Egy színész lép elénk egy színészben. Darvas Iván Gálffi László alakjában beszél hozzánk ezen az estén, azért, hogy Gálffi az ő szavain keresztül beszélhessen mindannyiunkhoz. Darvas Lábjegyzetek című önéletírásában nem pusztán saját művészi pályaképét rajzolta meg, hanem utánozhatatlan optikájával néz vissza egy egész korszak történelmi és személyes tapasztalataira. Önkímélet nélküli őszinteség és önirónia rendezi vallomását a magára találás stációiról: bűnökről és bűnhődésről, az emberélet útjának felén sötétlő erdőről, magánéleti fordulatokról, politikai ítéletekről, börtönévek katarzisáról. Gálffi a Darvas Iván személye iránti kíváncsiság, tisztelet és szeretet érzékenységével idézi elénk hajdani színpadi partnerét. A 100 éve született Darvas Iván Lábjegyzetek c. önéletrajzi könyvéből összeállította és elmondja: Gálffi László. A próbákat vezeti: Mácsai Pál
A darab megjelölése történelmi revü két részben, és a 17. századtól a 20. századig követhetjük végig az Esterházy-család történetét. Az ember tragédiájának keretjátékát megidézve az Úr fogadást köt Luciferrel, a fogadás tétje pedig, hogy elbukik-e a magyar történelem egyik legendás, évszázados családja, elbuknak-e az Esterházyak? A Mercedes Benz Esterházy Péter utolsó drámája, melyet a Szlovák Nemzeti Színház felkérésére írt, és 2017 januárjában mutattak be Pozsonyban. Budapesten most először láthatja majd a közönség ezt a szellemi és nyelvi bravúrokkal teli családtörténetet.
Érintések, tünékeny látomások és titokzatos testek tűnnek fel és válnak köddé.Szeri Viktor új darabja egy óda a meztelen férfi testhez és az intimitáshoz, melyet a körtánc műfaja és Arthur Schnitzler 1897-ben publikált botrányos, szexuális töltetű drámája, a Reigen ihletett. A kör motívum az összetartozás, a közösség és a folytonosság jelképe, ugyanakkor a hagyományos fürdők – melyek évezredek óta a homoerotikus találkozások és fantázia helyszínei – építészeti elemeit és térbeli elrendezését is tükrözi. Az előadás Henri Matisse A tánc című festményének androgün alakjait és dinamikáját is megidézi: a koreográfiában rejtett kapcsolódások és a mozgás felszabadító ereje bontakozik ki.Szeri érzéki és immerzív módon merül el az élvezet, a szexualitás és a meztelenség rejtett világában, megkérdőjelezve a férfiak közti intimitást övező társadalmi előítéleteket és tabukat. Szeri Viktor Budapest és Bécs között élő szabadúszó performer és koreográfus. Fatigue című szólójával körbeutazta Európát, a legnevesebb táncfesztiválok és intézmények tűzték műsorra. Multidiszciplináris darabjaiban különböző (előadó)művészeti formák és vizuális megoldások egymásra hatása figyelhető meg. Performanszai zsigerileg hatnak: a színpad és a nézőtér közti határ gyakori elmosásával olyan intim világokba hívnak, ahol a nézőknek is aktív szerep jut. A hagyományos művészeti terek, így a színházak és a galériák ideológiája és komplexitása ugyanúgy foglalkoztatja, mint a közterekben és elhagyatott épületekben rejlő lehetőségek. Szeri alkotásait jelentős intézményekben mutatták be, és számos európai rezidenciaprogramban vett részt. A Fatigue 2023-ban elnyerte a Rudolf Lábán-díjat, és bekerült az Aerowaves Twenty24 programba. A Life Long Burning – Creative Crossroads program támogatja (2024–2026). 2026 folyamán a leuven-i STUK, valamint az MDT meghívására Stockholmban vesz részt rezidencia programokon. A Hollow kollektíva egyik alapítója, valamint az Under500 Fesztivál társszervezője. Alkotói gyakorlatának fókuszában a megtestesült jelenlét, az együttműködés, valamint annak folyamatos újragondolása áll, hogyan lép kapcsolatba a közönség az előadással. Alkotók-és előadók: Farkas Ruben, Gláser Márton, Horváth Acca, Varga Csaba, Vass Imre Triggerek: stroboszkóp, füst, vaksötét, meztelenség, erős hanghatások.
