A kenyér az egyik legtáplálóbb és legfontosabb élelmiszer, szinte nap, mint nap fogyasztjuk, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen minőségben kerül az asztalra. Ezt egyre több (szerelemből azzá lett) pék kezdi ezt felismerni, és nyitja meg műhelyét a fővárosban.

Mielőtt (újra) felkeresnénk ezeket a helyeket, azért összefoglaljuk, amit a jó kenyérről fontos tudnunk.

A kézműves kenyeret az különbözteti meg a boltitól, hogy előbbi mentes mindenféle adalékanyagtól. A nagyüzemben ezt azért nem tudják mellőzni, mert így több árut készíthetnek, rövidebb idő alatt. Egy jó kenyeret nem lehet egy-két órán belül az asztalra tenni: a jó pék erénye a türelem.

Nem mindegy továbbá az sem, hogy élesztővel vagy kovásszal (víz és liszt) dolgoznak a műhelyben. A kis pékségek főleg a kovászt részesítik előnyben, mivel ez adja meg a kenyérnek a „jó ízét”. A kovász sokkal lassabban dolgozik, emiatt más lesz az íze és a szerkezete is a kenyérnek. Amíg a kenyértészta kel, a kovász kifejti hatását, és az eközben zajló kémiai folyamatoknak köszönhetően egy finom, ízes pékárut kaphatunk. Minél hosszabban tart tehát a folyamat, annál finomabb lesz a kenyerünk.

Fontos az is, hogy jó minőségű búzából készüljön a kenyér. Ehhez más országokban már jobban adottak a feltételek, de nálunk a nagy malmokban sokszor összekeverik a különböző helyről származó búzát, így nehéz nyomon követni, hogy melyiknek milyen a minősége. A legjobb, amikor a pékségek megtalálják azokat a kis malmokat, ahol csak tiszta búza van. Van egy-két kis malom, akik ellenőrzötten tudják, hogy kitől veszik a búzát. Ezeknek a malmoknak a híre szájhagyomány útján terjed a pékek körében.

Hazánkon kívül egyelőre nagyobb a jó kenyér iránti kereslet, Amerikában, főleg a nyugati parton, San Fransiscóban és környékén éli nagy reneszánszát a kenyér és a pékségek. A világ élvonalához tartozó pékségek itt vannak, Európában pedig Franciaországban, Angliában és Olaszországban.

Ha már megvettük a kenyerünket, szintén fontos a helyes tárolás, nem mindegy, hogy fél vekniket dobálunk ki a szemétbe, vagy megtanuljuk megfelelően becsomagolni a kenyeret. A szakértők szerint legjobb a konyharuha&nylonzacskó kombó.

PÉKMŰHELY – Az első

Kísérletező és adalékmentes. Talán ezzel a két szóval lehetne összefoglalni Vajda József péküzletének lényegét. A Széna tértől öt perc sétával érhető el a Batthyány utcában lévő aprócska pékség, amelynek hangulata Párizs valamelyik eldugott utcájában megbújó kis sütödét idézi.

A fekete névtábla alatti pici ajtón belépve jobbra a sütő fogad minket, innen kerülnek a pultra a friss és sokszor még meleg pékáruk. Ropogós héjú kenyerek, de hívogató péksütemények várnak itt ránk, ne hagyjuk ki a juhtúrós-újhagymás batyut, de a mazsolás túróval roskadásig töltött táskát sem.

Sokak szerint pedig itt lehet kapni a város legjobb kakaós csigáját. A Pékműhely 2010-ben nyílt meg, itt kizárólag természetes alapanyagok felhasználásával készülnek a termékek.

A kínálatból: Burgonyás, káposztás, gorgonzolás-körtés, sütőtökös-gyömbéres, fehérboros-diós-mazsolás, juhtúrós-újhagymás kenyér.

Bp., Batthyány u. 24.
Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig: 7-19-ig. Szombat: 8-13-ig
http://www.pekmuhely.hu/

BUTTER BROTHERS – A kísérletező és barátságos közösségi pékség

A Lónyai utcában található pékség kezdeti célja alapvetően a békeidőket megidéző tejkiszállítás volt, emellé kínálták volna a pékárukat. Mivel nem találtak megfelelő partnert, a pékműhelyes Vajda József segítségével beletanultak a kézműves pékáruk készítésébe és megnyitották a boltot.

Imádják azt, amit csinálnak, szakadatlanul törik a fejüket az újításokon és folyamatosan kísérleteznek, de ami a legfontosabb: nem használnak semmilyen mesterséges adalékanyagot és kétes eredetű alapanyagot. A pékárun kívül újhullámos kávé, tejtermékek, üdítők, húsok, sajtok és méz is előfordul a kínálatban.

Remek kezdeményezésük a Szuperszombat: minden hónapban egy alkalommal egy szabadkasszás rendezvényt tartanak, ahol mindenki annyit fizet, amennyit szeretne. Ezen esemény keretében különleges húsokból, sajtokból és krémekből válogathatunk, zöldséggel, kenyerekkel. A frissen szelt bagettet is mi pakolhatjuk egy zacskóba, akár helyben fogyasztásra, akár otthoni reggelinek is javasolt.

A kínálatból: Közel 50 féle péksütemény rotálódik. Minden nap vajas croissant, kakaós, fahéjas csiga, túrós batyu, szendvicsek, zabkekszek, házi sütemények és torták, ebédidőben leves és természetesen a kenyerek.

Nyitva tartás: Hétfő-péntek: 7-19h. Szombat: 8-13h. Vasárnap: Zárva
Bp., Lónyay utca 22.

JACQUES LISZT - Misi a pék.

A harmadik hely "arca" Juhász Misi, a pék, aki a Jacques Liszt nevű Duna-parti helyen süti – (mondhatnánk, hogy napestig, de inkább) estétől reggelig -  a finomabbnál finomabb kenyereket, ciabattákat, kalácsokat.

Juhász Mihály eredetileg jogász, aki végül a kenyér iránti szerelme miatt felhagyott eredeti szakmájával. Az itteni kenyerek nagyon sok türelemmel készülnek. Van egy természetes kovászuk, amiben nincs élesztő, csak víz meg liszt, ezt minden nap „etetik”. Ha ezt bedagasztották a kenyértésztába, akkor egy 3-4 órás első kelesztés után formázzák. Hogy még több íze és karaktere legyen a kenyérnek, hűtőbe teszik (ez teljesen lelassítja, egy „alvó állapotba” teszi a kenyeret, az itt történő kémiai folyamatok befolyásolják az ízt), ahol fél napot áll és utána sütik csak ki.

Vagyis azt a kenyeret, amit épp a pult mögött látunk, már két nappal ezelőtt elkezdték csinálni. Itt nem az a nagyipari termelés folyik, ahol két óra alatt minden folyamat megtörténik sütéssel együtt, hanem majdnem egy egész nap az, ami a dagasztástól a kisütésig eltelik. Aki még édesebb dologra vágyna, mint egy kalács, az az olasz cukrász, Davide süteményeit is hazaviheti.

A kínálatból: Bastoni (rudacska, pálcika) nevű hosszú tészta, szárított paradicsommal vagy olivával töltve, kakaós csiga, kovászos kenyér, bagett, kalács, sütemények, nyalóka formájú kekszek.

Bp., Apáczai Csere János u. 7.
Nyitva tartás: hétfő-péntek: 6-19. Szombat: 16:00-ig