Egy piperkőc uralkodó, aki kizárólag a ruhatárával törődik – és két ravasz csaló, akik kihasználják gyengeségét. A klasszikus mese új köntösben elevenedik meg színpadunkon, ahol a Császárt olyan ruhával ámítják, amit csak a legokosabbak láthatnak… vagy mégsem? Színes díszletek, zene és sok nevetés garantált!
Egyszer.... amikor a gonosz páncélfejű grafitbogarak uralkodtak az erdőben, egy reggelre gyönyörű gyógyító erejű virág nőtt a rét közepén, és a varázsvirág visszakergette a szürkebogarakat a föld alá.Ám egy napon hatalmas vihar támadt, és letörte a varázsvirágot.... A szárát a szarvasbogár vette el a szél ellen támasztékul. A széthullott szirmokat - a fejük fölé tartva - különböző bogárkák vitték magukkal az eső elől menekülve: egyet a hangyák, másikat a legyek, harmadikat a szeméthasznosító bogarak, a negyediket a skarabeuszok. Az ötödik szirom a Szivárványos Bogárkához került, de őt meglátták a föld alól kiszabaduló szürkebogarak. Majdnem elfogták, a karján meg is csípték, elmenekült, de a csípéstől megbetegedett.Vajon sikerül-e új barátjának a Csillagszemű Bogárkának még időben újra összeraknia a varázsvirágot, hogy Szivárványos meggyógyuljon és a szürkebogarak ismét visszabújjanak a föld alá.... Rendezés-koreográfia: 4 for ONE
Ponchielli leghíresebb operája a varázslatos, egyszersmind veszedelmes 17. századi Velencei Köztársaságba repíti a nézőt. A darab főhőse egy utcai énekesnő, Gioconda, azaz a „Vidám”, akinek élete azonban tragikus fordulatot vesz egy reménytelenül szerelmes, sátánian gonosz alak intrikái miatt. Ponchielli és Boito felvonultatja a grand opéra szinte minden lehetséges kellékét: karneváli álarcosbál, szerelmi háromszög, váratlan fordulatok, méreg, boszorkánynak kikiáltott vak asszony, mozgalmas tömegjelenetek - és tánc: az opera legismertebb részlete az Órák tánca című balettbetét. A francia és olasz nagyoperák stílusában írt művet Almási-Tóth András rendezésében láthatják. Művészeti konzultáns: Marton Éva Világítástervező: Pillinger Tamás Magyar szöveg: Kenesey JuditAngol szöveg: Arthur Roger Crane Gioconda: Francesca Tiburzi Enzo Grimaldo: Stefano La Colla Másik távoli hang: Novák János
A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívnak! Hunyjátok be szemeteket és repüljetek vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkeztek, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston? Az 1920-as évek a felszabadult öröm, a tánc, az életigenlés, a felejthetetlen bolondozások, a szabadjára engedett fantázia és határokat nem ismerő kreativitás évtizede volt. Egy olyan időszak, amikor az érzések szenvedélyesebbek, az élmények erősebbek, a gondolatok temperamentumosabbak voltak, mint bármikor máskor! Az 1920-as években a sport és a művészetek területén máig emlékezetes eredmények születtek, akár az gombamód szaporodó sportklubokban és az egyre profibban megszervezett nyári olimpiákon, akár a filmművészetben, a festészetben, az irodalomban és a zenében! E legendás korszakot idézik meg SPLASH! című vízi cirkuszi műsorban! Az időutazás célpontja mi más lenne, mint a fergeteges nyár és a számtalan kalandot ígérő strand! Ehhez pedig még a cirkuszt is teljesen átalakítják: egyaránt kívül és belül! A Fővárosi Nagycirkusz egy látványos vízi csodakomplexummá változik át, ahol van strand, uszoda, vízipólópálya és még egy evezős központ is. A cirkuszi porond helyén egy hatalmas medence és egy látványos szökőkút lesz! A 11 ezer literes medencében egyenként emelhető vagy süllyeszthető elemek mozognak majd, a szökőkút 700 fúvókája pedig akár 18 méter magasra is képes fellőni a vízsugarakat. Az élményt még teljesebbé teszi a megvilágítás: a víz fénytörő és fényelnyelő hatásának köszönhetően egészen különleges látványvilágban lehet részük. A Fővárosi Nagycirkusz épületére sem lehet majd ráismerni: egy 100 évvel ezelőtti stranddá építik át, a cirkusz előtti plázson napágyak és napernyők fogadják majd a közönséget, sőt: nyitnak egy koktélbárt is – felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt! Ezen a nyáron lovagoljátok meg együtt a hullámokat! A SPLASH! nemcsak egy cirkuszi show lesz, hanem egy felejthetetlen élmény is, tele örömmel, csodával, nevetéssel és az 1920-as évek felejthetetlen hangulataival! Menj el a cirkuszstrandra! Várnak a vízi cirkuszban! Ugorj! Csobbanj!
