművek használatával. Az előadás időtartama a befogadóképességük határáig tart, ami egy ilyen korú gyermeknél 20-25 percet jelent és az utána következő játékban a színészekkel közösen mélyítik el az előadásban látottakat. Az új színházi formátumunkat rögtön három, egymásra épülő előadással kezdik meg. Ez a sorozat a LEPORELLÓ nevet viseli. Sorozatunkban különös figyelemmel vagyunk a legkisebbek felé, ezért az előadások témái a gyermekek fejlődési szakaszait követik. Hangora: Vonalak, pontok, pattogó foltok, tekeredik, kerek, gurul, lebeg! Nézem, megérintem, ujjammal kísérem. Mozog! Látom! Megbirizgálom! – Fekete és Fehér, kerek és szögletes, ritmus és tánc játéka klasszikus zeneművekkel. A kontrasztos képek inspirálta előadást, már 6 hónapos kortól ajánlják. Kisgyermekkori művészeti nevelő: Gerbert Judit
Tibi, a juhász csuda dolgokon gondolkodik, miközben az állatok nyárvogását, nyerítését, cserregését, vonítását hallgatja: "ezek egymással beszélnek tán, vagy mi van?!" Jó is volna megtudni! Egy napon érdekes eset történik vele, egy kiskígyóval és annak az anyjával! Lesz is belőle nagy gondja, galibája a juhásznak! Még az élete is veszélybe kerül! Asszon'káját úgy szereti, az életét is oda adná neki! De az is szereti ám az urát, így juhászunk tán megmenekülhet... persze, csak ha segítenek a gyerekek is. Szereplők: juhász, az asszonykája, és az állatok
Word musical. Az Ezeregy éjszaka a Kossuth-díjas Juronics Tamás rendezésében, Bujdosó Nóra ötletgazdag és színpompás látványával, Madarász „Madár” János káprázatos animációival ifjú és örökifjú színházbarátok sokaságát varázsolja el 2025-ben is. Az ezeregy éjszaka csodálatos, burjánzó mesevilága csaknem kétezer éves. A történetfolyam arab, perzsa, indiai és kínai elemeiből ezúttal Tasnádi István, Geszti Péter és Monori András alkotott varázslatos zenés darabot. Az izgalmas world musical kerettörténetében Sahriár király szerelmi bánattól szenved, míg elé nem vezetik a rabnő Seherezádét, aki - hogy életét mentse - példázatos történetbe kezd. Ebben megelevenednek a mesés kelet legendás figurái, Harún, a naiv királyfi, Jázmin, a meseszép hercegnő, Ali, az agyafúrt tolvaj, a gonosz Dzsáfár és természetesen a nagydumás Dzsinn, kicsik és nagyok szívét elrabló sztárszereposztásban: Trokán Nóra, Bányai Kelemen Barna, Márkus Luca, Tasnádi Bence, Bori Réka, Stohl András és Mészáros Máté főszereplésével. A dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk, a Made in Hungária és a Portugál szerzőinek új zenés darabja azonban eltér minden korábbi feldolgozástól! A drámai és humoros fordulatokban egyaránt bővelkedő, egzotikus szerelmi történetben felcsendülő dalok pedig egyszerre okoznak dallamtapadást felnőtteknek és gyerekeknek. Szegedi Szabadtéri ensemble: Adler Judit, Balogh Martin Bence, Bankó Bence, Bereczki Karina Anna,Bodó Zsombor, Bokodi Panna, Csongor Nóra, Domján Kristóf, Domány Réka, Elek Kíra, Farkas Panna,Fedics Richárd, Frindik Nóra, Fülöp Ádám, Király Márk, Kis Kármen, Kovács Petra, Máté Zsófia, Matola Dávid, Mezei Ábel, Mocsár Patrik, Nádasdy-Biczó Panka, Nagy Viktória, Opavszki Máté, Pavleszek László, Sasvári Kissy, Soós Máté Bátor, Szeifert Máté, Szincsák Patrícia, Szkáli Edina, Tóth Péter valamint a Fire Fantasy Tűzzsonglőre: Nahóczky Endre és a Szegedi Szabadtéti Játékok statisztái.
Szextett két-három részben. Három nő és három férfi, ez egy szextett – bár a szerepek meglepően cserélődnek ezen a viharos éjszakán. Eleinte minden világos, ki kinek a kicsodája, ám közbeszól a kémia, meg egy tudálékos szexuálpszichológus – és csak reménykedni lehet, hogy sok félreértés és félre...izé után minden jóra fordul.
