Mindig bevetésre kész a világ árnyékos oldalán élő és tevékenykedő elit ügynökök titkos csapata, akik befolyásukkal éppen olyan könnyen elérnek bármit, mint automata fegyverekkel és nagyerejű robbanószerekkel. Mikor egy könyörtelen üzletember milliárdos vagyont emel el, e csapatra vár a feladat, hogy visszalopják – bárki más számára öngyilkos küldetéssel érne fel. Az eleve képtelen rablási akcióterv körülményei csak rosszabbodnak, és végül az egész nyílt háborúvá fajul, ahol a taktika, a megtévesztés és a túlélés játsszák a kulcsszerepeket.
Bear (Michael Johnston) régóta bele van zúgva a legjobb barátnőjébe, Nikkibe (Inde Navarrette), de sosem tudta összeszedni a bátorságát, hogy elmondja, mit érez. Végül úgy dönt, lépni fog, és keresi az ehhez megfelelő tökéletes ajándékot. A helyi kristályboltban nézelődve különös újdonságra lesz figyelmes. A „egykívánságos fűz” azt ígéri, hogy tulajdonosának teljesíti egy kívánságát. Csak félbe kell törni. Ám amikor Bear előtt végre ott a lehetőség, hogy kiöntse a szívét álmai nőjének, nem tudja összeszedni a bátorságát, hogy megvallja érzelmeit. Ehelyett úgy dönt, ő inkább maga használja fel az egykívánságos fűzet. Azt kívánja: ”Bárcsak Nikki Freeman jobban szeretne engem, mint bármit a kurva világon”, és eltöri az ágat. És Nikki nem csak belezúg Bearbe. Hanem a megszállottjává válik, méghozzá veszélyesen. És mindenki látja, hogy valami megváltozott. A barátok, Ian (Cooper Tomlinson) és Sara (Megan Lawless) joggal szkeptikusak, amikor látják, hogy a két plátói barát egyik napról a másikra egy pár lettek. Nikki olyan, mintha valamiféle transzba került volna. Eltökéltsége annál intenzívebb és veszélyesebb, ha valaki megpróbál keresztbe tenni a kapcsolatuknak. És ahogy Bear kezd rájönni, hogy Nikki már nem önmaga, megpróbálja helyrehozni a kárt, amit egy látszólag ártatlan kívánság okozott, miközben mindenki más előtt leplezni próbálja ezt a titkot. Ebben az új horrorban életre kelnek annak a következményei, ha pontosan azt kapod, amit kívántál.
A mandalóri és Grogu eddigi legizgalmasabb kalandjukra indulnak. A gonosz Birodalom már a múlté, haduraik pedig szétszéledtek a galaxisban. A szárnyait bontogató Új Köztársaság mindent megtesz azért, hogy megvédje mindazt, amiért a lázadók küzdöttek, s felbérelik a legendás mandalóri fejvadászt, Din Djarint és ifjú tanítványát, Grogut.
Húsz év házasság és annak minden kihívása után Fanny (Alexandra Lamy) végre bevall egy hatalmas titkot a férjének: soha nem volt orgazmusa! Az asszony terápiával, csoportos workshoppal is megpróbálkozik, sőt egy szexklubot is felkeres, de hiába. Férje, Tom (François Cluzet) a kezdeti döbbenet után úgy dönt, segít feleségének, és fejest ugrik a női örömök titokzatos világába: megpróbálja kifejleszteni a tökéletes, nőkre szabott szexuális játékszert. Ami egy kínos barkácsprojektként kezdődik, gyorsan egy vicces, megható utazássá alakul, amelyben újra felfedezik az intimitást, a gyengédséget és egymást. Fanny és Tom még nem tudják, de hamarosan forradalmasítják a női intim öröm iparágat.
