Bár 1963-ban készült, csak 1964-ben került műsorra a Magyar Televízió első és egyik legsikeresebb sorozata, A Tenkes kapitánya. A 13 részes, fekete-fehér televíziós sorozatot Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezte, emlékezetes zenéjét Vujicsics Tihamér komponálta. Mivel a sorozat a magyar televíziózás hajnalán készült, költségvetése igen szűkös volt, ami időnként a jeleneteken is nyomott hagyott – így esett meg az is, hogy az első epizód csatajeleneteit konkrétan a Rákóczi hadnagya (1953) című, jóval látványosabb kalandfilmből ollózták ki. Abból a kalandfilmből, amelynek kedvéért az ott még csak kisebb szerepet kapott, itt már főszereplő Zenthe Ferenc megtanult vívni és lovagolni.

A sorozat a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik Dél-Baranyában. Bécsben Eberstein báró ezredest (Ungváry László) azzal bízza meg a Haditanács, hogy verje szét a Siklós közelében tartózkodó kuruc sereget, amit teljesít is. A csatában Béri Balogh Ádám brigadéros is súlyosan megsebesül, de még parancsot ad a furfangos Eke Máténak (Zenthe), hogy megszervezze a helyi ellenállást. Hamarosan csatlakozik hozzá Buga Jakab (Szabó Gyula), aki remekül bánik az ostorral és a fokossal, illetve egy eszes vándordiák (Tordy Géza). A kis csapatot, akik a Tenkes-hegy egyik barlangjába fészkelték be magukat, a környék lakossága segíti, és együtt törnek borsot a labancok orra alá. Ami nem túl nehéz, lévén hogy mind igazi felfuvalkodott tökfilkó – igaz, őket viszont az olyan haszonleső magyar árulók segítik, mint a pénzéhes Dudva korcsmáros (Gera Zoltán).

Nyilván nem a történelmi hűség volt a sorozat legfőbb erénye, hiszen szinte semmi nem stimmel az itt látottakból – bár a siklósi várat rövid időre valójában elfoglalták a kurucok –, de ezen a tájon viszont a Habsburg-párti szerb szabadcsapatok kegyetlenkedésein túl nem zajlottak hadműveletek. Az erősen a Lúdas Matyira hajazó, már-már népmesei történetben leginkább a szórakoztatás volt a cél.

Nem is csináltak gondot abból, hogy az osztrákok is magyarul beszélnek,

még egymás között is, és a cselekmény is szinte teljesen vértelen. Cserébe megannyi furfangot és cselvetést kapunk – igaz, ezek közül több mai szemmel nézve elég bugyuta –, és ami még fontosabb, valami elképesztő színészgárdát.

A pökhendi labanc ezredes – az ekkor már Kossuth-díjas Ungváry László – feleségét az a Krencsey Marianne játszotta, aki három év múlva nagy botrányt kavarva nyugatra emigrált, Rózsát, a cigánylányt Pécsi Ildikó alakította, Eke Máté szerelme, Veronika pedig az ekkor még csak 15 éves(!) Vajda Márta volt. A legkisebb szerepekben is olyanok láthatók, mint Madaras József, Szilágyi István, Kibédi Ervin vagy Basilides Zoltán. Imádták is a népek, ráadásul a cselekmény tökéletesen beleillett a korabeli kultúrpolitika

„a nép egyszerű gyermeke legyőzi az ostoba, kapzsi imperialista idegen hódítókat”

irányvonalába – anélkül, hogy direkt módon propagandába ment volna át.

A sikeren felbuzdulva Örsi Ferenc azonos címen ifjúsági regény formájában is feldolgozta a történetet, majd a sorozat rövidített változataként egy kétrészes mozifilmet is bemutattak, sőt, még külföldi forgalmazó is akadt, a kelet-németországi bemutatóra 1965. március 1-jén került sor. Nem lényegtelen, hogy A Tenkes kapitánya sikere nyomán vált világossá, milyen nagy igény lenne további történelmi filmekre, így bizonyos értelemben az Egri csillagok filmet is ennek köszönhetjük. Később készült egy utólag színezett verzió, de a sorozatnak ezen túl is komoly utóélete volt. 2009-ben a Siklósi Várkertben rendezték meg a Tenkes Kapitánya című musicalt Stohl András főszereplésével, táncosokkal, lovasokkal, rengeteg népzenével, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szintén 2009-ben vitte színpadra a történetet. Zenthe Ferenc születésének 100. évfordulójára 2020-ben elkészült a sorozat nagy felbontású (UHD) kép- és hangrestaurált változata. Végül, de nem utolsósorban a Bëlga együttes Nemzeti Hip-Hop című számában a főcím dallamának feldolgozása hallható.

A sorozat minden epizódja ingyen megnézhető az MTVA honlapján.