Sulyok Vince az 1956-os forradalom alatt az egri Népújság főszerkesztője, az Egri- és Heves Megyei Forradalmi Tanács tagja. A bukás után forradalmi tevékenységéért le akarták tartóztatni, de az utolsó pillanatban külföldre menekült. Norvégiában telepedett le. Kint egyetemet végzett és az oslói Egyetemi Könyvtár főigazgatója lett. Noha a sors rákényszerítette, hogy idegen országban kellett egzisztenciát teremtenie, emellett egy sajátos missziónak tekintette az emigrációt: Skandináviában képviseli és népszerűsíti a magyar kultúra értékeit. Mint történész és műfordító nagy szolgálatot tett a magyarságnak. 10 éves munkával elkészítette 700 oldalas monográfiáját Magyarország története és művelődése címmel, amelyben objektíven mutatja be az északi népeknek hazánk történelmét, kultúráját. Mint műfordító, költőink tucatjaival ismertette meg a skandináv olvasókat: Petőfivel, Illyéssel, Pilinszkyvel, Kányádival, Weöressel, Csoórival, József Attilával, stb. Ugyanakkor a legjelentősebb norvég költők, prózaírók alkotásait jelentette meg Magyarországon, mintegy kulturális hidat képezve a két nép kultúrája között. Sulyok Vincének több verses kötete jelent meg nyugaton és Magyarországon is. Kevés olyan nyugati magyar költőnk van, aki a honvágyról, a hazáról, a szülőföldről olyan hőfokon tud vallani, mint ő.