A legérzékibb filmes édeshármasok

Van, amikor nem két, hanem három ember közt izzik a levegő, és ezt a felállást nemcsak a filmesek, de a nézők is díjazzák.

Nagyjából a 60-as évek óta izgatja a filmesek fantáziáját a ménage-à-trois, vagyis a hármas felállás. Legutóbb Ana de Armas új filmje, a Ron Howard által rendezett Éden kapcsán került elő a téma, amelyben a kubai színésznő egy szerelmi háromszög egyik csúcsán találja magát. Ennek apropóján összeszedtük kedvenc édeshármasos filmjeinket a legnagyobb klasszikustól a 2023-as év egyik nagy szenzációjáig.  

Jules és Jim (1962)

Forrás: Cirko Film

 

A hatvanas években lett igazán népszerű sztorielem a szerelmi háromszög, és főleg a francia filmekben (lásd: Kalandorok, Külön banda), de ha csak egy filmet emelünk ki a korszakból, akkor annak François Truffaut klasszikusának kell lennie, főszerepben Oskar Werner, Henri Serre és Jeanne Moreau hármasával. A Jules és Jimben a megosztott érzelmek nem konfliktusforrásként, hanem a harmonikus együttélés és barátság legszebb példájaként szerepelnek, és milyen kár, hogy a ronda külvilág képes mindezt elrondítani, mondjuk az első világháború formájában. Henri-Pierre Roché szűkszavú kisregényének feldolgozása korának egyik igazi no budget darabja lett, ahol a már sztárnak számító főszereplőnő, Jeanne Moreau segítette ki anyagilag a fiatal rendezőt és parányi stábját, sőt. A végeredmény felemelő, vidám és keserédes, a XX. század egyik legszebb szerelmesfilmje – és a francia újhullám zászlóshajója.


Henry és June (1990)

Az erotikus témájú műveivel ismertté vált Anaïs Nin még kezdő íróként találkozott Párizsban Henry Miller íróval és feleségével, June-nal, és azonnal az extravagáns kettős bűvkörébe került. Philip Kaufman Nin naplója nyomán készítette el filmjét, melyben a címszerepeket Fred Ward és Uma Thurman alakítják, míg a naiv írónőt, akit közösen indítanak el egy erotikus, szenvedélyes és felszabadító utazásra, Maria de Medeiros játssza.

Érdekesség, hogy ennek a filmnek köszönhető az NC-17 besorolás megszületése, a korhatárbizottság ugyanis az X-et kevesellte.


Vad vágyak (1998)

A 90-es évek az erotikus thriller műfajának fénykora volt, ekkor készült az Elemi ösztön, A tanú teste és a Vad vágyak, amelyet a jobb karrierre érdemes John McNaughton (Henry - egy sorozatgyilkos portréja, Veszett kutya és Glória) rendezett. És amelyben két tinilány azt állítja, hogy megerőszakolta őket egy tanár (Matt Dillon), de aztán jönnek a csavarok egymás után, és egy nyomozó (Kevin Bacon) is belekeveredik a játszmába.

Thrillerként tisztességes produkció a film, de ma már aligha beszélne róla bárki is, ha nem lett volna az a bizonyos édeshármas  Denise Richards , Neve Campbell és Matt Dillon részvételével, akik közt valósággal izzott a levegő.


Anyádat is (2001)

Tenoch (Diego Luna), egy gazdag és korrupt politikus fia és Julio egy szegény egyedülálló anya gyermeke (Gael García Bernal), elválaszthatatlan barátok. Az egyetem előtti utolsó nyarukat minél tartalmasabban szeretnék tölteni: mérhetetlenül sok, főleg szexuális kalandot remélnek. Elindulnak megkeresni Mexikó legszebb tengerpartját, útitársként Tenoch egy távoli rokona, a huszonéves, már férjezett Luisa (Maribel Verdú) is csatlakozik, és az út során a furcsa hármas életre szóló tapasztalatokat szerez.

A későbbi Oscar-díjas Alfonso Cuarón korai filmjében nem csupán dramaturgiai eszköz a háromszög, hanem az egész történet csúcspontja, hiszen nem titokról vagy konfliktusról van szó.

A testi örömök, az autós szex, egymás felfedezése és egyebek nem öncélú erotikát szülnek, hanem a történet szerves részei,

ami egy kicsit magáról Mexikóról is szól, és nem véletlen, hogy minden szereplő veretes történelmi nevet visel.


