Az orvos-filozófus Dr. Ritter és felesége a festői, de mindeddig lakatlan Floreana szigetén, a civilizációtól elvonulva kezdenek új életet. Példájukat követve érkezik a szigetre a Wittmer házaspár, akik szintén szeretnének letelepedni, valamint Eloise bárónő és kísérete, aki egy hotelt akar nyitni a szigeten. A paradicsomi állapotok a sok jövevénnyel lassan pokollá változnak. A zord körülményekre nem mindenki készült fel, és csupán idő kérdése, hogy a három, egymással nem szimpatizáló és nagyon különböző társaság egymás ellen forduljon. És mikor ez megtörténik, már senki sem lesz biztonságban.
Bemutató dátuma: 2025. november 6.
Forgalmazó: Vertigo Média Kft.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
5/10
pihes
ápr. 18. 14:01:53
5/10
Hosszan nem jelentett annyit, mintsem kellett volna ÖT/TÍZ
Én is csodálkozom, hogy a "mit nézzek ma este" böngészés közben találtam rá, sehol nem olvastam előtte róla. Egyébként is kihívás lehet egy végig egy helyszínen játszódó filmet izgalmassá tenni, de néhány számomra blőd vagy hiteltelen jelenet ellenére ez egy szórakoztató és elgondolkodtató két órás mozi. Legalább annyira dráma is, mint egy szép lassan csordogáló thriller. A szereplőválogatás szerintem kifejezetten jó, az alakítások is rendben vannak.
Nagyon tetszett, nem értem miért lett így elhallgatva. mögöttem egy 20 év körüli lány és fiú elkezdett unatkozni és dumálni, egyszer elég volt szépen megkérni őket hogy hagyják abba, és a maradék majdnem két órában néma csendben nézték :) a végén meg is beszéltük hogy nagyon jó volt. Azt azért jó tudni hogy igaz történet, sokat ad hozzá.
Kellően izgalmas film, némi érthetetlen aprósággal (a postát hozzák-viszik, mégis ritkaság, hogy hajó jár arra, vagy elég sok használati tárgyat halmoztak fel, azok is csak odakerültek valahogy). A főszereplők nagyon jók, a két páros és a bárónő, de a bárónő kíséretében lévők nem tündökölnek a szerepeikben. Döbbenet, hogy a film elején és végén is megerősítik, hogy valós eseményeken alapul a sztori. Kicsit hosszú a film, de 8 pontot ér nekem.
Az igaz történet alapján készült film kikapcsolódásnak jó; a szereposztás, a színészi alakítások, a szép helyszín, filmzene, operatőri munka is tetszett. A főszereplőknek jól állt az adott szerep.
Ahhoz képest mekkora sztárok vannak benne és igaz történet nem kapott nagy reklámot.
Pedig korrekt film. Jók a szereplők és a rendezés
Ana nagyot alakít benne Jud is hozza a tőle megszokott szintet.
7/10
(Full spoiler alert)
Az alapösztönök kielégítése persze fontos, de az ember célkeresése itt nem állhat meg. A család, amit a Sidney S. által nagyon jól hozott karakter szó szerint „megszül”, sikeresen felépít (utána 96 éves koráig ott is élt a hölgy a szigeten és a leszármazottjai máig lakják), az már sokkal magasabb szintű cél, azzal együtt, hogy logikailag a szaporodási ösztönre épül – mégis már lényegesen több. (Dr. Ritterék is azt akartak volna, csak nem jött össze.)
A gyilkosságoknál egytől-egyig az ütött mellbe, hogy embert ölni annyira értelmetlen és elkerülhető! Úgy néz ki, mintha mindig szükségszerű lenne klikkesedni és egymás ellen fordulni, a kést elővenni, a ravaszt meghúzni, de ez a gonosz mindenkori átverése. „Oldalt választani” ott kell, hogy a gonosz késztetésre hallgat az ember vagy a lelkiismeretére (a bárónő kiscsávóiban pl. feltolul a felebaráti segítés természetes vágya a szomszédasszony élménynek tényleg nem nevezhető, nehezített pályás szülésekor, a doktor pedig végül segít is). A Biblia éppen csak említést nyer (már ez is szép manapság). Hogy könyv-e vagy sem, értsd: több annál… És nincs náluk egy sem? Egy szigetre menve - euroatlanti kultúrkörből érkezve - egyikük se pakolta be? Az hogy? Egyáltalán anélkül keresni az élet értelmét?! Abból tényleg csak a megrekedés lesz az ösztönök (konzervek, üzekedés stb.) szintjén… Aztán a halál: értelmetlen élet után értelmetlen halál…
Lazításként az oly tipikus „nekem ő jutott, vagy második hullámban befutás avagy a lepattanó” kérdésköréhez: tényleg nyilván gyakran szinte csak azért mennek hozzá a kérőikhez a lányok, mert megkérte a kezüket, mert ő kérte meg. Ugyanilyen – saját lábán is megálló - tételmondat más szemszögből nézve, hogy csak ahhoz tudnak hozzámenni, aki hajlandó megkérni a kezüket. Ha meg a nagy szerelem lesz a házastárs, akkor meg a kiábrándulás valamilyen fokával kell szembe nézni a szürke hétköznapokban. Az az igazi, aki a házastársad lett. Pont. Bizony, így van ez. Nem baj, sosem szabad elkeseredni.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások