A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti a nézőt. Az Arany János Rege a csodaszarvasról című elbeszélő költeményéből is ismerős mitikus kor történetei elevenednek meg a porondon. Mesei alakok, fantasy filmeket idéző látványvilág, szimbolikus jelenetek, valamint a közép-ázsiai mondavilág különös figurái és képei állnak össze egy nagyszabású, egész estés előadássá. A magyar közönség egy olyan varázslatos produkcióval találkozhat, amilyenhez hasonlót még nem láthatott: lenyűgöző kosztümök, lélegzetelállító koreográfiák és a cirkuszművészet utánozhatatlan eszköztára idézik meg ezt a titokzatos, ősi világot.
Ha lehetőséged adódik az anyagi korlátok nélküli életre, de cserébe a nemzeti tőkésosztály része leszel – mit választanál? Major Evelin segít, hogy elindulhass az úton, hogy valóra válthasd álmaid. A sikeres nő titka. „Elsősorban dolgozni kell mindig, folyamatosan. Munka, munka, munka!” (M. L.) „Általam belőletek is lehet szabad, független és – nem utolsósorban – gazdag nő!” (M.E.) Igent mondanál, ha lehetőséged adódna az anyagi korlátok nélküli életre, de cserébe be kéne lépned a nemzeti tőkésosztály tagjai közé? Evelint mindenki ismeri. Egyik magas körökben mozgó nagyvállalkozónk egykori felesége, aki nemzetközileg ismert divatmárkát épített fel, emellett sikeres influenszer, dalszerző és -előadó. Ezen az estén a kormány Találkozzunk a néppel! című offline felvilágosító kampánya keretében ő avatja be az érdeklődő lányokat és asszonyokat a magyar előrejutás tudományába. Mert a nemzeti tőkésosztály is érző emberekből áll, akik mertek bátorak lenni, aminek köszönhetően már nem gyalog kell menniük sehová, és ez most mindenki számára elérhetővé válik – vagyis bárkiből lehet sikeres nő, csak dolgozni kell érte! De hogy pontosan mi is ez a munka – kiderül ezen az estén!
"Veszem a bátorságot és átírom Puccini librettóját mai történetté. Zenei munkatársam ezúttal Kéménczy Antal, a nagyszerű zongoraművész lesz." Pintér Béla
– generációs kíntorna két szerzőre és három színészre – Különös kísérletre vállalkozik a Delta Produkció: felkértünk két neves színpadi szerzőt, hogy kutassanak a generációs ellentétek, hasonlóságok és különbözőségek témájában. Az eredmény két ízig-vérig kortárs magyar egyfelvonásos, melyek Keresztes Tamás rendezésében szövődnek egymásba, hogy arról meséljenek: tudunk-e egymással kommunikálni, amikor teljesen más minták alapján szocializálódunk? „Nem nyughat az Égben egy halhatatlan lélek, amíg a csepeli Rózsakertben lecsókolbászt tesznek a Jókai-bablevesbe. Az Úr tehát elküldi három angyalát, hogy oldják meg ezt a kényes ügyet. És ha már úgyis a Földön járnak, vigyenek magukkal egy titokzatos dobozkát is. Ezzel kezdődik apák és fiúk párhuzamos története, amit persze, ahogy általában, most is a lányok tesznek kiszámíthatatlanul szövevényessé.”/Németh Gábor/ "A vasárnap délutáni meccsnézésben az a jó, hogy lehet egy kicsit szeretni egymást közben. Eszed a kolbászt, és szinte elfelejted, hogy a fiad egyáltalán nem olyan, amilyennek lennie kéne. Iszod a sört, és eszedbe se jut, hogy az apád képtelen elfogadni a másmilyenséged. Ordítva szidjátok a bírót, a csatárotok kihagyja az összes helyzetet, és néhány órára olyan, mintha nem lenne teljes káosz a világ. Csak hát néha úgy alakul a vasárnap, hogy a kolbász belelóg a mustárba. És akkor már muszáj kimondani, hogy mire jött rá az ember, amikor egyszer régen ráhúzott az arcára egy női bugyit. Meg azt is tisztába kell tenni, hogy akkor végülis ki ebben a családban apuci kedvence. Ja, meg van ez a kullancs. Amit valakinek valamikor valahogyan ki kell majd szedni."/Biró Zsombor Aurél/
Mi a teendő abban az esetben, ha az ember a szülőszoba ajtajában döbben rá arra, hogy nemcsak a gyerekekkel nem tud bánni, a nőkkel sem? Miért a mi hibánk, ha Ők rosszat álmodnak? Miért baj, ha őszintén válaszolunk arra kérdésre, hogy fogytam-e? Érdemes-e, a friss jogosítvánnyal vezető feleségünknek tanácsokat osztogatni a forgalomban? Eljön-e az a pillanat egy nő életében, amikor azt mondja: Köszönöm, van elég cipőm, nem kell több. Illetve, hogy mindezek ellenére, miért dobban meg mégis a szívünk, ha belép a szobába?Nos, ezekre a kérdésekre nem tud választ adni az előadás. Viszont számos hasonló kérdést vet fel az együttélés nehézségeiről, szépségeiről, öröméről. (Magunk között szólva: inkább nehézségeiről.)Egyszemélyes vígjáték, nyolc különböző karakter, hetven percben. Csányi Sándor előadásában.