Két tolvaj nekiáll, hogy a temetkezési vállalkozó melletti bankot kirámolják, a pénzt pedig egyikük nemrég meghalt anyjának koporsójában helyezik el megőrzésre, amíg a váratlanul beállító nyomozót nem sikerül lerázniuk. Szatirikus bohózat gyilkos humorral.
A Brass Cirkusz idén áprilisban a zene- és a mozgásművészet határterületein kalandozó, rengeteg játékkal és sok humorral átszőtt, a cirkuszi előadásokat idéző műsorral várja a 10-14 éves korosztályt a Müpában. A Méhes Csaba pantomimjátékával kiegészülő Brass in the Five rézfúvós kvintett ez alkalommal is felejthetetlen együttlétet ígér a Fesztivál Színház ifjú közönségének és kísérőiknek. Az együttes tagjai tizenhét évvel ezelőtt indították útjára Brass Cirkusz elnevezésű produkciójukat, amellyel egyik céljuk az volt, hogy ismeretlen oldalukról mutassák be a rézfúvós hangszereket a gyerekközönségnek. Azóta első nézőik már felnőttek, és talán már saját gyermekeiket kísérik el a Brass Cirkusz előadásaira, de a társulat tagjai továbbra is gyermeki lelkesedéssel, ugyanakkor kimeríthetetlen profizmussal viszik színpadra újabb és újabb előadásaikat. A kvintett tagjai valóban „játszanak” a hangszereiken, és bebizonyítják, hogy - bár a trombitát, a harsonát, a kürtöt és a tubát legtöbbször frakkba, esetleg katonai egyenruhába öltözött zenészek fújják - a klasszikus zenének egyáltalán nem kell mindig komolynak lennie. A Brass Cirkusz elnevezés nem túlzás, a Méhes Csaba mozgás- és pantomimművésszel kiegészülő kvintett tagjai ugyanúgy kápráztatják el, ejtik ámulatba, és nevettetik meg közönségüket, mint a légtáncosok, az állatidomárok, az erőművészek, a bűvészek és a bohócok a valódi cirkuszokban. Eszközeik pedig maguk a rézfúvós hangszerek, a trombita, a harsona, a kürt és a tuba, amelyekről talán még a szakavatott zenehallgatók sem tudják, milyen sokoldalúak, és mennyire viccesek tudnak lenni. Hogy a tubatigrisek és trombitaparipák mellett milyen állatok tűnnek még fel az előadásban, azt nem áruljuk el előre, úgyhogy érdemes lesz ellátogatni április 22-én a Fesztivál Színházba. Közreműködik: a Brass in the Five Tagjai: Brass in the Five: Simai László, Monoki Attila (trombita), Koppányi Béla (harsona), Soós Péter (kürt), Takács Tibor (tuba)
Egy mindennapos bunyóhoz ketten kellenek, elkövető és áldozat, ezek ketten pedig leginkább egy cella mélyén ismerhetik ki egymást, hála a rendőrség szolgálatkész közreműködésének.
A Gengszter nagyi főhősei egy unalmasnak látszó, a családja által elhanyagolt öregasszony és 11 éves unokája, az önbizalomhiánnyal küszködő Ben története.
Tandráma Bertolt Brecht nyomán. A darab a szolidaritás és a háború viszonyát vizsgálja. Mi a helyes döntés, ha a szolidaritás erkölcsi parancsa ellentétbe kerül a túlélés parancsával? Elítélhető-e az, akinek saját és szűk közösségének boldogulása előbbre való, mint a bajba jutottért való kiállás? És az, aki a másikért való kiállással saját közösségét sodorja veszélybe? Hol van az a pillanat, amikor már nem helyes csöndben maradni, és hol van az a pillanat, amikor még csöndben kell maradni?Egy, a perzsa hódítás alatt élő apró hellén család történetén keresztül szembesülünk ezekkel a kérdésekkel, amelyekre együtt is keressük a válaszokat. Gyülekező 19:30-tól az A épület portája előtt, onnan közösen viszik fel a nézőket a teremhez.
Kovács András Péter új önálló estjének előadása. „Miért érzi azt az agyam negyven felett, amit a gyomrom Karácsony után? Miért én hazudok a kutyám helyett, aki egy presszókávé hatására bulizni ment? Miből veszi észre a feleségem, mikor beszél hozzám, hogy igazából nem figyelek, csak csendben vagyok? Mi tart vissza attól, hogy rendszeresen összeszereletlen IKEA-bútorra igyam magam, ami fölött ketten állnak tanácstalanul?” Ezeket kérdezi Kovács András Péter, mikor elbeszélget saját agyával, hogy kiderüljön: a valóság közel sem az, amit ez a koponyába zárt kocsonyás anyag annak vél.
