2010 - A kapcsolat éve

2010
amerikai sci-fi, 116 perc, 1984

Értékelés:

75 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

75 szavazatból
Szerinted?
Kilenc éve, hogy eltűnt a Jupiter holdjai között keringő rejtélyes kőhasáb felkutatására indult űrhajó legénysége. Közös orosz-amerikai expedíció indul útnak, hogy kiderítse, mi történt 2001-ben, és megfejtse a különös fekete monolit titkát. Miközben az egymást gyanakodva méregető űrhajósok kezdenek összeszokni, az őket delegáló nagyhatalmak között elmérgesedik a viszony. A diplomáciai kapcsolatotok megszakítása után az űrhajósokat a közös kutatás felfüggesztésére és az azonnali visszatérésre utasítják. Ám különös dolog történik, a monolit ismét hatni kezd.
Forgalmazó: InterCom

Stáblista

Szereplők

Heywood Floyd
Walter Curnow
R. Chandra
Tanya Kirbuk
Christopher Floyd
Dave Bowman

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
Tamás64 szept. 28. 20:45:36
Ezt kár volt.
8/10
Kistupac 2023 jan. 15. - 16:51:35 8/10
Bár címében folytatása, mégis teljesen más a 2001, és a a 2010! A 2001 a scifi hajnalán, egy korszakos összefogás gyümölcseként jött, ez a rész inkább már csak az előd sikerét próbálta ( kevés sikerrel) melovagolni. Önmagában élvezetes szórakozás az összes bugyuta hibájával együtt, de meg sem közelíti azt az atmoszférát, hangulatot, amit az Űrodüsszeia mint nagy előd megteremtett. Clarke gondolom ismét csak remekelt, (nem olvastam könyvben, nem is tudom jelent-e még belőle könyvkiadás) de hiányzott mellőle (vagyis inkább a produkció mögül) Kubrick géniusza, a mostani ínséges időkben azért érdemes egyben megnézni a kettőt, az arra fogékonyak garantáltan élvezni fogják ezt az űrutazást a Jupiterig, és vissza
7/10
d9o3 2015 máj. 03. - 12:29:31 7/10
hát nem lett olyan monumentális és jó, mint a 2001, de azért jó és egy nagyon jó dolog van benne: félig, vagy van akinek egészen magyarázatot ad az elsõ rész nyitva hagyott kérdéseire. Persze az elsõ rész ezért is volt annyira jó, mert túl sok nyitott kérdést hagyott, aminek nagy részét most lezárták. De önmagában ez a film talán nem állná meg a helyét. Szóval az elõd miatt 7/10-es, de nem hiszem, hogy még egyszer megnézem. Mondjuk a 2001-et sem néztem meg 2-nél többször, mert vontatott volt számomra, túlságosan is, ez egyébként nem az, de nem is olyan titokzatos.
ad mala 2015 márc. 22. - 14:18:08
Teljesen felesleges a 2001:Ûrodüsszeia élményre számítanunk, mert akkor feleslegesen állunk fel keserû szájízzel a fotelbõl, összehasonlítani sem érdemes, egészen már súlycsoport. Önmagában véve nem baj hogy van egy kis folytatása a sztorinak, Roy Scheider is tök jó, de azért pl.
SPOILER
Dave megjelenését, váltakozásait már-már a bárgyúságig erõltették. A végével kapcsolatban pedig: semmi csodálatos nem volna abban ha hirtelen 2 napunk lenne az égen és nem lenne éjszaka, a természetnek szüksége van rá, valószínûleg súlyos katasztrófához vezetne. Az emberiség meg már régóta nem fél a sötétben:D.
1/10
Slave_of_the_boobs 2014 ápr. 11. - 23:57:48 1/10
Szeretem a régi, '80-as évekbeli sci-fiket, magukkal tudnak ragadni, de ez rettentõen gyenge.
Rossz vágás, gyenge színészi játék, gyenge forgatókönyv, átlagos látványvilág és böszme üzenet jellemzi.
De a legzavaróbb mégiscsak, hogy fontos átvezetõ jelenetek maradtak ki, amit alámondással próbáltak pótolni- de ettõl foghíjas maradt, érezni, hogy lényeges momentumok hiányoznak, amik egésszé tennék a filmet. Ellenben elvarratlan és felesleges szálak tengnek benne.