A babaszínház(1), más néven csecsemőszínház vagy aprók színháza keretein belül olyan 0-4 éves korosztálynak szóló színházi előadásokat kínálnak, amelyek teljes időtartama 45 perc. Ez 20-25 perc előadásra és 20 perc közös játékra oszlik. Az előadások a kisgyermekek már megszerzett tapasztalatival és képességeikkel operálnak, hétköznapi szituációk játékos megjelenítésével, bábos formák, vizuális és zenei elemek, mondókák, gyermekdalok vagy éppen klasszikus zeneművek használatával. Az előadás időtartama a befogadóképességük határáig tart, ami egy ilyen korú gyermeknél 20-25 percet jelent és az utána következő játékban a színészekkel közösen mélyítik el az előadásban látottakat. Az új színházi formátumunkat rögtön három, egymásra épülő előadással kezdik meg. Ez a sorozat a LEPORELLÓ nevet viseli. Sorozatunkban különös figyelemmel vagyunk a legkisebbek felé, ezért az előadások témái a gyermekek fejlődési szakaszait követik.
Tibi, a juhász csuda dolgokon gondolkodik, miközben az állatok nyárvogását, nyerítését, cserregését, vonítását hallgatja: "ezek egymással beszélnek tán, vagy mi van?!" Jó is volna megtudni! Egy napon érdekes eset történik vele, egy kiskígyóval és annak az anyjával! Lesz is belőle nagy gondja, galibája a juhásznak! Még az élete is veszélybe kerül! Asszon'káját úgy szereti, az életét is oda adná neki! De az is szereti ám az urát, így juhászunk tán megmenekülhet... persze, csak ha segítenek a gyerekek is. Szereplők: juhász, az asszonykája, és az állatok
A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Valló Péter Amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de titokzatos Mr. Darcy-val, a férfi büszkesége és a lány előítéletei minden vonzalmat elfojtanak. Ahogy a sorsuk újra és újra összegabalyodik, vonzalmuk egyre csak fokozódik, de mielőtt szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük saját gyengeségeiket és sok más akadályt. Valamint: Bogdánfi-Tóth Klaudia, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Koller Nikolett, Magyar Lili, Mezei Ábel, Mező Máté, Orosz Gergő, Pecz-Péli Luca, Tóth Brigitta
A kölyök a magyar musical irodalom egyik legsikeresebb alkotása. A több népszerű zenés művet jegyző, összeszokott szerzőhármas ezúttal Charlie Chaplin klasszikus filmjének alapötletét dolgozza színpadra. A történet a nyomorúságos sorsú, de páratlanul nemes szívű csavargó és egy utcára kitett, árva gyermek találkozásáról szól. A gyermeket, azaz a kölyköt a csavargó saját fiaként neveli fel, ám a két különböző ember közös élete korántsem konfliktusmentes – rengeteg vicces, csacska helyzetet szül. A kölyök egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, mélyen emberi alkotás; csodálatos vallomás hűségről, barátságról, örök értékekről. Jackie, a kölyök: Kocsis Gergő Levente Közreműködnek: a Magyar Színház Ensemble szereplői
Ki ne ismerné Hamupipőke, az árva leány történetét, akit gonosz mostohája és mostohatestvérei elnyomnak, akinek arcocskáját összekormozzák, toprongyosan járatják, mégis ő nyeri el a herceg szívét? A Hamupipőke a világ egyik legismertebb története. Már az ókori Egyiptomban felbukkant, de kínai változata is ismert. Számtalan film és színpadi mű született belőle. A Budapesti Operettszínház Hamupipőkéje azonban nagyratörő, és minden eddigi feldolgozásnál komplexebb. A szerzőpáros a magyar népmese és folklór elemeitől a mélylélektanig mindent beleszőtt a történetbe, mindezt úgy, hogy a család apraja-nagyja számára szemet és szívet gyönyörködtető legyen. Szem nem marad szárazon, olyannyira érzelmes, ugyanakkor a kacagás is garantált. A látvány minden eddigit fölülmúl, hiszen az Operettszínház új akvizíciója, az óriási LED-fal kitágítja a vizuális lehetőségek tárházát.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban lesz.