Álmodozók (2003)

Bernardo Bertolucci rendező Gilbert Adair regényéből készített filmje provokatív erotikus dráma, amely 1968-ban játszódik Párizsban, abban az évben, amikor a polgári zavargások társadalmi forradalmat indítottak el. Isabelle és testvére, Theo egyedül maradnak szüleik tágas, belvárosi lakásában. Az utcán találkoznak Matthew-val, az amerikai diákkal, aki néhány napja érkezett csak meg Párizsba. A testvérek meghívják magukhoz. Ők hárman határozzák meg az együttélés játékszabályait, amelynek segítségével felfedezik saját érzelmi és szexuális identitásukat. Az Álmodozók beavatási út: a három fiatal a közös élet során szerzett tapasztalataikból próbálja megismerni önmagát.

A film, akárcsak a könyv, tele van mozgóképes utalásokkal, nem utolsósorban Isabelle (a későbbi Bond-lány, Eva Green) és Theo (Louis Garrel), a testvérpár karakterén keresztül, akiket a Jean Cocteau által írt Vásott kölykök (1950) főszereplői ihlettek.


Vicky Cristina Barcelona (2008)

A franciák és a mexikóiak mellett a spanyolok is hozzák a kötelező túlfűtött erotikát, még akkor is, ha a rendező a székhelyét Európába áthelyező Woody Allen, aki magával hozta ideiglenes múzsáját, Scarlett Johanssont is, aki a mester egyik korábbi filmjében, Match Pointban egy másik háromszög csúcsa volt. Persze, ha jól számolunk, itt négyszögről van szó, hiszen a hosszú vakációra Barcelonába érkező mindkét amerikai barátnőt, Vickyt és Cristinát is elcsábítja a karizmatikus festő, Juan Antonio, akinek aztán előkerül teljesen vad, de erősen túlfűtött felesége, Maria Elena is – ő volna Penelope Cruz, aki aztán a való életben is összejött Javier Bardemmel, és neki is megtetszik Scarlett Johansson Cristinája, miközben szegény Rebecca Hall – ő Vicky – a végére hoppon marad.


Szerelem (2015)

Murhpy és Electra határtalanul szeretik egymást. Szerelmükben az örömszerzés minden formája szóba kerül, amellyel a másik felet kielégíthetik. Egy napon a végső vágyak között szóba kerül egy harmadik fél bevonása. A szomszédba költöző Omival a végső fantázia is megvalósul. Később azonban Omi terhes lesz Murphytől, s úgy döntenek, megtartják a gyereket.

Gaspar Noé nem tartozik a szemérmes rendezők közé. Már a 2002-es Visszafordíthatatlannal sokkolta a nézőket, később az Enter the Voidban „belső nézetből”, premier plánban mutatott egy behatolást, a Szerelem esetében pedig nem is titkolta, hogy

az éles szexjelenetek célja a polgárpukkasztás, pláne mert itt 3D-ben fröccsent a néző arcába a sperma…

Más kérdés, hogy a sztori itt legalább indokolta valamelyest a pornót idéző pillanatokat, hiszen egy egy szerelmiháromszög-történetben a testiséget is illik megmutatni.


Challengers (2023)

Pont a felkavaró és érzéki alkotásokra specializálódott olasz Luca Guadagnino ne készített volna édeshármasos filmet? A főszereplő két profi tenisztehetség, Art és Patrick, akik nagyon jól ismerik egymást. Évekkel korábban elválaszthatatlan cimborák voltak. Egészen addig, míg meg nem ismerkedtek Tashival (Zendaya), aki nemcsak a legjobb volt a pályán, hanem a legvonzóbb is. A két srác egyszerre kezdett ki vele, egyszerre nyomultak rá, és egyszerre kaptak biztató jeleket. Tashi nem tud választani köztük. Aztán mégis. Aztán mégsem. Telnek az évek és a három szerelmes fiatal között nem szakadnak el a kötelékek: csak kibogozhatatlanul összegubancolódnak.

A Port kritikusa szerintük a film

„úgy hat, mint Francois Truffaut 1962-es klasszikusa, a Jules és Jim újragondolása. Igaz, a szerelmi háromszög az egyik legnagyobb filmes klisé, amivel Guadagnino és a forgatókönyvíró, Justin Kuritzkes is tisztában voltak, talán ezért nem a sztoriból vagy a karakterekből akarták a legtöbbet kihozni, hanem a hangulatteremtésből.”

via: BFI