Szegény asszony kis kakasa a szemétdombon kapirgál. Egy nap rákacsint a szerencse és megcsillan a domb tetején egy gyémánt félkrajcár! Örült volna a kis kakas és még jobban a gazdasszonya, ha nem akkor jár éppen arra az a kapzsi török császár. El is vette a félkrajcárt és gúnyosan kinevette a kakaskát. Mi az igazság?
Olasz nyelven, magyar és angol felirattal. Zavarba ejtő darab a Così fan tutte. Mozart a végtelenségig gyönyörű zenével, a komédia köntösében festi meg az emberi lélek rezdüléseinek, az emberi kapcsolatok dinamikájának legszebb és egyben legkínosabb pillanatait. Tényleg beleszerettem a húgom vőlegényébe? Tényleg elszerettem a barátomtól a menyasszonyát? Hogyan lehetséges ez? Egyáltalán lehetséges? Meg fog nekem bocsátani? Meg tudok neki bocsátani? S mi lesz utána? A harmadik, utolsó Lorenzo Da Pontéval közösen írott Mozart-opera ez a Figaro lakodalma és a Don Giovanni után, amelyet a zeneszerző életének utolsóelőtti évében, születésnapjának előestéjén mutattak be. A komponista ekkorra már mindent tud, amit az operaszerzésről, az emberi lélek labirintusának kifejezéséről tudni lehet, és a legmélyebben ki is fejezi azt áriák, duettek és valóban fergetegesen komikus nagy operai együttesek végeérhetetlen egymásutánjával, ahol egy egyszerű vásári komédia vérfagyasztóan igaz történetté válik. Az előadást Székely Kriszta, a Katona József Színház rendezője és igazgatója viszi színre, a 2021-es Hoffmann meséi produkciója után ennek a darabnak is mai, friss olvasatát keresve, mélypszichológiai rétegeit felfejtve, fiatal énekesekkel hozza azt közel a mai nézőhöz az Eiffel Műhelyház szintén mai, emberközeli környezetében. Angol szöveg: Benkő Minka Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara
Vígopera két felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattalA sevillai borbély és a Hamupipőke mellett az Olasz nő Algírban Rossini legtöbbet játszott vígoperája. A pikáns történet a ?szabadítás-operák? sorába tartozik, melyben a kor kedvelt műfajának szabályai szerint egy gyönyörű fiatal nőt elfognak, és kínzás vagy halál várja, míg hős szerelmese fel nem tűnik, hogy megmentse őt. Esetu¨nkben egy talpraesett olasz lány jár túl az őt elrabló és új feleségre vágyó algíri pasa eszén, mindenki más legnagyobb megelégedésére. A címszereplő, Isabella, az operairodalom egyik legbölcsebb, legnagyszerűbb női karaktere, és mire a történet végéhez éru¨nk, senki nem mer útjába állni, még szerelme, Lindoro sem. A Budapesten eddig még sosem hallott művet Szabó Máté rendezésében láthatják az Erkel Színházban.Szövegíró: Angelo AnelliAngol szöveg: Arthur Roger Crane Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett művészei
Avagy kiesett, kiugrott, vagy kilökték. Valami bűzlik a titkosszolgálat irodájában, szellőztetni viszont nem szokás az ilyesféle helyeken. Valaki próbált ugyan ablakot nyitni, de épp ebből lett a baj, mert azon a bizonyos ablakon keresztül kiesett egy… Innen nem folytathatjuk, mert az ügy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosítva lett ezerötszáz esztendőre előremenőleg. De megnyugodhatnak. Nem kell kivárniuk. A Loupe Színházi Társulás fizető nézői ismét kiváltságos helyzetben érezhetik magukat, ugyanis bepillantást nyerhetnek azokon a csukott ablakokon keresztül. Történetünk főhőse egy Nő. Senki sem tudja honnan jött, mit akar, és milyen kapcsolatai vannak. Egyszer csak felbukkant az első emeleti kihallgatóban. A titkosszolgák között persze azonnal elindulnak a találgatások: Talán legfelülről jött, hogy felkutassa a botrány felelőseit? Vagy épp, hogy alulról érkezett, és nem más, mint a nép álruhába bújt gyermeke? Esetleg egy belevaló tényfeltúró újságíró, aki túl sok politikai thrillert nézett a Netflixen? Egy biztos: a titkosszolgálat dolgozóinak van félnivalójuk tőle, akárki legyen is az. Főhősünk alaposan felkavarja a poshadt állóvizet az iroda mérgező vizesballonjában. Fejek hullanak, pozíciók maradnak betöltetlenül, hogy aztán átgondolatlan előléptetések okozzanak egyre nagyobb kavarodást a hivatal működésében. A hierarchia egyre jobban összekeveredik, és már az sem egyértelmű, hogy kinek van jogosultsága jogosultságokat osztogatni. Az abszurdba hajló történetünk korunk dezinformációs társadalmának nyomja fel a görbe tükröt a legkényesebb testnyílásába. A kémtörténetek romantikáját visszasíró nonszensz vígjáték arról fantáziál, mi is történhet valójában azokban a titkos szobákban, ahová halandó ember sohasem kaphat belépési engedélyt.