“43 éve mutattam be itt, a Radnótiban a Boldog szomorú dal című Kosztolányi estemet. Ez a mostani – ahogy Kosztlányi öniróniával emlegeti, a Beteg öregember panaszai. A nagy versek mellett számos önéletrajzi elem szerepel az estben: egy kései szerelem csodája, kórházi gyötrelmei, elszánt élniakarása. Személyesen szeretnék ezekről beszélni úgy, ahogyan a Radnóti, a Babits, a Márai, a Heltai és a Szerb estjeimben tettel. Mert ahogyan Kosztolányi írja: Az író valakit önmagán keresztül lát meg, s ennek életét összekeveri a tulajdon életével. ” | Bálint András “Anarchista vagyok, abból az államrendre nem veszedelmes fajtából, amely nem öl királyokat, de az egyént tartja a világ központjának.Homo esztétikusz vagyok, aki nem ismer jót és rosszat, csak szépet és rútat, aki nem áll sem jobboldalon a bégető fehér bárányok közt, sem baloldalon az ordító fekete farkasok közt. Az a magasztos és dicső gerinctelen, aki vasgerinccel vállalja gerinctelenségét, hogy biztosíthassa szabadságát, függetlenségét és szeszélyét.Az elefántcsonttorony még mindig emberibb és tisztább hely, mint egy pártiroda. Az embereket igazán csak a magánügyek érdeklik. A közügy, hogy milyen sínpárokat fektessünk le, végeredményben sok ember kis magánügye. De egy lélek magánügye, a költészet csodája folytán, sok ember nagy közügyévé nemesedik. A közügy a mű!” | Kosztolányi Dezső
A felolvasószínházi est Molnár Ferenc jelenetgyűjteménye, a férfi és nő örök játszmáit mutatja meg – szellemesen, elegánsan, szavak és (el)hallgatások humoros párbaján keresztül, néha kegyetlen pontossággal. Szerkesztette: Balsai Móni Mulatságos válogatás Molnár Ferenc: Ketten beszélnek jeleneteiből A férfi ötven éves. A nő sokkal több: negyvenöt éves. Az előadás során rövid, csattanós, kabaré jellegű jelenetek követik egymást: udvarlás és visszautasítás, féltékenység és önáltatás, vallomás és menekülés. A Ketten beszélnek, Molnár briliáns dialógusai, ma is érvényesen szólnak a szerelemről, a házasságról és arról, hogyan csavarja az ujjai köré a nő a férfit, és a férfi milyen ostrommal szerzi meg a nőt. De hogy ennek mi lesz a vége….? Egy este, ahol valóban ketten beszélnek – és közben mindannyian mosolyogva magunkra ismerhetünk. Bravúrjáték két színésznek, szórakoztató élmény a nézőknek. A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ezen a jeles napon, jellemzően irodalmi előadóesteket tartanak országszerte. Fogadják tőlünk szeretettel ezt a szórakoztató, egyszeri “molnári” csomagot!
Interaktív, groteszk, irodalmi csemege.Örkény István egyperces novelláin keresztül megismerkedünk a groteszk fogalmával és képet alkothatunk a szocialista társadalom működéséről, amikor még Zaporozsec személyautók futottak és Holnapi Újságot olvastak az emberek.
Töredékek szólalnak meg Szabó Magda csodálatos életmű-véből Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész előadásában és szerkesztésében. A művésznő felvillantja az írónő életútjának legjelentősebb esemé-nyeit, kiemelkedő alkotásaiból idéz, és beavatja a közönséget az Abigél című film születésének titkaiba is. Részlet hangzik el a Für Elise című regényéből, amelynek témája az idén 100 éves trianoni katasztrófa elsiratása.
