A Mallard család kicsit besüppedt a posványba. Míg az apuka, Mack szeretné biztonságban tudni családját, és szívesen tapicskol örökre a New England-i tavukban, addig az anyuka, Pam fel szeretné rázni a dolgokat, és meg szeretné mutatni a nagyvilágot a gyerekeiknek, a tinisrác Daxnek és a kiskacsa Gwennek. Miután egy vándormadárcsalád leszáll a tavukra távoli helyekről szóló izgalmas mesékkel, Pam rábeszéli Macket, hogy vágjanak neki egy családi kirándulásnak New York City-n át a trópusi Jamaicába. Amint Mallardék elindulnak télre délnek, a jól kifundált tervek hamar kisiklanak. Az élmény arra inspirálja őket, hogy szélesítsék látókörüket, nyitottak legyenek az új barátokra, és többet érjenek el, mint amit valaha is lehetségesnek hittek, miközben többet tudtak meg egymásról – és saját magukról – mint valaha is hitték. Az Illumination új animációs vígjátékának forgatókönyvét a Fehér Lótusz Emmy-díjas alkotója és a Rocksuli forgatókönyvírója, Mike White jegyzi, rendezője pedig az Ernest és Celestine Oscar-jelölt alkotója, Benjamin Renner.
A Christian Clavier főszereplésével készült Ki hitte volna? című vígjáték március 14-től látható országszerte a mozikban - szinkronizált és feliratos változatban egyaránt! Egy gazdag arisztokrata család lánya és egy Peugeot-kereskedő fia házasodni készül. A két család nem is állhatna távolabb egymástól, és különösen a lány szülei nézik rossz szemmel az esküvőt. A szülők bemutatásakor a fiatalok meglepetéssel készülnek: mindenkinek készíttetnek egy DNS tesztet, amiben megtalálható valamennyi szülő származása. Az eredmények mindenkit megdöbbentenek, s alaposan megzavarják az egyébként sem nyugodt ismerkedést. Az elszabaduló indulatokban a válogatott tréfák mellett változatos sértegetésekkel illetik egymást az összezavarodott örömszülők, és senki nem tudja tovább magában tartani a másikról alkotott véleményét. A Ki hitte volna? a legjobb francia vígjátéki hagyományokat követi. A főszerepben Christian Clavier látható, aki a kortárs francia vígjáték legnagyobb és legsikeresebb alakja. Olyan filmeket vitt sikerre, mint a Bazi nagy francia lagzik-filmek, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-sorozat, az Asterix és Obelix-filmek, vagy a Családi vakáció – Irány Ibiza! Mellette szerepel a filmben Didier Bourdon (Vadászidény, Alibi.com 2, Bor, mámor, Provence) és Sylvie Testud (Piaf, Lourdes, Sóhajok, Tokiói tortúra) is.
John Sweet főtörzsőrmester (Milo Ventimiglia) és Abell őrmester (Luke Hemsworth) az amerikai hadsereg legjobb kimenekítői, s hozzájuk csatlakozik a légierő újonc tisztje, Kinney (Liam Hemsworth), hogy megmentsék fogságba esett helyi ügynöküket a Fülöp-szigetek dzsungeléből. A bevetés azonban balul sül el, és onnantól kezdve 48 óra áll a drónpilóta, Eddie “Kaszás” Grimm (Russell Crowe) rendelkezésére, hogy levezényelje a mentőakciót. Ő lesz Kinney szeme és egyetlen esélye a túlélésre; a helyzet kész pokollá változik, de bárhogy is alakulnak az események, az ellenség földjén senkit sem maradhat hátra.
Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya rendezők dokumentumfilmes csapata egy negyvenes éveiben járó boldogságügynök, Amber Gurung életét követte. A mindössze 700.000 embert számláló, apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és négyórás kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogság indexét”. A filmben Amber házról-házra látogatja az elszigetelt falvakat. Rajta keresztül kapunk intim betekintést a bhutáni társadalom hétköznapjaiba: abba, hogy mi teszi őket igazán boldoggá, és egyáltalán valóban mérhető-e a boldogság? A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
Fedezze fel az életet Indonézia távoli szigeteinek esőerdeiben! Kameránk intim és érzéki élményt közvetít a Mentawai-szigetek őslakosainak életéről – annak szépségével és sebezhetőségével. A film főszereplője két sámán egy olyan elszigetelt, vadászó-gyűjtögető kultúrában, amely még a szövést vagy a fazekasságot sem ismeri. Archaikus hagyományaik mégis összetettek, megőrzésre méltók. A film bemutatja az őslakos törzs mindennapi életét, spirituális világukat, valamint saját kultúrájuk és természetes élőhelyük megőrzése iránti elkötelezettségüket. A fakitermelő vállalatok veszélyeztetik a szigetek törékeny ökoszisztémáját! Ritka történelmi felvételek és archív anyagok mesélnek az őslakos kultúra tudatos, évtizedes elnyomásáról – de főszereplőink és a dzsungelben élő utolsó törzsek ellenálló képességéről is. A főszereplő, Aman Lau Lau apó évtizedeken át vezetője volt ennek a küzdelemnek, és törzsük történelmének egyik kulcspontján találkozott a szumátrai kormányzóval. A film második része a geopolitikai összefüggéseket tárja fel, és egy új generációt mutat be, amely csatlakozik főszereplőinkhez a környezetük és kultúrájuk megőrzéséért folytatott harcukban – egy jelentősebb indonéziai mozgalom részeként.