Válogatás Christopher Wheeldon, a Royal Ballet vezető koreográfusának műveiből. Az érzéki kortárs balett találkozik a zeneszerzői színház energiájával négy jellegzetes rövid műben, amelyek Christopher Wheeldon, a Royal Ballet koreográfusának figyelemre méltó koreográfusi sokszínűségét mutatják be. A Wheeldon munkásságát kiemelő, „Broadway Balettek” című műsorban a Fool’s Paradise, a The Two of Us és az Us szerepel. A koreográfus zenés színházban elért rendkívüli sikerét az Egy amerikai Párizsban című 2014-ben készült Tony-díjas musicalje egyik emlékezetes balettjelenetének előadásával idézik meg (Gershwin zenéjére), amelyet az 1951-es azonos című film ihletett. FOOL’S PARADISEA Fool’s Paradise volt az első együttműködfés Wheeldon és Joby Talbot zeneszerző között. A darab 2007-ben készült Wheeldon saját társulata, a Morphoses számára, és 2012-ben adta elő először a The Royal Ballet. THE TWO OF USJoni Mitchell sóvárgó dalai adják a hátteret a The Two of Us brit premierjének, amely a mély intimitás és a vágyakozás duettje. 2020-ban készült a New York-i Fall for Dance Fesztiválra, és az eredeti szereposztásában Sarah Mearns és David Hallberg amerikai balett-táncosok adták elő. US (DUET)Az Us egy gyengéd duett, amelyet két férfi táncol. 2017-ben készült a BalletBoyz számára, Keaten Henson zenéjére. EGY AMERIKAI PÁRIZSBAN (BALETT)A Royal Ballet az Egy amerikai Párizsban című Tony-díjas musical egy balettjelenetének előadásával ünnepli Wheeldon rendkívüli sikerét a zenés színház műfajában. A Gershwin jazzes dallamaira 2014-ben készült balett musicalt az 1951-es azonos című film ihlette Gene Kelly és Leslie Caron főszereplésével. A Wheeldon által rendezett musical négy Tony-díjat nyert. A teljes történet egy amerikai katona, Jerry Mulligan és egy francia balerina, Lise Dassin virágzó románcát mutatja be. A most látható balettrészlet a film egyik legemlékezetesebb jelenete, amelyben a két központi szereplő áttáncolja Párizst. Rendező: Christopher Wheeldon (koreográfus)Zeneszerzők: Joby Talbot, Joni Mitchell, Keaton Henson, George GershwinJelmez: Narciso RodriguezZenekar: Orchestra of the Royal Opera HouseVezényel: Koen Kessels
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat. Az előadás szerkezetileg pedig táncos etűdökre épít, amelyek kiegészülnek egy varázslatos bábszínházi technikával, az anyaganimációval. A letisztult környezetben a szemünk előtt kel életre az anyagokból, textilekből formázott csecsemő, az önfeledt gyerekkor, miközben az anyag hol ugrálókötéllé vagy labdává, hol hintává alakul át a táncosok kezében, megmutatva a határtalan képzelet szárnyalását. Mindaddig, míg a gyerekből el nem érünk az öntudatára ébredő kamaszhoz. A feltétel nélküli szeretet, az odafigyelés, a bizalom segítséget nyújt megtalálni önmagunkat, segíteni egymást ezen az úton, ahol meg kell találni az egyensúlyt a korlátozás és a mindent megengedés között. Adjunk nekik önállóságot, engedjük, hogy legyenek titkaik - ha bizalmat kapnak, bizalommal fogják viszonozni. Azzal segítettünk leginkább, ha ott vagyunk, jelen vagyunk az életükben és tudják, számíthatnak ránk, még a falakon túl is. Táncolja a Fitos Dezső Társulat tánckara
Egy olasz városka főterén eltörik egy lány legyezőjét. Aki eltörte, kétségbeesetten igyekszik pótolni. Mi nevetnivaló van ezen? Nos, ebből az egyszerű helyzetből az olasz reneszánsz egyik legnagyobb, máig érvényes komédiája kerekedik ki. A kalandos sorsú legyező kálváriáját követve a szereplők gyarlóságain, hazugságain, zűrzavaros életén nevetünk. Ráadásul ebben a varázslatos és csavaros vígjátékban a túlfinomult urakat ugyanazok a színészek játsszák, akik a szegény és szabadszájú prolikat, pillanatok alatt váltva át egyik figurából a másikba. És, ahogy az már lenni szokott, olykor mindkét szerepükből kiesnek. Komédia két részben Kiss Csaba átdolgozásában. Rendezőasszisztens: Földesi Zorka.
A világ esze. Avagy, hogyan állítsuk meg az agyunkat? Megfejthetetlen üzenetek a múltból és a jelenből és a múltból. Főszerepben HL tudományos főmunkatárs. Az ember nem születik hülyének, azért meg kell dolgozni, ha rövid ideig is tart!