" A 20. század első felének egyik legfontosabb amerikai szerzője, Thornton Wilder, akit leginkább a Szent Lajos király hídja című híres regénye nyomán ismerünk. Az 1938-ban írt A mi kis városunk Pulitzer-díjat kapott, ami rögtön az amerikai drámaírás élvonalába emelte, műve nyomán pedig később számos színpadi adaptáció és filmváltozat is készült. A darab cselekménye egy képzeletbeli amerikai kisvárosban, Grover’s Cornersben játszódik, amelyhez az előadás narrátorát családi, ifjúkori emlékek fűzik, és a több évtizedet átölelő történetmesélés közben fokozatosan bomlanak ki a hagyományos vidéki életet élő emberek mindennapjait meghatározó események, fájdalmak, titkok és remények. „Ez egy egyszerű színdarab, amelyben minden bonyolult téma megjelenik; ugyanakkor rendkívül bonyolult darab is, amelyben nagy szeretettel mesélek a világ legegyszerűbb dolgairól” – vallja a szerző, aki egészen különleges dramaturgiájával nagyrészt a nézők fantáziájára bízza a szereplőket körülvevő világ megélését, és a csehovi színművekhez hasonlóan egy kisváros közösségének csendes mindennapjai mögött a lét derűs csodáját és mélyebb drámáját is képes ábrázolni. És persze elgondolkodhatunk az örök kérdésen: vajon mi marad belőlünk a halálunk után? Hogyan fognak emlékezni ránk az utánunk jövő nemzedékek? A szívderítő humorral és líraisággal megírt darabról a fiatal lett-orosz rendező, Ilja Bocsarnikovsz így vélekedik: „Ez a történet az emberi élet legegyszerűbb eseményeiről szól – a születésről, a szerelemről és a halálról. Hétköznapi emberekről, akiknek ugyanolyan szenvedélyeik, bánataik és örömeik vannak, mint nekünk, akik gondolkodnak önmagukról, az életről, a világról és a helyükről ebben a világban. És csak amikor már túl késő, akkor képesek méltányolni az életnek nevezett ajándékot.” Látványtervező/fény: Narek Tumanjan Hang tervező: Ilja Csernisov Tolmács: Bognár Anita Közreműködik: Benyó Klára e.h., Petrov Kata Pannae.h., Trill Helga e.h.
Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
Spiró György tragikomédiája az Óbor Társulat előadásában. Bárcsak egyszer ránk mosolyogna a szerencse! Sokan várjuk a hétvégi lottóhúzást, hogy hátha most nekünk sikerül, a mi 5 számunk lesz a nyertes. A darab két szereplőjével, egy házaspárral megtörténik a csoda: ötös találatuk van a lottón. De mit is kezdjenek ezzel a lehetőséggel? Az előadás egy közös álmodozásra hívja a nézőt, torokszorítóan nevettető helyzetek sokaságán keresztül. Vajon képesek lesznek élni az ölükbe pottyant lehetőséggel? Az Óbor Társulat 2022-ben alakult - egy korábbi vidéki amatőr csoportból vált ki - immár Óbudán játszanak és előadásaikkal szeretnék megmutatni az amatőr színjátszás örömét. Szereplők: Józsa Anikó és Nagy Zoltán
- triptichon - Aiszkhülosz, Euripidész, Szophoklész művei alapján Miért tört ki a háború? Van egy nullpont, ahol még megváltoztatható a történet, vagy mindennek úgy kell lennie, ahogy a jóslatok mondják? Igazak-e a jóslatok és az átkok, vagy pont azzal teljesítjük be őket, hogy önmagunk felmentéseképp rájuk hivatkozunk? Egyáltalán, mondhatjuk-e bármire, hogy igaz? Az előadás egy család elhallgatásoktól és félreértésektől terhes történetét követi végig. Egy család háborúskodását, mely egy egész országot érintő konfliktussá szélesedik. Az előadás nézője maratoni, egész estés színházi kísérlet részesévé válik: egy több évtizedes cselekménysorozatba avatódik be, amelyet mindig más szereplő nézőpontjából lát. Mi vezetett odáig, hogy a háború után a túlélők lemészárolják egymást? Ki a hibás? Fontos, hogy ki a hibás? Van kiút a sértettségek bonyolult hálójából? „Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belőle is szörny váljék.” (Friedrich Nietzsche: Túl az erkölcs világán)„Az emberek többsége rossz.” (Biasz ókori bölcs felirata a delphoi Apollón-templom falán)
