avagy a világ legjobb gyereke A méhek istene. Egy ember. Egy hírhedt ember. Egy mindenki által közismert személy, ahogy eddig még senki sem látta, és ahogy még senki nem gondolt rá. A történet középpontjában egy háromfős család áll: apa, anya és fiuk összetett, szövevényes lélektani viszonya. A készülő előadás célközönsége alapvetően a 13-18 éves korosztály, de rajtuk keresztül közvetve megszólítják a tizenéveseket tanító pedagógusok és a szülők generációját is. Mindezt játékosan, humorosan, de komolyan véve a témát, a történetet, és a történelmet. Az előadást 13 éves kortól ajánlják.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét.Kálmán Imre halhatatlan remekműve, a Csárdáskirálynő - a Margitszigeti Szabadtéri Színpad júliusi előbemutatója után - 2019 szeptemberétől kerül a Budapesti Operettszínház repertoárjára, mégpedig hármas szereposztásban. A különlegesen gazdag kiállítású produkció visszanyúl a sok átdolgozást megélt mű eredeti, 1916-os, Gábor Andor-féle magyar változatához. A darab főúri, bohém szereplőivel, szerelmi bonyodalmaival és fülbemászó dallamaival maga volt és lett a könnyedség emlékműve, ugyanakkor megjelennek benne a történelmi Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának viharfelhői is.
Zenedráma három felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattalBarátság, szerelem, adott szó, szerződés, vendégjog – mind olyan alapvető emberi értékek, illetve azok hordozói, amelyek válság idején kiüresedhetnek, semmissé válhatnak. Richard Wagner monumentális, romantikus Ring-tetralógiája nem csupán egy tőlünk távoli mese a germán mitológia hőseivel, hanem az elmúlt két évszázad és még inkább a jelen gazdasági-társadalmi-ökológiai változásairól, értékválságairól is szól. Mindez különösen fontos M. Tóth Géza rendező számára, aki A Rajna kincse, A walkür és a Siegfried után az Opera 2021/2022-es évadában Az istenek alkonyával teljessé teszi tetralógiarendezését. Színpadi víziójában a korábbi három esthez hasonlóan a zeneszerző és egyben szövegkönyvíró társadalomkritikáját domborítja ki. Különleges, archaikus és futurisztikus elemeket egyaránt alkalmazó színpadi formanyelvével olyan világot tár a nézők elé, ahol megmutatkozik: az ember olyan módon használja ki tudását, a másik embert és ezt a világot, hogy az szükségszerűen világkatasztrófához vezet. Az istenek alkonya színpadi univerzumának alapvető vizuális alkotóeleme – mint a Tetralógia korábbi három részében is – a zenével folyamatosan szinkronban mozgó, azzal párbeszédet folytató, a színpad egész terét betöltő, vetített és különleges térélményt adó látvány.
"Nő és férfi és még egy nő. Meg még egy. És egy férfi is. Klasszikus párkapcsolati szereplők. Vergődnek, miközben mi nevetünk."Egy musicalbe csomagolt tragikomédia? Vagy egy savanyú vígjáték, megtűzdelve musical-betétekkel? Mindegy is. A lényeg, hogy a Néző nevethessen és/vagy sírhasson az élet görbetükrén átlesve, miközben fülbemászó dallamok ritmusára dobban meg a szíve: hiszen ezek a főhősök még szerencsétlenségükben is szerethetőek!(Felhívjuk Nézőink figyelmét, hogy az előadásban a nyugalom megzavarására alkalmas - és hangos! - zenei betétek hangzanak el!)
Negyedik öntés - Esti kohász - féknyúz-varieté a 9 magazin és a Pinceszínház féknyúz-varietéje. Vendégsszerkesztők: Suzie Dada és Kovács Gergely (Kétfarkúak). Sorozatszerkesztő: Artner Sisso.
Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Az elismerésért és megbecsülésért küzdő fiú lebilincselő kalandjai a Pesti Színházban elevenednek meg Csőre Gábor előadásában.
Nincs olyan ember, aki ne játszana el a gondolattal, mi lett volna belőle, ha valami vagy ha minden másképp alakul az életében.
