Mindenkivel megeshet – mármint ha nő, és elmúlt annyi… A mi történetünk ma játszódik, a new york-iBloomingdale’s áruházban – de játszódhatna a világ bármelyik más áruházában is. A szereplőink négy nő, és velük is megesik az… Az, amiről nem szeretünk beszélni. Mert tabu. De mi most megdöntjük. Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek…
Jégvarázs – a világsiker most Budapestre érkezik! A Jégvarázs nem csak egy mese, hanem igazi, szívet melengető élmény az egész Családnak, kicsiknek és nagyoknak! A Jégvarázs musical elképesztő látvánnyal, fülbemászó dalokkal és erős üzenetekkel robban be a színpadra – a bátorságról, az összetartásról és arról, hogy önmagad lenni a legnagyobb varázslat. Gyerekeknek álomszép kaland, felnőtteknek mélyen megérintő történet – közös családi élmény, amire még évek múlva emlékeztek! Zene és dalszövegek: KRISTEN ANDERSON-LOPEZ & ROBERT LOPEZ Szövegkönyv: JENNIFER LEE Az eredeti Broadway-előadás rendezője: MICHAEL GRANDAGE A Jennifer Lee által írt és Chris Buck & Jennifer Lee által rendezett Disney-film alapján. A színdarab ősbemutatója a Broadwayn a Disney Theatrical Group produkciója volt. A színdarab bemutatását a Music Theatre lnternational (www.mtishows.eu) és a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közötti különleges megállapodás teszi lehetővé. Fordította: Galambos Attila és Szente Vajk Hangmérnök/hangtervező: Póczak Bence Báb mozgás: Pethő GergőKoreográfus-asszisztens: Balázs Dávid, Horváth Renáta Gyerek Anna: Csemer Olívia / Józsa Anna / Sisák EmeseGyerek Elsa: Berkes Laura / Klinkó Manuela / Pekár Jázmin AisaEnsemble: Borsányi Dániel, Gréczy Balázs, Horváth Mónika, Magyar Krisztina, Mezey Diána, Nagy Attila, Németh Gábor, Széphalmi Júlia, Szőke Laura, Tarlós FerencTovábbá: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
Avagy kiesett, kiugrott, vagy kilökték. Valami bűzlik a titkosszolgálat irodájában, szellőztetni viszont nem szokás az ilyesféle helyeken. Valaki próbált ugyan ablakot nyitni, de épp ebből lett a baj, mert azon a bizonyos ablakon keresztül kiesett egy… Innen nem folytathatjuk, mert az ügy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosítva lett ezerötszáz esztendőre előremenőleg. De megnyugodhatnak. Nem kell kivárniuk. A Loupe Színházi Társulás fizető nézői ismét kiváltságos helyzetben érezhetik magukat, ugyanis bepillantást nyerhetnek azokon a csukott ablakokon keresztül. Történetünk főhőse egy Nő. Senki sem tudja honnan jött, mit akar, és milyen kapcsolatai vannak. Egyszer csak felbukkant az első emeleti kihallgatóban. A titkosszolgák között persze azonnal elindulnak a találgatások: Talán legfelülről jött, hogy felkutassa a botrány felelőseit? Vagy épp, hogy alulról érkezett, és nem más, mint a nép álruhába bújt gyermeke? Esetleg egy belevaló tényfeltúró újságíró, aki túl sok politikai thrillert nézett a Netflixen? Egy biztos: a titkosszolgálat dolgozóinak van félnivalójuk tőle, akárki legyen is az. Főhősünk alaposan felkavarja a poshadt állóvizet az iroda mérgező vizesballonjában. Fejek hullanak, pozíciók maradnak betöltetlenül, hogy aztán átgondolatlan előléptetések okozzanak egyre nagyobb kavarodást a hivatal működésében. A hierarchia egyre jobban összekeveredik, és már az sem egyértelmű, hogy kinek van jogosultsága jogosultságokat osztogatni. Az abszurdba hajló történetünk korunk dezinformációs társadalmának nyomja fel a görbe tükröt a legkényesebb testnyílásába. A kémtörténetek romantikáját visszasíró nonszensz vígjáték arról fantáziál, mi is történhet valójában azokban a titkos szobákban, ahová halandó ember sohasem kaphat belépési engedélyt.
Baráznay Ignác Tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával, melynek során bármi megtörténhet, visszakerül 1848-ba, s az ott, akkor már működő császári televíziónál kap állást.