Bármilyen versenyben, könnyen legyőzheti a majom a hangyát, mert sokkal nagyobb nála. Ha egyenlő méretű ellenfele lenne, már nem biztos, hogy ő győzne. Ha egyenlő méretű ellenfél nincs, akkor a feladatot kell méretre igazítani. A nagyobb versenyzőnek nagyobb feladat, a kisebbnek megfelelően kisebb dukál. Ki tesz igazságot a majom és a hangya versenyében? Természetesen egy okos nyúl és a még okosabb gyerekek. Végül mindenki győzelmét ünnepeljük mókával, tánccal, zenével! Szereplők: majom, hangya és a nyúl
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét. A Vági Bence rendezésében és koreográfiájával megvalósuló előadás a kortárs táncot és a cirkuszművészetet ötvöző zsáner, a cirque danse újabb lehetőségeit feltárva keresi az emberiség aggodalmait kifejező éteri mozgásnyelvet. Míg a My Land (2018) a szülőföld erejéből építkezett, az időn és téren átívelő szeretetről mesélő Solus Amor (2020) után az IMA (2022) a csend teremtő erejét idézte meg, addig a Paradisumban a természet uralta világot átfonó „életanyagból” organikusan formálódik meg az új lény, akinek nincsenek emlékei, fájdalmai és hiedelmei, mozdulatai ösztönösek. Stroboszkóp és erős fényhatások használata miatt az előadás megtekintését arra érzékeny nézőink számára nem ajánljuk. Előadja: Demissie Efraim, Yevhen Havrylenko, Kateryna Larina, Andrii Maslov, Sergii Materynskyi / Fehér Ádám, Seguí-Fábián Eszter / Ignácz Ivett Társlátványtervező: Kasza Emese Próbavezető: Horváth Zita Kreatív munkatárs: Holp Nándor, Schlecht Aliz, Várnagy Kristóf Technikai vezető, reptetéstechnikai szakértő: Vladár Tamás Produkciós menedzser: Szabó Zsófia Társkoreográfus: Horváth Zita, Illés Renátó, Zsíros Gábor
„…sokat vétek a színpad törvényeivel szemben…” Kedves Néző! Csehov harmincöt évesen kezdte írni a Sirályt. Fiatalon, a színpad törvényeivel mit sem törődve kívánt beszélni arról,ami körülvette őt – legyen az színház vagy a társadalom.A cenzúra miatti kisebb átdolgozások után be is mutathatták. Dátum: 1896 xxx Dátum: 2025 Itt nincs cenzúra, ezért nem fogunk csúszni.Ha tetszett a Rebellisek vagy a Hidegpont, azért gyere!Ha nem, akkor azért! Mindenkit szeretettel várunk a meghívóban megjelölt helyszínen! MIRE? A MUNKABEMUTATÓMRA (ránk borul a sötétség, munkacím) MIKOR? AMIKOR KÉL A HOLD Írtam és rendeztem. Főszerepben: Gellért Dorottya. További szereplők: Herczeg Adrienn, Borsányi Dániel, Formán Bálint. Továbbá: Kocsis Gábor Üdvözlettel: K.G. TrepljovUrbán Ricsi Játszók: Gellért Dorottya, Herczeg Adrienn m.v., Borsányi Dániel, Formán Bálint, Kocsis Gábor, Urbán Richárd Zene: Formán Bálint (is)Dramaturg: a csapatRendezőasszisztens: Révai ZsófiaProdukciós vezető: Berta NinettRendező: B. Bence, K.G. Trepljov, U. Richárd, B. Alkotók:Játszók: Gellért Dorottya, Herczeg Adrienn m.v., Borsányi Dániel, Formán Bálint, Kocsis Gábor, Urbán RichárdZene: Formán BálintRendezőasszisztens: Révai ZsófiaProdukciós vezető: Berta NinettRendező: Benkó Bence
Brecht szerint a legvéresebb időkben is élnek jó emberek. Egy nő menekül a polgárháború közepén, karján egy gyermekkel. Övé-e a gyermek, ha nem ő szülte, de ő mentette meg az életét? Rövid időre ismét béke lesz: a vérszerinti anya visszaköveteli a gyermeket, akit egyszer már elhagyott.
Interdiszciplináris pszichedelikus performance Magyarország legnagyobb művészeti intézményének inkubátor-szerepet is kötelessége ellátnia, hisz a budapesti művészeti egyetemek hallgatói csak az OPERA előadásaiban találkozhatnak. Az összművészet pilot-projektjei lesznek az évről évre megvalósuló közös előadások, amelyek az Eiffel Műhelyházban állnak össze és kerülnek majd a közönség elé – vélhetően sok egyetemista is lesz majd a nézőtéren. Az Együtt! 2024-es produkciója az OPERA Angol100 szezonjába illeszkedő módon Szabó Máté néhány éves operai rendezésének, a Szentivánéji álomnak továbbfejlesztett változata lesz. Shakespeare szövege és Britten muzsikája indítja tehát útjára ezt az új szemléletű kezdeményezést. Elfenchor: a Magyar Állami Operaház Gyermekkara 4 Mesterember: Szaniszló Dániel, Szálkai Ádám, Döbörhegyi Mihály, Gulyás Botond