A közeli jövőben a polgárháború által feldúlt Egyesült Államokban fotóriporterek kísérelnek meg átvágni veszélyekkel teli terepen.
Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.
A mindent eldöntő, minden eddiginél nagyobb háború nem ért véget azzal, hogy Kong és Godzilla szembetalálkozott és összemérte az erejét. Mert az ember most már kénytelen belenyugodni, hogy nem ő a legerősebb a földön. És nem ismeri igazán a saját világát: várja még néhány eddig rejtve maradt meglepetés. Bujkál még valami a föld alatt, ami felébredt, és pusztítani akar. Az emberiség képtelen megállítani. Talán Kong is képtelen volna. És Godzilla is. De ha ők ketten összefognának, akkor esetleg megmenekülhetnének ők is és mi is…
A tehetséges Martina 13 éves, Berlinben él egy lakótelepen, és napról-napra rengeteg nehézséggel kell megbirkóznia. Egy nap a tini megkapja élete lehetőségét: ösztöndíjat nyer egy festői alpesi településen található, rangos bentlakásos iskolába. Az új gimnázium új esélyt jelent a lány számára, aki csak tanulni szeretne és elerülni a bajt. A tini azonban hamarosan itt is a középiskolai rivalizálás középpontjában találja magát. Magyarországon is hatalmas népszerűségnek örvendenek Erich Kästner ifjúsági regényei. Generációk nőttek fel A két Lotti, az Emil és a detektívek és A repülő osztály történetein. Utóbbi legújabb filmfeldolgozását az alkotók kortárs közegbe helyezték és a ma fiataljainak az igényeihez igazították. A főszerepet a fiatal színészek mellett Tom Schilling játssza, aki napjaink egyik legnépszerűbb német színésze (Mű szerző nélkül, Napola – A Führer elit csapata, Fabian: A vég kezdete, Who Am I: Egy rendszer sincs biztonságban).
A világ legrangosabb filmfesztiváljának fődíját, a Cannes-i Arany Pálmát elnyerő lélektani krimiben Sandra (Sandra Hüller – Toni Erdmann) idillinek látszó élete kártyavárként omlik össze. A sikeres német írónő francia férjével és látássérült gyerekükkel élnek a francia Alpok egyik kis falujában. A férfi váratlan halála után nem egyértelmű, hogy baleset, öngyilkosság vagy gyilkosság történt. Sandra ezért a rendkívül megterhelő nyomozás és tárgyalás középpontjába kerül. A már-már hitchcocki hagyományokat követő filmben az eseményeket végig a feleség szemszögéből követjük, miközben a néző számára is kérdéses az ártatlansága. Az Egy zuhanás anatómiája azonban sokkal több bűnügyi történetnél: Justine Triet rendezőt elsősorban a házasság, és alapvetően az emberi kapcsolatok legmélyebb rétegei érdeklik.
A távoli jövőben, a bolygóközi királyságok korában játszódó történetben két nagyhatalmú uralkodóház harcol az Arrakis bolygó feletti hatalomért, mert az ismert univerzumban egyedül az itteni végtelen sivatagban bányászható az a fűszer, amely lehetővé teszi a csillagközi utazást. A Harkonnenek ura kiirtatta az Atreides családot. De Paul Atreides herceg (Timothée Chalamet) megmenekült: a pusztaságban bujkál egy titokzatos, nomád nép, a fremenek között, ahol megismerkedik egy lánnyal, Csanival (Zendaya). Az a sorsa, hogy bosszút álljon a családjáért, háborúba vezesse a hozzá hű seregeket. Döntenie kell, hogy élete nagy szerelmét választja-e, vagy beteljesíti a végzetét. Az univerzum sorsa múlik azon, hogy mit határoz: és végül olyan útra lép, amely megváltoztathatja azt a szörnyű jövőt, amelyet egyedül ő lát előre.
A matematikusnak készülő, briliáns Marguerite Hoffmann Franciaország legjobb egyetemén tanul. Diplomavédésének napján azonban egy tévedés minden bizonyosságot megingat, ezért Marguerite úgy dönt, mindent hátrahagy, és egész életét újrakezdi.