SZFI vizsgaelőadás. Általában valamiféle társadalom-rajz, kritika, viszonyrendszer alapú történetként hivatkoznak rá. Jelen esetben a társadalmi vonatkozás, vagy a kor nem hansúlyos. Sokkal inkább a személyes motivációk, érzelmek, kötődések kerülnek előtérbe. Claire és Solange két hasonló helyzetben kialkuló megküzdési stratégia, egy fojtogató környezet, domináns, egocentrikus személyiség árnyékában (Madame) való létezés kihívásai. A Cselédek világa egyszerre idealizált és szimbolikus. Mint egy babaház szereplői, akik egy elképzelt környezetben és sematikus viszonyok között próbálnak autentikus létezést kialakítani. A színpadi játék ehhez az idealizált térhez és cselekvéshez igazodik. A szereplők látszólag megfelelnek a szerzői utasításoknak, de kicsit közelebbről vizsgálva inkább egy babaház lakóinak tűnnek, ezzel felkínálva egy átfogóbb értelmezés lehetőségét is. A babák ugyanis inkább tárgyak: érzelmeik annak a személynek a lenyomatai, aki őket mozgatja, aki játszik velük. A készülő előadás ebből a nézőpontból építkezik, így az egzisztenciális és érzelmi alárendeltség, csapdájába szorult, függő ember kiútkeresésének drámája kíván lenni. Díszlet-Jelmez: Stégmár Lolita SZFISzínészmesterség tanár: Nagy Péter Szereplők: Claire: Szász KatalinSolange: Nagy SaroltaMadame: Varga Gabriella
A Magyar Táncművészeti Egyetem Táncos- és próbavezető szakának előadása (sweet burden) Életünk során mindannyian terheket hordozunk – édeset és kevésbé édeset…De mikor válunk mi magunk teherré mások számára?Hol húzódik a határ az önreflexió és az önfelmentés között?A „más hátán élés” kényes egyensúlya itt válik láthatóvá: amikor a körülöttünk élők számára már nem édes teher, hanem elviselt súly vagyunk.Az édes terheket örömmel emeljük, s idealizáljuk.Más nézőpontból azonban felmerül a kérdés: valóban mások terhére vagyunk, vagy csupán élünk a lehetőségeinkkel? Előadják: a Magyar Táncművészeti Egyetem Táncos- és próbavezető szak Moderntánc szakirányú hallgatóiFelkészítő mester: Hörcher Noémi Az előadás hossza 16 perc. BARDO Hét etűd, hét különböző alkotói világ egyetlen színpadon. Az előadás létrehozása során a táncosok hét nemzetközi hírű koreográfus mozgásanyagából inspirálódva alkottak egyedi, saját dramaturgiai szálra épülő koreográfiákat. A változatos csoportbeosztásokban zajló etűdöket egy közös coda zárja, amelyben a teljes társulat egyszerre tér vissza a színpadra. Előadják: a Magyar Táncművészeti Egyetem Táncos- és próbavezető szak Moderntánc szakirányú hallgatóiFelkészítő mester: Blaskó Borbála Az előadás hossza 50 perc.
James Fritz 4:12 című darabja egy izgalmas, provokatív és mélyen elgondolkodtató dráma, amely az online világ sötét oldalát tárja fel. A történet egy középiskolás fiú, Jack körül forog, aki egy kompromittáló videó miatt kerül bajba, és szülei kétségbeesetten próbálnak megoldást találni. A darab mesterien vizsgálja a digitális kor erkölcsi dilemmáit, a szülői felelősség kérdéseit és a személyes tér sérülékenységét. Fritz éleslátással és érzékenységgel mutatja be, hogyan befolyásolják az online események a valós életet és a családi dinamikákat. A 4:12 egy felkavaró és aktuális színházi élmény, amely a Loupe eddigi előadásaihoz hasonlóan hosszú ideig a nézők gondolataiban marad majd. Zeneszerző: Farkas Virág “Zazie” Látványtervező: Szolnoki Minna