A Walk My World Vergilius eposzát, Aeneas és Dido tragikus szerelmi történetét kelti életre, melyben Trója és Karthágó mitikus hősei a tánc és az újcirkusz nyelvén szólnak hozzád.A minden érzékszervre ható monumentális térbe belépve egy másik valóság tárul fel: saját utadon járva fedezed fel a hősök történeteit. Istenek játszmái, ármány és szerelem szövik át a lélegzetelállító installációk világát, ahol bármi megtörténhet: rejtélyek bontakoznak ki, elbűvölő karakterek csábítanak. Az ősi, mitikus történetet illetve a mítoszokból ismert isteneket, halandókat és különös lényeket nemzetközi hírű artisták és táncművészek keltik életre. Az immerzív show új világot teremt: itt nincs színpad és nézőtér, mindenki ugyanabban a térben mozog. Láthatatlan megfigyelőként lépsz be az előadóművészek világába, ahol minden esemény karnyújtásnyira történik. Közvetlen közelről figyelheted az artisták és táncművészek játékát, miközben szabadon barangolsz a monumentális, hollywoodi filmdíszleteket idéző terekben. Ez nem hagyományos előadás, hanem minden érzékszervet megszólító élmény: egy világ, amelynek részese vagy, de sosem válsz szereplővé. A kapun belépve lenyűgöző gazdagságú terek nyílnak meg: istenek, halandók és különös lények vesznek körül, miközben minden helyszín újabb titkokat, rejtett részleteket, pusztító csatákat, nyüzsgő forgatagokat és alvilági félisteneket tár fel. Ebben a játszmákkal, ármánnyal és szerelemmel átszőtt világban bármi megtörténhet. Te döntöd el, kit követsz, mit fedezel fel, melyik titkos szobába pillantasz be, belekóstolsz-e egy fülledt szobában hagyott bájitalba. Az immerzív produkció koncepcióját a világhírű magyar újcirkusz-társulat, a Recirquel alkotta meg Vági Bence vezetésével. A társulat az elmúlt évtizedben új irányt mutatott a kortárs előadóművészetben: kialakította saját, egyedülálló formanyelvét, a cirque danse-t, amelyben az újcirkusz, a modern és a klasszikus tánc elemei szervesen fonódnak össze. A Recirquel produkciói – köztük a nemzetközi fesztiválokon és világszínházakban bemutatott Párizs Éjjel, My Land, Solus Amor, IMA és Paradisum – bizonyítják, hogy a társulat sajátos művészeti eszköztára egyszerre képes univerzális érzelmeket közvetíteni és egyedi, magyar gyökereket hordozó világot teremteni. Előadásaikat poézis, látvány és színházi erő jellemzi, amelynek köszönhetően a Recirquel mára a világ egyik legjelentősebb újcirkusz-társulatává vált. Társíró, concept artist: Holp Nándor Építésztervező: Petőcz-Tóth Anikó, Szabó PatrikEnteriőr design: Klimó PéterTárslátványtervező, art director: Pető BeatrixArt director: Fekete Mónika Reptetéstechnikai vezető: Vladár TamásSzínészmesterség: Egyed BrigittaBill Shannon technika: Bill ShannonPróbavezető, mozgásrendező: Horváth Zita
In memoriam Melis László. A Fata morgana gyönyörűen lidérces, apokaliptikus látomás a Teljességből önmagát száműző emberről. Elménket és lelkünket a kezdetektől fertőzi egy gyötrő gondolat: az én-tudat szülte elkülönültség, megosztottság és a bűntudat állandó harcba hajszol a világ ellen. Ez lett az örökségünk, és talán a végzetünk is. E szellemi pandémia oly régóta tart, hogy már észre sem vesszük, hisz beleszületünk. A fájdalmas romlásban azonban ott rejlik az átalakulás csírája – egy belső gyógyír újrafelfedezése: az együttérzés. Az empátia, ami nemcsak gyógyít, de visszaterel az emberi lét legmélyebb, legigazabb állapotához. A Hamvas Béla és a szürrealizmus nagy hatású előfutára, Lautréamont írásainak felhasználásával készülő előadás a mozgás mellett látvánnyal, videóval, animációval, installációval, zenével építi fel a