Nézhetjük akár az Oppenheimer folytatásaként vagy ellenpontjaként is.
A nyár egyik legnagyobb blockbustere, az Oppenheimer bemutatta, hogyan született meg az atombomba, a What Divides Us (Ami elválaszt minket) címmel készülő film pedig japán szemszögből szemlélteti, hogy milyen pusztítást végzett a nukleáris fegyver Hirosimában.
A projekt mögött Elisabeth Bentley forgatókönyvíró áll, aki többször is foglalkozott már a 2. világháborúval, írt filmet a nankingi mészárlásról (Nanking, 2007) és producerként jegyezte a Terrence Malick-féle Egy rejtett életet.
A történet alapjául Kiyoshi Tanimoto korábban kiadatlan, személyes visszaemlékezései állnak, amelyeket Bentley egy amerikai archívumban talált. A keresztény hitre tért Tanimoto metodista pap volt, akinek az életét az mentette meg, hogy éppen egy nagy szekrényt szállított egy másik városba egy szekéren, amikor Hirosimát lebombázták.
Emlékiratában arról írt, hogy kételkedett saját érzékszerveiben, amikor először látta a pusztítást három kilométerről: "Az egész várost sötét felhők borították, és különböző irányokban tűzvészek törtek ki... Szörnyen féltem. Ekkor málnaszem nagyságú fekete esőcseppek kezdtek hullani".
Visszatérve a városba, "egy olyan világgal találkozott, amelyet korábban soha nem látott, de még csak elképzelni se tudott."
Bentley a Connecticut állambeli New Havenben, a Yale egyetem kéziratkönyvtárában bukkant Tanimoto 230 oldalas emlékiratára - egy rossz angolsággal megírt, hagymabőr lapokra gépelt fordításra. Az 1993-ban elhunyt amerikai Pulitzer-díjas John Hersey iratai között volt. A két férfi akkor barátkozott össze, amikor Hersey nyolc hónappal a bomba után Hirosimába utazott, és megírta a Hirosima című 1946-os, a túlélőkről szóló tényregényt. A New Yorker egy egész számot szentelt Hersey riportjának, amelyet az elmúlt évszázad legfontosabb újságírói teljesítményének neveztek.
Hersey engedélyt kapott az amerikai hadügyminisztériumtól, hogy riporterként bemehessen a teljesen lezárt hirosimai zónába.
- nyilatkozta a készülő film producere, Donald Rosenfeld, hozzátéve, hogy ők ott folytatják a történetet, ahol az Oppenheimer véget ért.
Bentley szerint a katasztrófa fizikai leírását Herseytől és az összes többi szakirodalomból megtudhatjuk, de Tanimoto memoárja sokkal szélesebb körű képet ad arról, hogy mit éreztek az egyszerű japán állampolgárok."
Via: The Guardian