A Walk My World Vergilius eposzát, Aeneas és Dido tragikus szerelmi történetét kelti életre, melyben Trója és Karthágó mitikus hősei a tánc és az újcirkusz nyelvén szólnak hozzád.A minden érzékszervre ható monumentális térbe belépve egy másik valóság tárul fel: saját utadon járva fedezed fel a hősök történeteit. Istenek játszmái, ármány és szerelem szövik át a lélegzetelállító installációk világát, ahol bármi megtörténhet: rejtélyek bontakoznak ki, elbűvölő karakterek csábítanak. Az ősi, mitikus történetet illetve a mítoszokból ismert isteneket, halandókat és különös lényeket nemzetközi hírű artisták és táncművészek keltik életre. Az immerzív show új világot teremt: itt nincs színpad és nézőtér, mindenki ugyanabban a térben mozog. Láthatatlan megfigyelőként lépsz be az előadóművészek világába, ahol minden esemény karnyújtásnyira történik. Közvetlen közelről figyelheted az artisták és táncművészek játékát, miközben szabadon barangolsz a monumentális, hollywoodi filmdíszleteket idéző terekben. Ez nem hagyományos előadás, hanem minden érzékszervet megszólító élmény: egy világ, amelynek részese vagy, de sosem válsz szereplővé. A kapun belépve lenyűgöző gazdagságú terek nyílnak meg: istenek, halandók és különös lények vesznek körül, miközben minden helyszín újabb titkokat, rejtett részleteket, pusztító csatákat, nyüzsgő forgatagokat és alvilági félisteneket tár fel. Ebben a játszmákkal, ármánnyal és szerelemmel átszőtt világban bármi megtörténhet. Te döntöd el, kit követsz, mit fedezel fel, melyik titkos szobába pillantasz be, belekóstolsz-e egy fülledt szobában hagyott bájitalba. Az immerzív produkció koncepcióját a világhírű magyar újcirkusz-társulat, a Recirquel alkotta meg Vági Bence vezetésével. A társulat az elmúlt évtizedben új irányt mutatott a kortárs előadóművészetben: kialakította saját, egyedülálló formanyelvét, a cirque danse-t, amelyben az újcirkusz, a modern és a klasszikus tánc elemei szervesen fonódnak össze. A Recirquel produkciói – köztük a nemzetközi fesztiválokon és világszínházakban bemutatott Párizs Éjjel, My Land, Solus Amor, IMA és Paradisum – bizonyítják, hogy a társulat sajátos művészeti eszköztára egyszerre képes univerzális érzelmeket közvetíteni és egyedi, magyar gyökereket hordozó világot teremteni. Előadásaikat poézis, látvány és színházi erő jellemzi, amelynek köszönhetően a Recirquel mára a világ egyik legjelentősebb újcirkusz-társulatává vált. Társíró, concept artist: Holp Nándor Építésztervező: Petőcz-Tóth Anikó, Szabó PatrikEnteriőr design: Klimó PéterTárslátványtervező, art director: Pető BeatrixArt director: Fekete Mónika Reptetéstechnikai vezető: Vladár TamásSzínészmesterség: Egyed BrigittaBill Shannon technika: Bill ShannonPróbavezető, mozgásrendező: Horváth Zita
SZFI vizsgaelőadás. A tragédia talán az egyik legősibb színházi műfaj. Különböző szakmai és laikus meghatározásai vannak, mégsem könnyű ezzel kapcsolatban általános és mindent átfogó leírást adni. Ha elfogadjuk, hogy a színház figyelmének központjában mindenkor az ember áll, akkor ehhez a nézőponthoz tudjuk az értelmezést is igazítani. Macbeth tragédiája is tehát az örök ember tragédiája kell, hogy legyen. A jövőbe látni akaró emberé, aki folytonos bizonyosságot, megerősítést, egyszersmind biztonságot akar. A nagyravágyás bizonytalansága a hatalom biztonságával pedig veszélyes, mérgező keveréket alkot. Macbeth tragédiája ennek a méregpohárnak a kiürítése, a hatás leírása. A nagyravágyás démoni világot szabadít fel. A ránkruházott szabad akarat pedig lehetővé teszi bárki számára az együttműködést. A kísértésnek elég egyetlen gyenge pillanat. A következmény a bukás. Macbeth nem hibás jellem, hanem rossz döntést hoz. Shakespeare drámáiban többször jelennek meg a különböző metafizikai valóságok, transzcendens erők. Ebben a tragédiában és a készülő előadásban is hansúlyos szerepet kapnak ezek a „boszorkányok”, „vészlények”, vagy „sorsnak szolgáló erők”. Valódi erejük és hatalmat képviselnek a saját dimenziójukban, nélkülük talán minden másképp történne, de bizonyos, hogy a döntés mindenkor az ember, Macbeth kezében van. Díszlet-Jelmez-Liska Sára SZFISzínészmesterség tanár: Nagy Péter Szereplők: Macbeth: Tapasztó NándorLady Macbeth: Böcker FruzsiBanquo: Papp ÁdámVészlények: Csukás CsengeBodonyi RebekaPataki ZsófiValamint az SZFI 13. évolyam színész szakos hallgatói.