„Mi, emberek, csak egyféleképpen tudunk szenvedni és örülni, akár az élet elején, akár a végén tartunk” – írja Örkény István a Macskajáték című tragikomédiája elé. Ha előveszünk egy fiatalkori fényképünket, úgy tűnik az életünk egy önfeledt pillanatban megragadható és bár múlnak az évek, szenvedélyeik és szenvedéseink ugyanolyan elevenen élnek bennünk, mint hajdanán. Örkény így folytatja: „E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, Paulával s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra. Megvan benne minden, amire az ember képes: egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak.” A Macskajáték először regényként jelent meg 1965-ben és nagy sikert aratott. Egy rendező, a fiatal Székely Gábor kérésére és inspirációja alapján írta meg Örkény István a levélregény színpadi változatát 1969-ben. Abban az időben a monológokból épített dramaturgiai forma úttörően modern volt, napjainkra már bevett gyakorlat, „posztmodern” forma. Az ősbemutatóra 1971 januárjában Szolnokon került sor és pár hónap múlva Székely Gábor a Vígszínház kérésére a Pesti Színházban is megrendezte Sulyok Mária és Bulla Elma főszereplésével. A Pesti Színházban több mint egy évtizedig műsoron volt. „Orbánné mindannyiunkat túlél” – nyilatkozta Sulyok Mária. És így is lett. Még az ősbemutató évében még két magyarországi bemutató mellett Helsinkiben is színre került. Azóta a Macskajátéknak jóval több mint 100 bemutatója volt a világ számos országában. A századik bemutatón 1986-ban már kortárs klasszikusként tűzte műsorra a Játékszín újabb parádés szereposztásban: Psota Irénnel és Tolnay Klárival valamint az Egérke szerepében remekelő Törőcsik Marival. 1974-ben mutatták be a Macskajátékból készült játékfilmet, melyet Makk Károly rendezett. A Macskajáték a Nemzeti Színházban újra kiváló művészek jutalomjátékára teremt alkalmat és reméljük igaza lesz ezúttal is Sulyok Mária jövendölésének: „a Macskajáték talán mást jelent majd, megváltozhat a darab hangvétele, üzenete is, de a siker nem pártol el tőle.” Szász János rendező csak ennyit árult el a saját koncepciójáról: „Ez az előadás a színészeké. Nekem annyi a dolgom, hogy bátorságot, hitet küldjek nekik ehhez a gyönyörű és velőtrázóan kemény utazáshoz.”
Mit adtál a világnak? Ha ebben a pillanatban meghalnál, mi maradna utánad? Laci maga után hagyna ezer darab nehezen lebomló oreós zacskót. Krisz mérnöki munkájának köszönhetően az emberiség átlagosan 40 perccel kevesebb időt tölthet liftekben rekedve. Lehel után egy 5 éves, magányos kisfiú maradna. Ugye te is pánikba esel, amikor ilyesmiken gondolkodsz? A finn színházi élet egyik legfontosabb alkotójának darabja érzékeny és szórakoztató helyzetekben mutatja meg, miként próbál alámerülni három igaz barát a férfilélek különös mocsarába. Falk Nóra fordítása alapján Videó: Non Lieu Film Productions
Mazsit Gafuri Baskír Állami Akadémiai Dráma Színház, Ufa, Baskír Köztársaság előadása, baskír nyelven magyar szinkrontolmács „..Nincs ördög, nincs pokol, csak a határtalan emberi tudatlanság létezik“. (L. Macih) Elképzelhető-e, hogy a gyönyörű Galima, a jómódú család leánya, és a falu büszkesége beleszeressen egy közönséges parasztfiúba, Zakirba? A maradi gondolkodású falusiak mélységesen felháborodnak, mivel a történet főszereplőit egy ártatlan beszélgetés közben együtt látják. „A saría törvényei megengedik, hogy egy hajadon lány egyedül beszélgessen egy fiúval?“ - kérdezik a hazratot, a falu muszlim vallási vezetőjét. Vajon mi a helyes döntés ebben a helyzetben – a megbocsátás vagy a büntetés? Ha megbocsát Galimának és Zakirnak, akkor a vallási törvények és szokások szerint elveszíti tekintélyét. A közösségben betöltött rangja arra kötelezi őt, hogy szigorúan őrködjön az erkölcsi normák felett. Így nem marad más, mint hogy megbüntesse a két fiatalt, akik valójában semmilyen bűnt nem követtek el. Mit üzen számunkra a Kitagadottak ma, amikor az igazi vallási indítékok háttérbe szorultak, és a hétköznapi, kicsinyes emberi gonoszság vált uralkodóvá? Talán azok felelősek, akik vallási előírásokkal és