Michael Jackson  - Star Wars: Baljós árnyak (1999)

A „pop hercege” sokáig kacérkodott a színészettel, de rendszerint csak kisebb szerepeket kapott, mint egy vicces cameo a Men in Black - Sötét zsaruk 2. (2002) végén, de ő rendszerint nem is vágyott többre. A Baljós árnyak esetében sem akart fontos szerepet, beérte volna Jar Jar Binks szerepével – nem tudva, mennyire gyűlölt lesz később a karakter, és George Lucas igent is mondott, ám lehetett köztük egy kis félreértés. Jackson ugyanis tényleg el akarta játszani Jar Jart, pedig elég lett volna a hangja is. Ő viszont már különleges maszkokban és protézisekben gondolkodott, hogy elnyerje a gungan formáját. Lucas simán CGI-t akart használni, ahogy az új trilógia esetében is rendszerint a számítógépes trükkök mellett döntött.

Csak abban értettek egyet, hogy nem értenek egyet, így elváltak útjaik, és ez volt Jackson óriási szerencséje.

Gillian Anderson - Hannibal (2001)

A bárányok hallgatnak (1991) folytatására Jodie Foster helyett egy másik színésznőre akarták bízni az FBI ügynök Clarice Starling szerepét, és Ridley Scott rendezőnek volt is egy tippje, hogy ki lenne erre a legalkalmasabb. Gillian Andersonnak imponált is a felkérés, csakhogy váratlanul előkerült egy jogi bukkanó. Amikor a színésznő leszerződött a X-akták főszerepére, a Fox stúdió a szerződésben kikötötte, hogy amíg a sorozat fut a tévében, addig nem vállalhat olyan szerepet, amiben FBI ügynöknő – hogy a közönség mindig Dana Scully-ként azonosítsa. Így kapta meg végül a szerepet Julianne Moore, de végül Anderson sem maradt hoppon - évekkel később fontos szerepet kapott a Hannibal (2013) sorozatban, ami mellesleg jobb, mint a film, ő lett Dr. Bedelia Du Maurier, Hannibal Lecter pszichiátere.

Robin Williams - Harry Potter és a bölcsek köve (2001)

Egyes hírek szerint Chris Columbus rendező Rubeus Hagrid szerepére – vagy ha arra nem, hát Lupin professzoréra – mindenképpen Robin Williamst szerette volna megnyerni, a színész pedig kapható volt a dologra. Csakhogy az írónőnek, J. K. Rowlingnak a szereposztásba is messzemenő beleszólása volt, így megvétózta a rendező döntését. Az ok?

Rowling csakis angol színészekben gondolkodott,

Williams pedig tősgyökeres amerikai, és lehet mondani, hogy vannak írek és ausztrálok is a szereplők között, de ők mind hosszú évek óta Angliában élnek, angol akcentussal beszélnek. A világ egyébként nem járt rosszul, Robbie Coltrane remek Hagrid lett, ahogy az egyébként wales-i David Thewlis is nagyszerű Lupinként.

Scarlett Johansson  - A tetovált lány (2011)

Van olyan, hogy mást akar a stúdió, és mást a rendező. Stieg Larsson regényének amerikai feldolgozásához a stúdió szokás szerint nagy neveket akart, és Lisbeth Salander szerepére Scarlett Johanssont nézték ki -  ezzel pedig a rendező, David Fincher messzemenőleg nem értett egyet. Az ő érvelése az volt, hogy bár Johansson remek volt a meghallgatáson, de ha az ő Lisbethje levetkőzik, a nézők a szexbombát látják majd, ha az ő választottja, Rooney Mara teszi ugyanazt, akkor egy érzelmileg lecsupaszított nőt látnak majd, és ez volna a cél. Végül Fincher győzött, és be kell látnunk, hogy igaza volt, még akkor is, ha kíváncsiak lennénk arra, milyen lett volna Scarlett felnyírt hajjal, piercinggel és goth szerelésben.

Johnny Depp - Amerikai pszichó (2000)

Mint tudjuk, Christian Bale zseniális volt Patrick Bateman, a pszichopata gyilkos yuppie-ként, de milyen lett volna a szerepben Johnny Depp? Sosem derül ki, pedig érdekes lett volna, merthogy ő kapta volna a felkérést eredetileg, ám ismét

a film alapjául szolgáló regény szerzője döntött.