A Találkozás a Buddhával egy rendkívüli vallási vezető, a 16. Karmapa (1924-1981) életének és örökségének lenyűgöző portréja, és egy nem mindennapi találkozás története, amely megváltoztatta a nyugati világ spirituális térképét. A tibeti buddhizmus karma kagyü vonalának vezetőjeként tisztelt lámát sokan „élő Buddhának” és a „jógik királyának” nevezték – Karmapa személye és tanítása ma is emberek millióira hat világszerte. Hogyan találhatjuk meg az irányt az időtlen bölcsességhez? Ole Nydahl és felesége, Hannah élete 1969-ben gyökeresen megváltozott. A dán hippik a tibeti buddhizmus nyugati terjesztésének kulcsszereplőjévé váltak egy sorsfordító nepáli találkozásnak köszönhetően a Karmapával. Az évtizedeken át tartó munkájuk eredményeként több száz meditációs központot hoztak létre világszerte, Mexikóvárostól Vlagyivosztokig, és rendíthetetlen odaadással vitték tovább tanítójuk vízióját.
A visszahúzódó farmer, Dusty (Josh O’Connor) bozóttűz által veszíti el otthonát, így egy lakókocsis közösségbe kényszerül, ahol szomszédjai hozzá hasonlóan szintén itt találtak menedéket. Muszáj újraterveznie életét, ezért felveszi a kapcsolatot volt feleségével, Rubyvel (Meghann Fahy) és kislányával Callie Rose-zal (Lily LaTorre), akivel talán most mélyül el leginkább az apa-lánya viszony kiépítésében. Párosuk hamar a kemping többi lakója szívét is megdobogtatja, míg Ruby anyja, Bess (Amy Madigan) próbál a lehető legjobb nagyi lenni a nehéz helyzetben, betegsége ellenére is. A Colorado déli részén forgatott aranyos film jelenünkben megtörtént eseményekre épülve mesél el a klasszikus westernek környezetben egy modern, mai cowboy sztorit az emberi kapcsolatokról, a rugalmasságról és a veszteségről, hogy aztán a remény ígéretét hozza el mindenki számára.
Egy gimnáziumi fizikatanár (Ryan Gosling) felébred a kómából. Egy űrhajón van. Egyedül. Fényévekre az otthonától – és nem emlékszik, ki ő, és hogy került erre a félelmetes, magányos helyre. Miközben lassacskán visszatérnek az emlékei, ő saját maga után nyomoz, és előbb-utóbb összeállnak a részletek: azért indították útnak, hogy megoldjon egy tudományos problémát: kiderítse, miért jelent meg az univerzumban egy anyag, amely hamarosan elpusztítja a Napot. Rajta múlik a Föld jövője. És egyedül kell választ találnia. Vagy esetleg társaságban: mert az űr mélyén csatlakozik hozzá valaki, akire egyáltalán nem számított…. Andy Weir a Mentőexpedíció írójának új regényéből készült film ezúttal is látványos, izgalmas, ravasz csavarokkal és tudományos pontossággal készült film, és ezúttal is igazi filmsztár a főszereplő: Most Ryan Gosling bújik a szkafanderbe.
„A nagy hatalommal nagy felelősség is jár.” De milyen felelőssége lehet egy hősnek, ha ő csak egy egyszerű, igaz, a csirkekeltető üzemből megszökött tyúk? Hősnőnk egyszerre vicces és nagyon veszélyes kalandok után egy romos étterem udvarán köt ki. Itt rátalál a szerelemre, de szembe kell néznie a tyúkól hierarchiájával, valamint meg kell védenie a tojásait, amelyeket az étterem tulajdonosa rigorózusan gyűjt össze nap mint nap. A tyúk mindenekelőtt és szenvedélyesen saját csibéit szeretné felnevelni. Humoros, szívmelengető és gyakran kétségbeesett küzdelmei környezetével és az emberi lények összetett világával, tele van tragikus kompromisszumokkal, vereségekkel és győzelmekkel.
Egy család története elevenedik meg a legendás díszlettervező, Romvári József unokája, Sophy Romvari első mozifilmjében. A film fő cselekménye 90-es évek végén játszódik, és az író-rendező elsőgenerációs bevándorló családjáról szól izgalmas időkezelést, személyes hangvételt, néhol dokumentarista megoldásokat alkalmazva.