képzelet és valóság paradox világát. A zenei anyag Melis László öt meghatározó művéből idéz, az előadás tisztelgés a zeneszerző, muzsikus szellemisége és művészete előtt. A Fata morgana álom az elveszett egységről. Délibáb. Illúzió. Képzavar. Látszat. Az előadást 16 éven aluli nézőinknek nem ajánlják. A program a Liszt Ünnep keretében a Nemzeti Táncszínházzal közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg. Előadják: Bakó Tamás, Egyed Bea, Lukács Mihály, Mózes Zoltán, Szalay HenriettaKözreműködik: Jobbágy Bernadett, Király Péter, Mayer Lili, Mayer Zita, Tr. Szabó György, Vácz Péter Videó: Hajdu Gáspár, Lukács MihályInstalláció: Bodóczky Antal Kommunikációs munkatárs: Nagy Enikő
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét. A Vági Bence rendezésében és koreográfiájával megvalósuló előadás a kortárs táncot és a cirkuszművészetet ötvöző zsáner, a cirque danse újabb lehetőségeit feltárva keresi az emberiség aggodalmait kifejező éteri mozgásnyelvet. Míg a My Land (2018) a szülőföld erejéből építkezett, az időn és téren átívelő szeretetről mesélő Solus Amor (2020) után az IMA (2022) a csend teremtő erejét idézte meg, addig a Paradisumban a természet uralta világot átfonó „életanyagból” organikusan formálódik meg az új lény, akinek nincsenek emlékei, fájdalmai és hiedelmei, mozdulatai ösztönösek. Stroboszkóp és erős fényhatások használata miatt az előadás megtekintését arra érzékeny nézőink számára nem ajánljuk. Előadja: Demissie Efraim, Yevhen Havrylenko, Kateryna Larina, Andrii Maslov, Sergii Materynskyi / Fehér Ádám, Seguí-Fábián Eszter / Ignácz Ivett Társlátványtervező: Kasza Emese Próbavezető: Horváth Zita Kreatív munkatárs: Holp Nándor, Schlecht Aliz, Várnagy Kristóf Technikai vezető, reptetéstechnikai szakértő: Vladár Tamás Produkciós menedzser: Szabó Zsófia Társkoreográfus: Horváth Zita, Illés Renátó, Zsíros Gábor
Szeretetlenség, szeretetéhség és szerelemféltés mozgatja darabunk szereplőit. „Lesznek benne bizarrfordulatok”. Így fogalmaztunk volna akár tíz évvel ezelőtt is, de manapság elég, ha annyit mondunk:huszonegyedikszázadi történet. Eredetileg a „Mások” munkacímet adtam készülő darabomnak, bízvaabban, hogy az előadás után így sóhajt majd fel a néző: – Lám, ők sem mások! Felebarátom a darabminden egyes szereplője. A testvéreim, kikről nemrég még azt gondoltam: idegen lelkek, idegentestben. (Pintér Béla) Hang: Gyirán Péter, Farsang Áron, Benkocs GáborMűszak: Berecz Csaba, Berecz Eugén, Károlyi Roland, Károlyi NorbertFodrász: Milák Beáta / Bán Zsófi
Az előadás a Duma Akadémia sorozat része. Már a 20. század elején is éltek olyan nők - a szavazati jog vagy éppen a Tinder előtt - akik szerettek volna szabadon élni. Pedig akkor még alkalmatlannak tekintették őket az önálló, kreatív tevékenységre, egyetemi tanulmányok végzésére, vagy arra, hogy örömüket leljék a házaséletben. Az élet pedig házasság nélkül elképzelhetetlen volt. Hősnőink a fűző elhajításával, a meztelen mozgásművészettel, erotikus bestsellerekkel, nyitott házasságokkal, jóval fiatalabb férjek elfogyasztásával feje tetejére állították egész Budapestet: nem csupán rajongást vívtak ki maguknak, hanem a konzervatívabbak megvetését is. Csakhogy a változás addigra megállíthatatlan volt. De vajon mit üzennek nekünk ma ezek a nők? Mitől váltak szörnyeteggé a férfiak szemében? És kik voltak azok a férfiak, akik már akkor sem ijedtek meg tőlünk? Kérdezzünk meg egy nőt! Koniorczyk Borbálával, a hosszúlépés.járunk? társalapítójával, a Női szörnyetegek: Kivételes művészek a századforduló Budapestjén című könyv szerzőjével keressük a válaszokat.