A Hangjegy Színház előadása. Egyetlen apró nyelvbotlás tönkreteheti még a lehető legaprólékosabban megtervezett hétvégét is. A szép tervek kártyavárként omlanak össze, hogy végül félreértések és szörnyű bonyodalmak lavinájává változzanak. Jóból is megárt a sok, és ha mindenki egyszerre kapná meg, amire vágyik, senki se lenne igazán boldog. Jobb ha még azelőtt belátjuk, mielőtt a korsó elindul a kútra: nem érdemes járt utat járatlanért.
A szomszédjaink olyanok, mint a családunk: nem mi választjuk őket... Egy fiatal pár – Octave és felesége, Julie – kibérel egy csendes, nyugodt kis párizsi lakást, közel egy, a város környéki erdőhöz. A házban csak két lakás van, ők az első emeletibe költöznek be. Mindent előre megterveznek. A másnapot és a távolabbi jövőjüket is. Octave épp arra készül, hogy befejezze közjegyzői tanulmányait. Ideális számunkra a környezet. Legalábbis ezt gondolják. Csakhogy már az első éjszakájukat felveri a felső szomszédoktól érkező hangoskodás. Biztosak benne, hogy neveletlen fiatalok randalíroznak ott, akik nem tisztelnek senkit. Igaz, Octave és Julie is fiatalok, de ők komolyan átgondolták, milyen egzisztenciát akarnak megteremteni, milyen jövedelmező álláshoz akarnak jutni, mikor vállalnak majd a gyereket. Excel-táblázatba rendezik a közösre tervezett éveiket. Ők büszkék vallják, nem hajlandók a szüleikkel együtt élni, visszaköltözni a „mamahotelba”.Aztán még az első éjszakán megjelenik náluk a második emeletről Léon. Különc ötvenes, miként hóbortos a felesége, Aglaé is. Nincs gyerekük. Imádják az életet. Imádnak táncolni. Csak azt nem bírják, ha rajtuk kívül még laknak a házban. A korábbi alsó szomszédokat is kivegzálták onnan. Most is igyekeznek megnehezíteni a fiatal pár életét, voltaképp szintén a kiszekálásukra játszanak. Csakhogy Octave és Julie elhatározzák, ezt nem hagyják!Két generáció, két eltérő szemlélet. Kinek kell igazodnia a másikhoz? Ki befolyásolja leginkább a másikat? Ki fogja megérteni a másikat és hogyan? Lehet-e a két nemzedéknek kölcsönösen tanulnia egymástól, egymásért? Hol kezdődik, és hol ér véget a tolerancia? Az X- és a Z-generáció „csap össze”… Miként Steigervald Krisztián generációkutató mondja: az egyik generáció még egy közösségorientált világban nőtt fel, a másik már egy énközpontú világba született bele. Melyik a kiegyensúlyozottabb nemzedék? A két nemzedék, a két pár kapcsolatán és kapcsolódásán keresztül társadalmunk portréja is kirajzolódik: az új generáció egy részéből hiányzik a kockáztatás és a kalandvágy, nem hagynak teret a kiszámíthatatlannak. A középkorú nemzedék pedig küzd az idősödéssel egy olyan világban, amelynek mantrája az „örökké fiatalnak maradni”.A Felső szomszédok egy szellemes, szerethető, ellenállhatatlan darab, amely minden generációnak megnyitja a szívét – túl azon, hogy elgondolkodtat minket a saját kapcsolatainkon.Itt jegyezzük meg: Steigervald Krisztián generációkutatót felkértük, hogy vegyen részt a Felső szomszédok című darab előkészítésében tanácsadóként, hiszen az egy létező társadalmi jelenségre hívja fel a figyelmet, a generációk közti tanácstalanságra, meg nem értésre. Szerző: Laurence Jyl
A Magyar Táncművészeti Egyetem Táncos- és próbavezető szakának előadása Minden út egyetlen mozdulattal kezdődik. Egy lépéssel, amely még bizonytalan, még kereső, még tele van kérdésekkel. Az elején állunk – önmagunk, a jövő kapujában. Ez a táncszínházi előadás az indulás pillanatait mutatja meg: Amikor félünk, remélünk, kapcsolódunk és elengedünk. Amikor az első mozdulatból történet születik, és a csendből közös ritmus lesz. Az út nemcsak térben vezet előre, hanem belül is formál bennünket. Minden találkozás, minden érintés, minden döntés nyomot hagy. Az est a kezdetek erejéről szól, arról a pillanatról, amikor még bármi lehetséges. Előadják: a Magyar Táncművészeti Egyetem Táncos- és próbavezető szak Divattánc szakirányú hallgatóiFelkészítő mesterek: Mészáros Máté, Schaub Ingrid, Szöllősi Krisztina, Kézér Gabriella