hittételekkel képesek igazolni saját erkölcstelen cselekedeteiket. A baskír irodalom klasszikusának, Mazsit Gafurinak egyik ismert műve alapján készült előadás a közösség és az egyén tragédiájára fókuszál, amelynek középpontjában az esendő emberi természet áll, mint időtlen, örök téma. Mint az élet. A színpadi változatot írta: Ajrat Abusahmanov, Saura Gilmanova / Shaura Gilmanova Rendező: Ajrat Abusahmanov Díszlet- és jelmeztervező: Albert Nyesztyerov Zeneszerző: Ilsat Jahin Mozgás: Rinat Abusahmanov Fénytervező: Ilsat SzajahovRítus-konzultáns: Aszija GajnullinaKarvezető: Alszu Haszbullina (Alsu Hasbullina) A színpadi változatot írta: Ajrat Abusahmanov / Ayrat Abushahmanov, a Baskír Köztársaság Érdemes művésze, a Baskír Köztársaság Állami Julajev-díjasa Saura Gilmanova / Shaura Gilmanova, az Oroszországi Föderáció és a Tatár Köztársaság Érdemes művésze, a Baskír Köztársaság Érdemes művésze Szereplők: Galima – Gulnara Kazakbajeva (Gulnara Kazakbayeva)Zakir – Artur KabirovFahri – Ahat Huszainov (Akhat Husainov)Hamida – Ilszijar Gazetgyinova (Ilsiyar Gazetdinova)Beder — Gulnara AmirovaGimadi — Irek BulatovGali — Lilia GalinaAkhun hazrat — Hurmatulla Utyasev (Khurmatulla Utyashev)Kazi — Rausz Zagitov (Raus Zagitov)Gilmi — Tanzilja Hiszamova (Tanzilya Khisamova)Nagimkhalfa — Junir Kulanbajev (Yunir Kulanbayev)Gajfulla — Rinat Bajmurzin (Rinat Baymurzin) További szereplők: Ural Aminov, Julia Aszkarova (Yulia Askarova), Azat Valitov, Szabina Kirejeva (Sabina Kireeva), Artur Kunakbajev (Artur Kunakbayev), Murat Rafikov, Fanisz Rahmetov (Fanis Rakhmetov), Milena Szirajeva (Milena Siraeva), Ajnur Szitgyikov (Ainur Sitdikov), Zilija Szitgyikova (Zilia Sitdikova), Ruszlan Hajszarov (Ruslan Khaysarov), Gulnaz Hajszarova (Gulnaz Khaysarova), Zilara Jultajeva (Zilara Yultayeva), Almaz Juszupov (Almaz Yusupov).
Felolvasószínház Gelléri Andor Endre műveiből. A "tündéri realista" novellista a XX.század első felének sikeres, népszerű írója volt. Szeretettel, együttérzéssel és humorral írt a munkásokról, kisemberekről, óbudai társairól, barátairól. 1945-ben halt meg, néhány nappal a koncentrációs tábor felszabadulása után. "Vasvirág" címmel Herskó János készített filmet írásai alapján.
Mennyire lehet beszédes egy egyszerű levegővétel? Hogyan lélegzünk életet gondolatainkba és vágyainkba? Az in_form egy mozgás alapú esemény, amely felerősített lélegzet hangokat használ. Az előadás a láthatóság határán marad, arra kér, hogy nyisd ki a füled, figyelj és légy jelen. Az előadás alakja a valamivé válás folyamatában van. Érzékeli és magára ölti a belső és külső terekben tapasztalt állapotok és létformák különböző módozatait. A láthatóság határán mozogva, a megértés körvonalait vizsgálja, a meg nem nyilvánultban időzik, még csak önmaga árnyéka. „Az előadás a pandémia első hulláma alatt és közvetlenül utána készült. Volt időm jógázni és légzőgyakorlatokat végezni. Egyre tisztábban láttam, hogy a lélegzetem megváltoztatása és kontrollálása hogyan hat a tudatállapotomra és hangulatomra és viszont. Abban a kiszámíthatatlan időszakban figyeltem, hogyan változnak és formálódnak a vágyaim, terveim és motivációim. Az in_form performansz a szándékok szürke mezőjébe invitálja a hallgatóságot, hogy közösen megvizsgáljuk a legkisebb változásokra adott érzelmi válaszreakcióinkat.„ – Vass Imre „A tiszta forma önmagában nem létezhet, valamilyen anyagi vagy energetikai alapon kell nyugodjon. Szó szerint „informálni” azt jelenti, hogy „formába önteni” valamit. Még az érzékszervi benyomásainkat, érzelmeinket és gondolatainkat is az idegrendszerben és az agyban végbemenő fizikai és kémiai folyamatok hordozzák.” - David Bohm. Vass Imre egy szabadúszó koreográfus és performer. Olyan kontemplatív és performatív szituációk megteremtése foglalkoztatja, amiben a nézők és az előadók egyaránt reflektálhatnak az adott fizikai, szociális és pszichológiai helyzetükre, szerepeikre és állapotaikra.Molnár Csabával és Vadas Zsófia Tamarával közös stúdiója az Art Quarter Budapestben található. Jelmez: Kudron Anna / Pinkponilo Létrehozta: Vass Imre.