Tetemre hívás 2 részben, valóságrajz, amiben nem minden az, aminek látszik, Karl Marx műve alapján. „Menj utadon, s ne bánd, hogy mit beszélnek!"Dante Isteni komédiájából vett mondattal zárta MarxA tőke első, 1867-es londoni kiadásának előszavát. Karl Marx 1867-ben megjelent A tőke című műve eredetileg A politikai gazdaságtan bírálatához címmel látott napvilágot egy brossúra formájában, de a három kötetesre tervezett munkát a szerző sosem fejezte be teljesen. A töredékes opusz így is a 20. századi politikai gondolkodás megkerülhetetlen szövege lett, és egyik hivatkozási alapjává vált egy totalitárius eszme, a kommunizmus kibontakozásának. A tőke a kapitalizmus alapvető törvényszerűségeit vizsgálta, és olyan fogalmakkal írta le, amelyek nemcsak a filozófiai, közgazdaságtani gondolkodásnak, hanem a köznyelvnek is máig szerves részei: eredeti tőkefelhalmozás, termelőeszköz, osztályellentét… A tőke nem egyszerűen a filozófiai gondolkodás egyik mementója, hanem tragikus félreértések tömegének alapja. Marx felismerései egy testet és lelket megnyomorító ideológiát hívtak életre. Miért nem tudunk szabadulni ettől a vallásellenességgel átszőtt gondolkodásmódtól? A politikai gazdaságtan elméleti kifejtése és az arra hivatkozó politikai cselekvés közötti feszültség drámai erejű – mondja Vidnyánszky Attila rendező arról, miért képezheti alapját egy színházi előadásnak egy filozófiai szöveg. – Azok a folyamatok, törvényszerűségek, amelyeket Marx az izmosodó kapitalizmus sajátosságaiként leír, napjainkban teljesednek ki. A tőke a felszín alatt kérlelhetetlenül és megmásíthatatlanul kitörésre váró energiákat veszi számba. Tanúi lehetünk annak az elembertelenedésnek, amit a tőke uralma okoz. Rendkívül drámai a felismerése annak, ahogyan az erkölcsi létezés alapjait megrengetik a Marx által leírt törvényszerűségek, amelyek a világot (a tőkét) mozgatják. Azzal, hogy relativizálják az erkölcsöt, aláássák az emberhez méltó élet fundamentumait. Ezt a konfliktust visszük színre egy nagyszabású tragikomédia keretében. Megjelenik majd a színen Marx, Engels és – látomás formájában – Lenin is. Bohózati elemekkel átszőtt haláltánc születik majd a színpadon. Leány: Schneider Bodza
Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt.Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!Fergeteges humor, fülbemászó dallamok és mellbevágó üzenet: Tasnádi István igaz történeten alapuló, lélekemelő komédiája. Táncosok: Csonka Ildikó, Jakab Zsanett, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Jakab Roland, Horváth Ádám, Czakó Gábor, Matics Roland, Mocsár Patrik, Brunczlík PéterZenészek: Bartek-Rozsnyói Judit / Szentimrei Noémi, Bartek Zsolt / Tóth Csaba, FerencziJános / Peresztegi Attila, Nagy Zsolt / Papp Dániel
Olaszország – napfény – szerelem, csábító olasz dallamok, s egy vitorlás hajó, amely felborul.Persze a legrosszabbkor, hiszen a fiatal, cserfes lány meztelenül marad a jéghideg vízben.Szerencsére jön egy horgász, aki kimenti, de ezzel félreértések sorozatát, komikus helyzetek egymásutánját indítja el. Közben pedig csak kapkodjuk a fejünket, hogy a pikáns helyzetekből hogy vágja, illetve hazudja ki magát a fiatal, arisztokrata lány az 1960-as évek egyik legfelkapottabb olasz nyaralóhelyén.
Heath Ledger Színkör és a META Művészeti Központ közös produkciója. Két válságban lévő perifériára szorult színésznő elhatározza, hogy változtat az életén. Vajon az álmok valóra válhatnak egy ilyen rideg és reményvesztett valóságban? Halmos Fatime és Záhonyi Enikő ötlete alapján írta: Halmos Fatime és Miklós Marcell
A másodéves szerda esti imprócsoport mutatkozik be az Impró színpadán! Gyertek, nézzétek meg mit tanultak az elmúlt másfél évben az impróról, önmagukról és a közös építkezésről. Megmutatják, hogy mernek hibázni és kockáztatni, mernek nevetni és nevettetni, hogy szeretik a történeteket és hogy játszani: jó dolog.Ez az előadás nem csak barátoknak szól, hanem mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogy lehet ennyi idő alatt improvizációs játékokon és gyakorlatokon keresztül megtanulni egymásra figyelni, működtetni a közös kreativitásunkat, a semmiből jeleneteket, történeteket építeni. Az impró szemlélet, játék, kihívás - és mind a játékosoknak, mind a közönségnek szórakoztató!