A Nobel-díjas Samuel Beckett a 20. század egyik legjelentősebb drámaírója. A többség számára a Godot-ra várva című színműve révén lehet ismerős, de az ír szerző nemcsak emiatt tekintendő a modern irodalom egyik úttörőjének. Az Előbb táncolj! Beckett munkásságáról és magánéletéről szóló életrajzi film, amelyben a fiatalkortól a Nobel-díj elnyeréséig tartó életútba kaphatunk betekintést. Felvillannak a legfontosabb állomások, a magánélet bonyodalmai, a történelem viharai. A filmen keresztül jobban megérthetjük Beckett bonyolult belső világát, amelyet olyan plasztikusan nyújt át a munkásságán keresztül. Az Előbb táncolj! az Oscar-díjas James Marsh legújabb történelmi filmje. Marsh a többszörös Oscar-jelölt A mindenség elmélete és Stephen Hawking után ismét egy korszakos lángelméről készített életrajzi filmet. Samuel Beckettet a Golden Globe-díjas Gabriel Byrne játssza el (Közönséges bűnözők, Örökség, Stigmata, Ítéletnap). Partnerei a filmben többek között Aidan Gillen (A sötét lovag: Felemelkedés, Trónok harca, Az útvesztő: Tűzpróba) és Bronagh Gallagher (Ponyvaregény, Sherlock Holmes, David Copperfield rendkívüli élete). A filmet Magyarországon forgatták, magyar közreműködőkkel készült.
1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…
A sikeres párizsi színész, Mathieu hamarosan betölti az ötvenet. Alice, a negyvenes zongoratanárnő egy kis nyugat-franciaországi tengerparti üdülőhelyen él. Ők ketten több mint egy évtizede szerelmesek voltak egymásba, majd szétváltak útjaik. Sok idő telt el azóta, és a két összetört szív lassan begyógyult. Amikor Mathieu a tengerhez utazik, hogy elmeneküljön a városban rátörő melankólia elől, váratlanul belebotlik Alice-be.
Pierre Bonnard francia festő a századforduló egyik kiemekedő művésze, a posztimpresszionizmus jeles képviselője volt. Munkásságára hatalmas hatással volt Paul Gauguin. A film Bonnard életét dolgozza fel, egyaránt bemutatva a festő művészetét és elsöprő szerelmét feleségével, Marthe-val. A nő nemcsak élete szerelme volt, de a múzsája is. Marthe és Pierre egész életükben egymás támaszai voltak, Bonnard képeinek mintegy harmadán Marthe látható. A Bonnard – Egy festő szerelme egyszerre történelmi film és szerelmi történet, amely felidézi a 19-20. század fordulóját, bemutatja a festő életének fontosabb állomásait, s betekintést enged a magánéletébe.
Nuri Bilge Ceylan legújabb, Elszáradt füvekről című, festői szépségű filmjében a kiábrándult Samet (Deniz Celiloglu) isten háta mögötti falucskában tanít Kelet-Anatóliában, Törökország kurdok lakta részén. Abban reménykedik, hogy egyszer majd a ranglétrán feljebb jut, és Isztambulban kap állást. A férfi egyhangú élete a vonzó tanárnő (Merve Dizdar az alakításáért a legjobb színésznőnek járó díjat nyerte Cannes-ban) megjelenésével, és az iskolában kirobbanó botránnyal fenekestül felfordul. Diákjaik a hatalmukkal való visszaéléssel vádolják meg őket. Az Elszáradt füvekről Ceylantól megszokott módon az emberi lélek legmélyére ás, miközben sokakat foglalkoztató kérdésekhez nyúl rendkívül érzékenyen. Nuri Bilge Ceylan a kortárs európai mozi egyik legjelentősebb alkotója. A török rendezőóriás filmjei rendszeresen a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütálnak, ahol sorra nyerik a díjakat – például kiérdemelte a Zsűri Nagydíját (Messze, 2003, Once Upon a Time in Anatolia, 2011), a legjobb rendezés díját (Három majom, 2008), a FIPRESCI-díjat, valamint egyenesen a fesztivál legrangosabb díját, az Arany Pálmát (Téli álom, 2014).
A Martin Amis angol író 2014-es regényét lazán adaptáló film Auschwitz parancsnokának Rudolf Hössnek és feleségének, Hedwignek történetét meséli el, akik közvetlenül a koncentrációs tábor mellett alakították ki álomotthonukat. A foglyok állandó sikolyai, a puskalövések és a gázkamrák füstje kísérti paradicsomukat, de közönyük e borzalmakkal szemben félelmetes és baljós ellentétet teremt. A Szexi dög, a Születés és A felszín alatt rendezőjének új filmje szigorú és kihívásokkal teli.
Találkoztak, együtt töltöttek egy éjszakát, és azóta gyűlölik egymást. Van ilyen. Bea (Sydney Sweeney) és Ben (Glen Powell) biztos, hogy nem illenek össze. Ha néha véletlenül összefutnak valahol, tutira elszabadul a pokol: csak bántani tudják egymást. De lesz egy esküvő Ausztráliában, amin mindkettejüknek részt kell venniük. Nincs kibúvó, nincs duma: utazniuk kell. Néhány napon, néhány bulin, néhány vacsorán keresztül el kell viselniük egymás közelségét, miközben egy gyönyörű tengerparti házban ott kavarog körülöttük egy csomó régi szerelmük, néhány kíváncsi rokonuk és kavarni mindig kész felmenőjük. Szóval, azt teszik, amit két érett, felnőtt, felelősségteljes ember ilyenkor tehet: úgy tesznek, mintha szerelmespár lennének – azt remélik, hogy így mindenkinek könnyebb lesz. Nem is tévedhettek volna nagyobbat.