Az ember jó esetben ismeri azt a szeretetet, ahogy mondjuk az anyukáját szereti, a szerelmét vagy éppenséggel a hazáját, de a szeretet legmagasabb, legmagasztosabb minősége az, amit a gyermekünk iránt érzünk, érezhetünk. Darabunk hősei között van olyan, aki csak áhítozik erre a szeretetre, olyan is, aki részesül az áldásban, és átélheti, azonban némelyikük átéli, és bizony át is hárítja. De félek, hogy túl sokat árulok el a történetből. Ez lesz a huszonkilencedik darabom. Szívem szerint csak annyit mondanék róla: huszonkilencedik fantázia a huszonegyedik század Magyarországából. – Pintér Béla Beethoven Holdfény szonátája, orosz népdalok és a Blonde Redhead művei nyomán zenéjét összeállította: Pintér Béla. A díszlettervező munkatársa: Dárdai Balázs Jelmez asszisztens: Nagy Krisztina Technikai munkatárs: Berecz CsabaFodrász: Bari Boglárka
Nincs olyan ember, aki ne játszana el a gondolattal, mi lett volna belőle, ha valami vagy ha minden másképp alakul az életében.
A többféle feldolgozást is megélt alapművet most Grigori Frid egyszemélyes operaváltozatában ismerhetik meg a Budapesti Operettszínház nézői. A német megszállók elől családjával együtt Amszterdamban bujkáló zsidó kislány, a tizenhárom éves Anne Frank 1942. június 1-jén kezdett el naplót vezetni. Terve az volt, hogy feljegyzései alapján könyvet ír a háborúról, hű képet festve benne a hollandiai német megszállás éveiről. A könyv soha nem készült el, Anne Frank nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt a bergen-belseni koncentrációs tábor poklában életét vesztette. Naplója örök érvényű, megrendítő olvasmány, amely mindazokhoz szól, akik szeretnék jobban megérteni, mi történt a bujkáló családokkal a hitleri vészkorszakban.
Történik napjainkban, sajnos.. Az Adáshibát Szakonyi Károly 1970-ben írta, és azóta töretlen a sikere a magyar és a világ színpadain. Több tucat nyelvre lefordították, maga Neil Simon is érdeklődött iránta. Remek szerepek, remek komikus helyzetek, remek, ma is friss szövegek. És ez most, 2022-ben is igaz, amikor már nemcsak a televízió az egyetlen kütyü a lakásban.
Hormonológ.Használt nő gyerekkel, érdekel?Mos, ápol, házit ír, kényeztet!Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.Erősebb vagy, mint az anyád szégyenérzete?Gyere és nézz szembe múló valóságommal!Még előtted az élet, akarod hátulról? Hörpints fel! Használj! Hasznosíts újra! Nézz! Hallgass!Nincs mitől tartani, az anyád is lehetnék! Ki mondta,hogy #anyacsakegyvan!?Mögöttem az élet, lehetne elölről?Vegyél jegyet (nem jachtra kell)! #watchtheMILF
Hajnóczy Soma, kétszeres bűvész világbajnok több, mint 40 ország közönségét bűvölte el. Számtalan TV showban jelent meg Amerikától kezdve, Franciaországon és Anglián keresztül, egészen Koreáig és Japánig. YouTube videóit több, mint 50 milliószor nézték meg, de a magyar közönség a Showder Klubból is ismerheti. Egész estés műsorában a humort és az illúziót egész egyedi módon ötvözi. Elképesztő kézügyességi számok és döbbenetes gondolatolvasó mutatványok mellett interaktív trükkök és szórakoztató történetek is színesítik az előadást. A bűvészet történeténetének egyik legfiatalabb világbajnoka Las Vegas, New York, Peking, Dubai, Párizs és Monte Carlo színpadai után Budapesten bemutatásra kerülő, első egész estés műsorában bebizonyítja, hogy semmi sem LEHETETLEN.