Az idős spanyol nő, Maria Ángeles a marokkói Tangerben él. A háza nemcsak az otthona, hanem egész életének szép emlékekkel teli lenyomata. Amikor lánya, Clara a ház eladása mellett dönt, Maria Ángeles nem hajlandó belenyugodni a változásba. Elszántan kezd küzdeni, hogy megőrizze mindazt, ami a biztonságot, a boldogságot és a múltat jelenti számára. Eközben, amikor a legkevésbé várja, újra rátalál a szerelem is… A Szerelmem, Marokkó a számos nemzetközi díjjal elismert marokkói rendező, Maryam Touzani első spanyol nyelvű filmje. „Édes és lágy” – írta róla a Variety, „könnyed és magával ragadó” – fogalmazott a The Wrap, és a legtöbb kritika kiemelte az Almodóvar múzsájaként ismert főszereplő, Carmen Maura mélyen átélt, érzékeny alakítását.
François Mitterand elnök a francia forradalom 200. évfordulójára új építészeti jelképet szeretne építtetni Párizsnak. A nyílt nemzetközi pályázaton legnagyobb meglepetésre a dán Otto von Spreckelsen (Claes Bang – A négyzet, Az Északi) nyer egy modern, a háborús hódítások helyett a humanizmusnak emléket állító diadalív tervével. Mitterand ragaszkodik ahhoz, hogy közelről felügyelhesse a gigantikus projektet. A tervezésben és anyaghasználatban kérlelhetetlen Spreckelsen makacssága legfontosabb szakmai támasza, egyben felesége (Sidse Babett Knudsen – Borgen, The Duke of Burgundy) számára is próbatételt jelent. Az építész felvállalja a víziója megvalósulásának akadályt állító komoly vitákat, az elsőre megvalósíthatatlannak tűnő építészeti megoldások miatt a kivitelezőkkel éppúgy, mint a politikai érdekek mentén lavírozó elnökkel. A ma is Párizs elővárosában található, grandiózus és ikonikus épület valós megépítésének körülényeit finom humorral és kiemelkedő vizuális igényességgel dolgozza fel Stéphane Demoustier rendező. A Cannes-i Filmfesztiválon debütált Egy dán építész Párizsbana kérlelhetetlen emberi természet legmagasabb csúcsaira és legmélyebb bugyraiba enged betekintést a kora ‘80-as évek felfűtött politikai klímájában.
A népszerű francia színész és rendező, Gérard Jugnot új vígjátéka a Balszerencse akcióban. A film főhőse Serge Martin, akinek békés nyugdíjas élete egy pillanat alatt felfordul, amikor összetévesztik Franciaország legkeresettebb bűnözőjével és tévedésből letartóztatják. Miközben a média kereszttüzébe kerül és kivívja a társadalom ellenszenvét, Serge megpróbálja bebizonyítani ártatlanságát és visszakapni régi életét, már ha ez egyáltalán még lehetséges.
John Davidson (Robert Aramayo) már kamaszként szembesül azzal, hogy más, mint a többiek: 15 éves korában Tourette-szindrómát diagnosztizálnak nála. Az akkoriban alig ismert és sokak által félreértett betegség miatt az iskolában kiközösítik és bántják őt, miközben maga sem érti még teljesen, mi történik vele. A nehézségek ellenére John nem adja fel. Felnőttként elhatározza, hogy saját tapasztalatait felhasználva harcol a Tourette-szindrómával élők elfogadásáért és megértéséért. Személyes küzdelme fokozatosan egy nagyobb küldetéssé alakul: hangot ad azoknak, akiket a társadalom sokáig nem akart meghallani.
Egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos es zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És épp úgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.
