" de annyi ilyet hallottam már, szellemidézõset, szellemjárósat stb.... De valahogy úgy vagyok, hogy amíg nincs rá bizonyíték, addig nehéz elhinni."
Igy kezdõdött nálam is...
Az öcsém emlegette, hogy táncoltattak asztalt, baráti körben, remekül sikerült, mesélt errõl arról, de bevallom nem hittem neki.Én csak azt hiszem el amit a saját szememmel tapasztalok meg,és ez okozta a bajt. Hangot adtam "hitetlenségemnek", erre azt mondta,hogy ha akarom nálunk is megcsinálhatjuk. Belementem. Nem sejtettem, hogy rossz vége lesz. Egy szabály elhangzott elõre amit komolyan kell venni, az az, hogy a szellemet, még éjfél elõtt el kell engedni, mert baj lesz. persze nem így történt, és elhúzódott éjfélen túlra. No de ne vágjak, a dolgok elejébe, találtunk egy média csajt, aki a szeánszot levezeti, õ már csinált ilyet, mi meg összeszedtünk pár barátot.(Az asztalnál körben ülünk, kezek az asztalon, kisujjak összeérnek a szomszéddal.) Elkezdõdött, megidézett, egy szellemet, akit régen is szokott, közben az asztal sarkát, emelgette, elõször, többször vissza esett, bevallom erre számítottam. De egyszer csak megállt a levegõben. Sokan az asztal alá néztünk, és ekkor kezdõdött a döbbenet. El lett mondva, hogy ha kérdés lesz, egy koppanás igen, két koppantás nemet jelent. Záporoztak a kérdések.Jöttek a válaszok is. Közben volt olyan is, hogy a médium közölte a szellemmel, hogy mutassa meg erejét, úgy hogy mi nyomjuk teljes erõvel az asztalt lefelé, õ meg ne engedje. Nem vagyomk gyenge gyerek, mindíg sportoltam de nem bírtuk lenyomni az asztal lábát a földre.Tudtam már, hogy létezik más is mint amit mi látunk. Nem kétséges! Már nem. Természetesen figyeltük az elején, nehogy valaki lábbal emelgesse, az asztalt de ki volt zárva. Mindenki bizonyosságot akart. Az elején az egyik ismerõs rosszul lett, õ kiállt. Érdekes érzés futott rajtam át a szeánsz közben, erre határozottan emlékszem, ez az érzés egy kéjes érzés volt. Nem tudom miért de ezt éreztem, amin nagyon meglepõdtem.Szóval jöttek a válaszok (koppintások) akkor meglepõdtem a nekem intézett válaszokon, azt koppintotta nekem, hogy a feleségemnek születik majd egy gyereke, de nem tõlem. Hát ma már elvált vagyok, máshol élek az új párommal. Szóval elmúlt jócskán éjfél, és késõn engedtük el a szellemet. Egy hét múlva a kórházban feküdtem, egy olyan autóbaleset után, hogy csoda, hogy túléltem. A média ott látogatott meg, és csak ott mondta meg, hogy ha éjfél után hagyta abba a szeánszt, akkor valakivel, a résztvevõk közül mindig történt valami rossz. Restellte, hogy csak most mondta el, szinte elnézést kért. Valaki azért vigyázott rám, mert levezettem, 38km-t nem voltam bekötve, egyszer csak gondoltam egyet, áthúztam az övet, és egy perc nem telt bele, megtörtént a baj. Röviden, elõzésközben rám elõztek, és kikötöttem egy fán 80km-es sebességgel, 1.8m magasan tetõvel a fának ütközve, az öcsém másik autóval jött közvetlen utánam, és látta az egészet, majd elmesélte nekem, hogy nagyon furcsa dolog történt vele, ahogy engem a másik autóval látott ütközni, megszólaltam az õ kocsijában az anyósülésen, és amit mondtam akkor amit hallott, oda is nézett az "üres ülésre", elmondtam neki hogy én ugyanezeket ki is mondtam a másik autóban. Kép az autóról( wwww.parkettas.hu/tuleltem.jpg )
Ezt elmondtam hónapokkal késõbb ismerõsömnek Sós Tibornak, aki asszem a magyar ufókutató szöv. elnöke, azt mondta létezik ilyen. Visszatérve, amikor a kórházban feküdtem a szeánsz után egy héttel, az öcsém a lakásunkon beszélgetett a feleségemmel, és hatalmas robbanással repültek szét a szilánkok egy nyitott ablakból, amely még nem is feszülhetett a tokjában. A gonosz még a házban volt. Ugyanis megtudtam, gonosz démonok, játszanak velünk, ha megidézzük õket, veszélyes játék ez, hát ezért mondtam. Nem próbálnám meg még egyszer. Azóta is óva intek mindenkit, hogy kipróbálja. Okos ember más kárából tanul. Így történt aki ismer tudja is.
Szente Sándor