Párkapcsolati stand up comedy - interaktív színházi terápia.Az Úr-kurzus a Kurtizánképző előadás párja, itt a férfiak ismerhetik meg a nők titokzatos és felfedezésre váró világát. A kultúrtörténeti előzményekhez visszanyúló darab a Kurtizánképzőből már ismert és ’megszokott’ öniróniával operál. Megismerjük a veszekedés forgatókönyvét, a ráutaló magatartás, mint eszköz hiábavalóságát, a párkapcsolaton belül működő ’felülírás’ technikáját és a ’csak téged szeretlek’ túlgondolt gyakorlatát. Ágens sikerének a titka a közvetlen színházi nyelv, a felszabadító kommunikáció, az interaktív játék.Az est kultúrtörténeti, szakirányú végzettséget adó diplomaosztással végződik.
‒ egyszerfenn, egyszerlenn szünet nélkül ‒ Külön köszönet: Parti Nóra, Csengery Dániel, László Zsolt, Kocsis Gergely, Kocsis Pál, Marton Róbert, Szatory Dávid Fenn és lenn, fenn és lenn, fenn és lenn. Így éli mindennapjait özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska a Pannónia (volt Rajk László) utcában, a huszadik század kilencvenes éveiben, meg az azt megelőző hatvan (vagy hetven) évben. Egyszer fenn, aztán lenn – ahogy az a mániás depressziósoknál szokás. A fenti időszak csodás: a nyugdíjasélet vidám, a barátok hűségesek, a család szerető, és az új szerelem lehetősége sem reménytelen. Aztán beköszönt a lent, a pokol: az öregség kínokkal teli, a magány elviselhetetlen, a család hálátlan, a szerelem pedig… ki emlékszik már arra?! Lenn, lenn, lenn, lenn. Így éli mindennapjait Maros László humorista, „a vicces Ladó”, ahogy egy ország ismeri. Házassága romokban, Vera, a szép tévébemondónő csak a bolondját járatja vele, értelmiségi humorán időnként ugyan nevet a közönség, de ő már szinte semmin. Volna mit rendbehozni az életében, de mivel anya csak egy van, ráadásul olyan, amilyen, legtöbbször az ő életét kénytelen egyengetni. És ezt özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska bizony el is várja. A jó „Lacpac” első szóra ugrik, otthagyva csapot-papot, legyen szó munkáról, családi eseményről, titkos randevúról. Ladó szabad szeretne lenni, de életét beárnyékolja a folyamatos készenlét és függés – hiszen sosem lehet tudni, mikor csörren a telefon. És ha mégsem ér rá, jön a lelki terror, majd a lelkiismeret-furdalás. Történik mindez egy darabjaira hullott családban, amelynek tagjai nem képesek valóban beszélni sem magukról, sem egymásról. Az élet meg csak telik, amíg… Meddig éljük felmenőink életét és mikor kezdjük el élni a sajátunkat?Miért olyan rohadt nehéz megértenünk egymást családon belül?Mennyit tudunk a mentális betegségekről? Illetve bocsánat… mennyit beszélünk róluk egymás közt? Mennyit tudunk arról, mit jelent megöregedni, és egy élet vége felé közeledni?És mennyire vagyunk azonosak azzal az örökséggel, amit a lehető legtávolabb szeretnénk tudni magunktól?
avagy jelenetek Meyerhold életéből. Szabad átdolgozás Vszevolod Emiljevics Meyerhold utolsó rémálma nyomán, melyet 1940-benálmodott, mielőtt kivégezték volna a börtönben Joszif Visszarjonovics Sztálin fővezér parancsára. „Hogyan torzít el a félelem? És hogy a megfelelni akarás? Hogy a túlélési ösztön? Hogyanmondjunk igazat, anélkül, hogy igazmondásunkkal ártanánk magunknak, szeretteinknek,lehetőségeinknek, munkánknak, karrierünknek? Össze lehet-e egyeztetni a belső szabadságot, amiaz alkotáshoz elengedhetetlen, egy világgal melynek vezetői csakis a feltétlen engedelmességet, alojalitást és a gondolattalan, gondolkodás nélküli parancsvégrehajtást tartják mércének.” SzikszaiRémusz„Vagy velünk vagy, vagy nem is vagy.” Mi történik ilyenkor? Betiltják a III. Richárdot? És habetiltják, valójában ki tiltja be?