Bret Easton Ellis egyszerűen nem bírta Deppet, „pehelysúlyú” színésznek tartotta, a végső érve pedig az volt, hogy túl öreg Bateman szerepére. Depp ekkor 37 éves volt, vagyis volt a dologban valami – ha valaki nem tudná, a yuppie a Young Urban Professional rövidítése -, és Bale tényleg 11 évvel fiatalabb nála. Ez a két dolog végül együtt segített eldönteni a kérdést.  

O.J. Simpson – Terminátor - A halálosztó (1984)

Ezt azért ne vegyük készpénznek, de egy elterjedt verzió szerint eredetileg O.J. Simpsonra osztották volna a Terminátor szerepét, ami akár igaz is lehet. Simpson rendkívül népszerű volt, és az első verzióban a jövőből érkező halálosztónak nem volt akkora szerepe, hogy fontos legyen, ki alakítja, azon túl, hogy az illetőnek megvan hozzá a fizikuma. Egy színes bőrű színészre/sportolóra azonban  már akkor is merészség lett volna egy ennyire negatív szerepet osztani, de nem az volt – állítólag – a döntő érv.

Simpsont túl kedvesnek találták ahhoz, hogy egy gyilkológépet játsszon el,

igaz, ebben benne volt az is, hogy ő volt a vicces Nordberg nyomozó a Csupasz pisztolyban (1988). Mint tudjuk, Arnold Schwarzenegger lett a T800-as, Simpson pedig az egész világnak bebizonyította, hogy annyira azért nem kedves fickó.

Eddie Redmayne - Star Wars: Az ébredő Erő (2015)

J.J. Abrams hasonló problémával szembesült, mint annak idején a Terminátornál James Cameron: a választottjáról nem akarták elhinni neki, hogy szörnyű dolgokra lenne képes. Bár Eddie Redmayne ekkoriban a legmenőbb fiatal színészek közé tartozott, amikor rá akarták osztani Kylo Ren szerepét, a stúdió illetékesei nem voltak hajlandóak elhinni, hogy képest azt sugározni, hogy a sötét oldalhoz tartozik. És kivételesen nekik volt igazuk – de Redmayne is jól járt. Merthogy Kylo Ren nem lett népszerű karakter, sőt, és hiába remek színész Adam Driver, a rajongók őt sem igazán fogadták el. Pedig Driver, aki annak idején a tengerészgyalogságnál szolgált, vagy két fejjel magasabb és sokkal férfiasabb jelenség Redmayne-nél, akinek valóban nem áll jól a negatív szerep, amire a Jupiter felemelkedése (2015) is remek példa, igaz, ott mindenki csapnivaló volt.

Julianne Moore – Megbocsátasz valaha? (2018)

Furcsa, ha valaki megkap egy szerepet, és utána kezd el ötletelni, hogyan játszaná el – csakhogy az tökéletesen szembemegy az alkotók elképzeléseivel. Nem lenne egyszerűbb előtte tisztázni mindent, és csak aztán igent mondani? Amikor Julianne Moore megkapta Lee Israel, a valóban élt irodalmi hamisító szerepét, azzal állt elő, hogy ő bizony csakis ún. kövérjelmezben játszaná el őt, Nicole Holofcener forgatókönyvírónő azonban nemet mondott, talán az internet népének dühétől félve.

Nem is tudtak megegyezni, és 6 nappal a forgatás előtt elbúcsúztak tőle.

Így jutott a szerep az amúgy is testes Melissa McCarthy-nak, aki köszönte szépen, és egy Oscar-jelölésig jutott vele.

Nicole Kidman - Sztárom a párom (1999)

Nicole Kidman a Marie Claire-nek adott interjúban árulta el, hogy annak idején esélyes volt a Sztárom a párom (1999) női főszerepére, amit annak idején azért nem kapott meg, mert nem tartották elég ismertnek és elég tehetségesnek. Mint tudjuk, végül Julia Roberts játszotta el a Londonban Hugh Granttel összejövő színésznőt, de Kidmannek is bejött az élet. Először Stanley Kubrick filmjében, a Tágra zárt szemekben (1999), majd a Moulin Rouge!-ért (2001) jelölték Oscarra, aztán Az órák (2002) meg is kapta a díjat. Azt persze nehéz eldönteni, ki a jobb színésznő, de én Kidmanre szavaznék, még akkor is, ha erre a konkrét szerepre lehet, hogy Roberts volt a jobb választás.

Forrás: WhatCulture