Az Üvegfigurák az emlékezés drámája. Tom Wingfield a harmincas évek gazdasági válságába sodródó Amerikában apa nélkül nehezen boldoguló családja történetét idézi fel. Az anya, Amanda, ifjúságának emlékeivel próbálja szépíteni kilátástalan helyzetüket, és igyekszik a biztonság révébe kalauzolni gyermekeit. Tom költői babérokról álmodik, a húga, Laura lelki betegsége miatt kiszolgáltatott, képtelen a való világban boldogulni. Reménybeli vőlegénye, a reálisan tervező Joe megjelenése minden ábrándot szembesít a kegyetlen valósággal… „Ha az ember szemügyre vesz egy finomra sodort üvegtárgyat, két dolog jut eszébe: milyen gyönyörű és milyen könnyen összetörhet” – írta az előadáshoz fűzött jegyzetében a szerző, Tennessee Williams. Ilyen törékeny „holmi” minden ember a zajos nagyvilágban. „Semmi olyasmiről nem tudok írni, ami ne rám vonatkozna, amiben ne volnék érzelmileg érintve. Arra a fajta anyagra szorítkozom, amely személyes” – fogalmazott Tennessee, aki sose tagadta, hogy témái önéletrajzi ihletésűek, akárcsak az Üvegfigurák. A Mississippi államban lévő Columbus városkában született Tennessee az amerikai délen nőtt fel. Gyermekkorában egy súlyos betegség miatti kényszerű elszigeteltségben sokat olvasott és történeteket írt, tizenhat évesen már jelent meg írása egy helyi lapban. Az érzékeny ifjú személyiségét meghatározta a goromba apa, az őt mindentől óvó anya és a szkizofréniával kezelt, tragikus sorsú nővéréhez való ragaszkodása – mintha csak az Üvegfigurák alakjairól volna szó. Tennessee Williams (1911–1983) a 20. század egyik legfontosabb amerikai drámaírója. Első nagy színházi sikere az Üvegfigurák volt 1944-ben, Chicagóban. A darab hamarosan a New York-i Broadway-en is befutott, több mint félezerszer játszották, és megkapta a New York-i drámakritikusok díját is. A 80-as években filmet forgattak belőle John Malkovich főszereplésével Paul Newman rendezésében. Legnagyobb sikerű darabját, A vágy villamosát 1947-ben mutatták be, és már 1951-ben filmre vitték Vivien Leigh és Marlon Brando főszereplésével. Ma is népszerű darabjai még a Macska a forró bádogtetőn és Az ifjúság édes madara… Összesen húsz drámát és számtalan egyfelvonásost, valamint regényt, verset, novellát, esszét írt. Az előadás rendezője a norvég Eirik Stubø, aki többek között egy másik nagy amerikai drámaíró, Eugene O’Neill Amerikai Elektrájával aratta első sikerét Nemzeti Színházban, a MITEM-en. 2019-ben pedig a Nemzeti társulatával rendezte meg Euripidész Médeiáját.
New York, 1930.A valaha ünnepelt színésznő a nagy visszatérésre készül. Következő bemutatójának ifjú szerzője rendkívül ígéretes mint férfi, de a színdarabján lenne mit javítani. A bölcs producer nagyvonalú szponzort talált a maffiafőnök személyében, aki a sztriptíztáncos barátnőjéből akar sztárt csinálni. A próbák megkezdődnek, csakhogy mindenki érzi: az elsöprő sikerhez valami hiányzik. Talán a legkegyetlenebb bandatag, aki maga se hitte volna, hogy zseniális drámaíró? Az alvilági háborúk közben megszületik az előadás. És a Broadway-premier hatásosabb nem is lehetne: élesben lőnek a színpadon. A film alapján készült musical Woody Allen saját átirata – a swing-korszak fantasztikus slágereivel. Gengszterek: Rocco, Richie, Johnny, Tulio, Jimmy, Atta-görlök, vendégek, nézőközönség, járókelők
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.T.S. Eliot angol költő Macskák könyve című versciklusát zenésítette meg zseniálisan Andrew Lloyd Webber, és ebből készült a fantasztikus, világsikerű Macskák musical.A Macskák című előadásunk a 2017/2018-as évadban a 35. születésnapját ünnepli. Ebből az alkalomból új helyszínen, a Budapest Kongresszusi Központban kerül színre. A Madách Színház 1983. március 25-én mutatta be a Macskákat Szirtes Tamás rendezésében és Seregi László koreográfiájával, közvetlenül a londoni ősbemutató után. Az eltelt 35 évben az előadás közel 1500-szor került színre, és rendkívül sok szereposztást megért: a különböző szerepekben összesen több mint 200 művésznek tapsolhatott a közönség.
Adrien Lepage kicsit más, mint a többiek. Bukdácsol az iskolában, nemigen barátkozik, ám egy nap rátalál élete értelmére, a dobolásra. Eleinte jobb híján anyja mosóporos dobozain üti a ritmust. Kisvártatva viszont a szülei motivációs jelleggel megígérik, hogy vesznek neki egy dobszerkót, ha megerőlteti magát. Adrienből egy szempillantás alatt osztályelső és házitündér válik. Azonban ahogy zenélni kezd, szemernyi ideje sem marad semmi másra. Heti tíz eurót fizet az öccsének, hogy az ő leckéjét is megírja. A dobolás kezd a család idegeire menni, de Adrien felfedezi, hogy létezik elektromos dobszerkó is. De honnan szerez rá 4000 eurót? A darab humora, költőisége és embersége a francia és belga színpadokon minden korosztály szívét megnyerte.