Biztos rosszul esik annak, aki valamilyen megmagyarázhatatlan okból szereti ezt a filmet (mert mondjuk erre szûzetlenítették), de ez az objektív igazság.
Olyan gyenge mint az utolsó megmaradt fing, egy vasárnapi babgulyás után, ami csak kedd délután vánszorog ki halkan, szagtalanul és nyom nélkül az emberbõl.
7/10
Aszpirin 2014 jan. 05. - 07:29:55 7/10
Egyetértek az általad leírtakkal, egyetlen apró pontosítás: a 2001 Ûrodüsszeia nem adaptáció, a forgatókönyve - amit nem mellesleg Kubrick felkérésére maga Clarke írt - tekinthetõ jórészt eredetinek. Az alapötlet Clarke "Az õrszem" c. novellájából származik ugyan, de az Ûrodüsszeia jóval több annál.
Clarke csak késõbb írt belõle regényt, a film forgatókönyvének felhasználásával. Ezért tûnik olyan hû adaptációnak a film.
A 2010 film viszont már valóban adaptáció. Sajnos elég gyenge lett, de élvezhetõ, és még mindig fényévekkel sci-fibb, mint a legtöbb mai, a látványra kihegyezett úgymond sci-fi.
1/10
Fetisha 2014 jan. 05. - 03:16:05 1/10
Engem borzalmasan zavart, hogy alig próbáltak törekedni, hogy úgy látszon, tényleg a 21. században vagyunk, pedig nem egy filmben láttam jó példákat, ami ebben az idõben készült. De itt, a tipikus hajak, ruhák, szemüvegek, a böhöm monitorok, papírtömkelegek, gagyi, világító, színes gombok mindenütt. Engem zavart, ráadásul egyes semmitmondó jeleneteket úgy elhúztak, hogy az ember nem tudta nem az órát nézni. Arról meg ne is beszéljünk, mikor a külsõ-belsõ helyszínek között váltott a kamera, perceken keresztül, és kint ment a zene, bent meg nem... Egyszóval a film alapja jó ötlet, a könyv valószínû százszor jobb lehet, de én erre egy nagy egyest tudtam csak adni. Szenvedtem, csak azért néztem meg, hátha lesz valami csattanó a végén, de ez is elmaradt...
Csonger 2013 dec. 11. - 08:43:17
Lehet, hogy igazad van, mert valami port sepregettek le róla, amikor elõször a felszínén mászkáltak. Azt viszont már nem figyeltem, hogy a por alatt fehér volt-e vagy sem.
Mindenesetre igazad lehet, ez lesz az oka a színváltozásnak.
10/10
offtopic
Anditos 2013 dec. 10. - 22:50:50 10/10
Érdekes, nekem a technikai "visszafejlõdés" (pl a képcsõ) fel sem tûnt, de ha feltûnik sem biztos hogy foglalkozom vele, engem a történet teljesen elbûvölt. :)
---spoiler---
A Discovery az Ió közelsége miatt lett narancssárga, a vulkanikus tevékenységei során az ûrbe került portól (és lehet hogy ez csak a könyvben hangzik el, de úgy emlékszem nem).
Csonger 2013 dec. 10. - 21:24:23
Na, megnéztem a 2010-et is. Azt mondom, kellett, hogy teljes legyen a kép, és néhány kérdésre, amit a 2001 nyitva hagyott, még választ is kaptam. A történet nem rossz, bár engem zavart az amerikai-szovjet ellentét. Viszont ami magát a film megvalósítását illeti: míg a '68-as film kiemelkedõ volt szinte minden szempontból, addig ez csak egy tucat nyolcvanas évek beli scifi film. Nyolcvanas évek beli zenei aláfestéssel, ami a hátborzongató elõd után semmitmondó. Nyolcvanas évek beli látványtrükkökkel, amikkel amúgy nincs gond, de az elõd zsenialitása után ez nem kiemelkedõ. Nyolcvanas évek beli képcsöves tévékkel mindenütt, ami az elõd síkképernyõi után visszalépés. És ûrbéli hangokkal, amelyekre pedig még az elõd is odafigyelt, hogy ne legyenek.
De amúgy nem rossz, tényleg. Bár nem értem, hogy a Discovery mitõl lett narancssárga. Az elsõ filmben még fehér volt.
A film elején még be is vágnak néhány képet az elsõ filmbõl. Azon is látszik, hogy ott még fehér volt.
Amikor Bowman felesége otthon nézi a tévében a PanAm reklámját, egyszerûen a régi filmbõl emeltek át ûrbéli jeleneteket egy az egyben! A féligkész ûrbázisról, amelyik olyan, mint két gyûrû egymás mellett, és az egyik gyûrûnek még csak a váza volt kész. Azok a snittek a '68-as filmbõl valók. Ez azért már szánalmas, nem? :)
Összes hozzászólás