Tisztelt Máté Gábor igazgató úr! Éhdeklődéssel vegyes öhömmel nyugtáztam, hogy színházukban “meghendezésre” kerül Mihail Bulgakov hemekműve, a A Mesteh és Mahgahita, melyben szehény személyem is szehepel, s ez tehmészetesen nem kevés büszkeséggel tölt el engem. Azonban a hegény fhiss adaptációját legjobb tudomásom szehint éppen az a Bodó Viktorh uh tehvezi elkészíteni, aki nemhégiben Hómeó és Júlia thagédiáját, majd a Szentivánéji áhlom című komédia pahafházisát vhitte színhe bizonyos Öhkény Színházban, enyhén szólva modohtalan modohban. Szehetném őszhinte aggodalmamat kifejezni az ihánt, hogy a színház vezetése valóban felelősen és komolyan átgondolta-e hogy a legendás Katona Josef teháthumban helye van-e fent említett előhadásnak. Említett műben ugyanis - következtetve az alkotó eddigi munkáiból - vélhetőleg megjelenik majd: indokolatlan mezíhtelenség, színpadi ehotika, sőt pohnogháfia, vulgahitás, tehát(ir)r(e)ális őskháosz, hatásvadászkiállítás, véhgőz, dizőz, dísz őz, humbugh, Hambugh, tripla-sajt-Buhgermeister, Thomas-Mannschaft, mackó mancs-szaft, TikTok-Thükkök, tippek és phaktikák, sthasszos sthucctojás-héj, összekevehedett testnedvek, Woland-máhtás, sthoboszkóp, Hobocop, magyahul: Hobotzsahu, hobó sahu, füst, hézüst, faüst, Faüszt, hikácsolás, bahkó, tetovált tahkó, könnyebb és nehéz nahkó, vj-dj-elekthonic-HC-techno, vagyis hitmikus nak álcázott kakofón lüktetés, el és visszatüntetés, tüntetésmegszüntetés, dühödt testne(d) velés tanáhok, hahd hock, hiadókühet, mosolyszühet, seggbehúgott, megfhicskázott politikusok jajveszékelése...Szegény igazgató, szegény szhínészek! Egyszóval őszhintén hemélem, hogy átgondolták, és a válaszuk: egyéhtelmű IGEN. Helye van Önöknél ugyanis a Bodó-féle A Mesteh és Mahgahitának. Mindez igencsak kedvemhe való mulatság, és színházuk messzemenőkig, sőt kohlátlan mértékben élvezheti a támogatásomat és fegyelmetlen, ám figyelmes figyelmemet! Mahadok Tisztelettel: Woland UI: Ha megfogom az Ördögöt, a Katonába zárom Mennél jobban ugrándozik, annál jobban rázom. Az improvizált szövegek szerkesztője: Tózsa Mikolt
Bábos tragikomédia felnőtteknek - a Színház- és Filmművészeti Egyetem előadása Liselotte vágyik a szerelemre. Miért is ne kaphatná meg? Hiszen egy szép, virágzásában lévő hölgy, kedves mosollyal, láthatóan rendezett körülmények között... De amikor közel kerülne egy-egy férfihoz, valahogy mindig szörnyűséges dolog történik. Vagy lehet, hogy eleve nem illettek egymáshoz? Mégis, furcsa, egyre közelibb, egyre ismerősebb az a titokzatos alak, aki mindig itt van vele. Talán ő volna az igazi? Szereplők: Russa Karina, Lajhó Máté