/avagy zuhanás a mindenségbe/ - bábkomédia. „Egy zseniális bábfigurának képzeltem el Casanovát, mivel az egész Casanova-jelenség olyan, mintha valaki önmagából és a körülötte lévő személyekből bábfigurákat képezne, azaz mintha a báblétezés lenne a tökéletes emberi megjelenésük. Casanova az a vérbő férfijelenség, aki önmaga viszonyában csak bábfiguraként létezik, a kapcsolatai során mindenkit bábfiguraként kezel.Casanova körül szinte mindenki az ő szeszélyének, érzelmi váltakozásainak és szenvedélyes szerelmi létezéstechnikájának bábfigurája. De ez csak akkor érdekes és akkor válik igazán megjeleníthetővé, ha a konkrét szereplő a saját viselkedésének parodisztikus elemeit mutatja. Így vesznek részt a darabbéli figurák komikus, olykor tragikomikus helyzetekben, számos karakterelemből, azaz magatartásmutatókból összerakva és gesztusaikat felnagyítva a színpadi események láncolatában. Lényegét tekintve a szerelmi identitásnak egy nagyon mélyről fakadó lélektani szakadékában vergődnek a szereplők, akik Casanova játékszereként, a saját vágyaikon keresztül élik meg szerelmi identitás zavaraiknak konfliktus halmazát.” /Éry-Kovács András/ Az előadást végig kíséri Vivaldi: Farnace című operájának dallamvilága.
Mindennapi harcaink és arcaink elemzése.Rengeteg humort rejt magában, ha tudjuk kívülről szemlélni bénázó, vakvágányon száguldozó lényünket. Mogács tipikus karaktereket, életszituációkat és felesleges gondolatainkat játssza el. Az emberek megpróbálják megúszni a mindennapok kihívásait. „Álarcban” járnak, burokba zárják magukat. Nem megélik, hanem megkerülik a pillanatot. A pörgés egyre gyorsabb és közben eltávolodunk mindentől, amiért érdemes élni... de nem kell félni.
Kertész a Kaddisban gyönyörű, költői monológ során arra a felismerésre jut, hogy lehetetlen egy olyan világban gyermeket vállalni, ahol át kellett élni a holokauszt borzalmait. Így válik a saját múltunk mély és pontos elemzése a jövőnk lehetetlenségének felismerésévé.
Lakatos László és Musimbe Dávid Dennis első közös estje. A két fiatal stand-upos humorista igazi színes egyéniségek. Estjükön nem csak magukat mutatják meg, hanem életüket, családjukat is. Sok-sok történeten keresztül mesélnek arról, milyen józsefvárosi romaként és terézvárosi afrikaiként felnőni, élni Magyarországon. Megélni az előítéleteket bölcsen, viccesen, szeretve másokat. A közönség nem csak a két tehetséges fiatal sokszínű és izgalmasan humoros produkcióján, de önmagán is őszintén tud majd nevetni.
A fiatal Sissi szabadságvágya kielégíthetetlen. Egy bálon anyja hírül adja, hogy idősebb lányát Ferenc Józsefhez szánják. A bejelentést Elisabeth szerencsétlen balesete szakítja meg. Az ájult lány és a Halál találkozása megváltoztatja mindkettőjük sorsát. A túlvilági lény képtelen arra, hogy magával vigye, de örökre eljegyzi magát a lánnyal. Az ifjú Ferenc József mentehetetlenül beleszeret a zabolátlan Sissibe, és anyja tiltása ellenére nőül veszi. Az asszony viszontagságokkal teli életében a boldogság ritkán látott vendég; magányát csak egyetlen barát enyhíti, akire mindig számíthat: a Halál, akit imádott fiának koporsója mellett arra kér, végre ragadja el életét, de hiába. Végül a gyilkos fegyver egy olasz anarchista kezébe kerül, hogy Elisabeth megnyugvásra lelhessen vágyott kedvese karjaiban. A nagyszabású musicalt – amelyben a Halál lép elő főszereplővé, alakját pedig a valódi Sissi által írt versek ihlették – az egyik legnépszerűbb zenés színházi darabként tartják számon; 1992 óta hódít töretlen sikerrel. Közreműködő a Színház énekkara, balett-tagozata (Kecskemét City Balett), zenekara. Gyermek Rudolf: VARGA ÁRON/GYURGYIK BALÁZS
Darwin azonos című művéből kiindulva egy olyan formai kísérletre vállalkozunk, mely ötvözni próbálja a tudományos ismeretterjesztést a költészettel.
Willy Loman egyre több időt tölt a múltban, képzelet és valóság határán. Pénzt már nem keres, tartaléka nincs. Fiai sodródó léhűtők, nagy tervekkel, amiket ő maga ültetett a fejükbe.