Az algíri francia hivatalnok, Meursault (Benjamin Voisin – ’85 nyara, Elveszett illúziók) hétköznapjait anyja halála sem kavarja fel. A teljesen közönyös Meursault nem sokkal a temetés után a tengerparton lelő egy arabot, akivel korábban összetűzésbe került. A közvéleményt megosztja, melyik a nagyobb bűn: a gyilkosság, vagy az, hogy a férfi nem gyászolta el látványosan az édesanyját. Albert Camus 1942-ben megjelent, Közöny című kisregénye a francia irodalom egyik alapműve, a camus-i filozófiai abszurd első darabja. A huszadik század egyik legnagyobb hatású regényéből készült adaptációt ezúttal a francia mozi egyik legjelentősebb kortárs rendezője, François Ozon (8 nő, Fiatal és gyönyörű, Dupla szerető) jegyzi.
Egy rendőrökkel való összecsapás következtében a 16 éves Abdul eszméletlenül fekszik a kórházban. A zavargás során egy rendőr elvesztette a pisztolyát, amelyet a fiú haverja, Vincent talál meg. Elhatározza, hogy ha Abdul meghal, ő viszonzásul megöl vele egy rendőrt...
Az idősödő francia színész, Robert egyszerűen rajong Victor Hugo műveiért. Minden estéjét egy párizsi színház kulisszái között tölti, ahol előadja kedvenc szerzője írásait. A színpadon kívül azonban szomorú és magányos. Egy véletlen találkozás sorsfordítónak bizonyul számára – vajon újra megtalálhatja a boldogságot a világot jelentő deszkákon kívül is? Az apám és Victor Hugo óda a francia irodalomhoz: Victor Hugo halhatatlan művei mellett többek között Baudelaire és Proust versei és szövegei előtt is tiszteleg.
Chris (Bart Harder) és Lluis (Carles Pullido) egykor legjobb barátok és lakótársak voltak. Egy évtizeddel később a két, harmincas éveiben járó férfi újra találkozik, és egy 600 kilométeres túrára indulnak a skót felföldön. A Nyugat-felföld és a Wrath-fok túraútvonalait követve 30 napot töltenek együtt a természetben, remélve, hogy újraéleszthetik korábbi, erős barátságukat. A skót felföld magánya és csendje arra készteti őket, hogy szembenézzenek saját életközepi válságukkal, a barátságuk múltjával és jövőjével, valamint azzal, mit is jelent valójában megállni és figyelni a természet legapróbb rezdüléseire. Bart Schrijver (Human Nature) új filmje meditatív hangulatú, festői helyszíneken játszódó dráma egzisztenciális krízisekről és barátságról. A Messzi észak egy hosszú túra állomásain vezet végig, miközben önmegvalósításról, önmagunk megtalálásáról, és a régi barátságok szerepéről is elgondolkodtat.
A „Father Mother Sister Brother” három epizódja egy-egy család történetét mutatja be. A testvérek mindhárom részben hosszú idő után találkoznak. Együttlétük során szembe kell nézniük a múltban gyökerező feszültségekkel, és újra kell értékelniük a szüleikhez fűződő bonyolult viszonyukat is. A három fejezet mindegyike más-más országban játszódik: a Father az Egyesült Államok északkeleti részén, a Mother Dublinban, a Sister Brother pedig Párizsban. Ahogy azt Jarmuschtól megszokhattuk, a film a melankóliát finom humorral ötvöző karaktertanulmány, amely a családi kapcsolatokat vizsgálja. A triptichon szereplői közt Cate Blanchett, Adam Driver, Indya Moore, Vicky Krieps, Mayim Bialik, Tom Waits, Luka Sabbat és Charlotte Rampling is feltűnik. Az alkotás címét a rendező kérésére tartottuk meg az eredeti formában.
A Rubicon legújabb történelmi dokumentumfilmje, a MOHÁCS – VILÁGOK HARCA a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából készült, és új kutatási eredményekre támaszkodva, nemzetközi történészek bevonásával mutatja be a magyar történelem egyik legmeghatározóbb ütközetét. A film magyar, török és olasz szakértők megszólalásaival tárja fel a csatához vezető eseményeket és annak következményeit, miközben a megszokott narratívákon túlmutató értelmezéseket is bemutat. A történelmi elemzéseket színészi rekonstrukciók és látványos, modern 3D csatajelenetek teszik átélhetővé.