Egy romantikus komédia, ami szórakoztatóan beszél az empátiáról, a toleranciáról, a hűségről, felelősségről és egymás elfogadásáról. Két kultúra vagy épp kulturálatlanság találkozása, egymásra hatása egy középkorú férfi és egy nem mindennapi élethelyzetbe került fiatal lány megismerkedése kapcsán. Ray Cooney briliáns vígjátékát rengeteg humor, önirónia, bölcsesség és szeretet jellemez.
A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.Bíróválasztásra készül a falu. A falu bíráját Sári bírónak csúfolják, mert helyette a felesége Sári irányítja az ügyeket. Diktál, nemcsak a családnak, a falunak is. A pozíciójában megőszült bíró szívesen szabadulna székéből, de az asszony nem engedi. Most ő egyengeti férje útját a választáson. A bíró kénytelen összefogni fiával, Jóskával, aki szerelmes az ellenjelölt Pengő Kovács lányába, Lizibe. A fiatalok csak akkor lehetnek egymáséi, ha Pengő Kovács nyeri a bírói tisztet egyhangú szavazással. A bonyodalom a klasszikus vígjátékok tanulságai szerint szövődik: A két öreg vetélytárs gyermekei egymást szeretik és szövetkeznek a háttérben. A terv remekül beválik. A régi bíró megmenekül megunt hivatalától, a szerelmesek megkaphatják a suszter házát a falu közepén és egymást. A hatalmát veszni féltő bíróné végül megenyhül és örömmel fogadja a családba Lizit, aki méltó folytatója anyósa család- és faluirányítói munkásságának, és így Sári bírónénak is megmarad a beleszólása a közügyekbe.Anélkül, hogy az előadás aktualizálni kívánna örökérvényű és tökéletesen mai, Nagy Viktor rendezésében egy múltat és jelent összekötő, sok zenés, édes-bús vígjátékká bővül, mely megejtően festi le ennek a falusi kis világnak igazságait, humorát és érintetlen báját.
Bánya-trilógiával híressé vált erdélyi drámaíró, Székely Csaba színdarabját a tízparancsolat ihlette. A 10 tíz magányos ember történetét meséli el úgy, hogy – akárcsak egy bűnügyi sorozatban –, fokozatosan bomlanak ki egymáshoz fűződő viszonyaik, lassan tárulnak fel egymás sorsát keresztező életútjaik. Mind a tízen megszegnek egy bibliai parancsolatot, elkövetnek valamilyen bűnt. De vajon mindenki bűnös, aki bűnt követ el? Székely Csabát sokan a „magyar Martin McDonaghként” emlegetik, és ebben a művében sem hazudtolja meg önmagát: a súlyos kérdéseket a rá jellemző fekete humorral ragadja meg, tragikus és groteszk helyzeteket vonultatva fel. Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért. „Kíváncsi voltam, hogyan állunk ma a keresztény erkölcsi törvényekkel, főleg, amikor kénytelenek vagyunk megszegni őket. Ezért olyan élethelyzeteket, sorsokat igyekeztem bemutatni, ahol az emberek, akár önhibájukon kívül, vagy mert választás elé kerülnek, megszegik valamelyik parancsolatot. A néző pedig eldöntheti, hogy ez bűn-e, elítélendő-e.”Székely Csaba „A próbafolyamatot úgy képzelem el, hogy a színészekkel elmerülünk ebben a témában, kifaggatjuk egymást, személyessé tesszük egymás számára a darabot. Ezt az önmagunkban való elmélyülést meg kell tennünk. Én magamnak is tartozom ezzel, hiszen csak akkor válik majd a néző számára is személyessé az előadás, ha magunk is levetkőzünk. Ha válaszolunk arra, hogy meg tudok-e felelni legalább egy parancsolatnak. Vagy háromnak. Megvizsgáltam, nem állok valami jól. Sem én, sem mi.”Sebestyén Aba
A Liliom Produkció legújabb előadása megint nőkről szól, de nem csak nőknek és nem csak az idősebb korosztálynak, hiszen egyszer mindenki öregszik ... Íme, négy nő. A mai hetvenesek,Négy különböző kultúrájú „öreglány” – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Életük utolsó fejezetében, a hedonizmust és a nevetést választják. Néha nyersek, mégis rengeteg könnyedség és humor van bennük. Négy nő. Rajtuk keresztül látjuk a huszadik század történelmét amelynek stigmáit ma is őrizzük ... Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Nevetnek Isteneken, a társadalom korlátain, szerelmeken, betegségeken. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes ... Ez a komédia minden mondatával azt üzeni: NEVESS ÉS ÉLJ.